Tizenhat szakember vehette át a Neumann Társaság idei díjait
A Neumann Társaság 2022. november 10-én, a SZTAKI nagytanácstermében megrendezett szokásos éves konferenciáján adta át tizenhat kiemelkedő hazai informatikus szakembernek az érdemeik elismeréséül járó plaketteket és emlékérmeket. A társaság saját díjai mellett az IVSZ-szel és az Infotérrel közös Kovács Attila-díjat is ezen alkalommal ítélték oda – első ízben két informatikai újságírónak is.
Küldetése szerint a Neumann Társaság GPS-ként kívánja segíteni a társadalmat a digitális világban való tájékozódásban: ennek jegyében zajlott november 10-én a társaság éves konferenciája, amelyen Bojár Gábor, a Graphisoft alapítójának megnyitóbeszéde mellett több érdekes szakmai előadás is elhangzott, amelyeket hamarosan vissza lehet majd nézni a társaság honlapján.
Az informatikai újságírói díjak nyertesei
A Neumann Társaság minden évben az IVSZ-szel és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel közösen ítéli oda a 2010-ben elhunyt számítástechnikai újságíró, Kovács Attila nevét viselő díjat, melyet idén Stöckert Gábor, a Telex.hu újságírója vehetett át. Stöckert Gábor színvonalas, alapos cikkei az IT területén túlmenő témákat is érintenek, ugyanakkor az informatikai örökség iránti elkötelezettsége és szerkesztői tevékenysége is ezer szállal kötik az informatikai területhez.
Idén egy Informatikai Újságírói Életműdíj kiadásáról is döntött a zsűri, amellyel Sziebig Andrea, az IT-Business szaklap korábbi főszerkesztőjének több éves munkáját ismerték el. A programtervező matematikus végzettségű szakember 1990-től vesz részt az IT médiavilágban, az Alaplapnál, majd a Computerworld hetilap főszerkesztőjeként.
A Neumann Társaság életműdíjasai
2022-ben három hazai szakember életpályáját ismerte el a társaság nevét viselő életműdíjjal az NJSZT.
● Juhász István – nyugdíjas matematika-fizika szakos középiskolai tanár, nyugalmazott egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Az elmúlt évtizedekben több mint 70 hazai és nemzetközi informatikai és módszertani konferencia szervezésében vett részt, több szak- és tankönyvet írt és lektorált. Információs rendszerek tervezésében és implementálásában is részt vett az informatika számos területén. A Debreceni Egyetemen elsősorban munkájának köszönhetően olyan oktatási filozófia jött létre, melynek eredményeként ma már programozási elveket, absztrakciókat oktatnak.
● Kázsmér János, a Videoton egyik vezetőjeként meghatározó szerepet játszott a magyar számítógépipar fénykorában. 1963-1989 között a székesfehérvári telephelyű Videoton és jogelődjei vezető munkatársa volt: 1968-től a Videoton Számítástechnikai Gyár, 1971-től a Videoton Fejlesztési Intézet igazgatója, majd 1985-től a Videoton Elektronikai Vállalat és a Videoton Ipari Rt. elnök-vezérigazgatója. A magyar informatika egyik legfontosabb cégével kapcsolatos tudását a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának rendezvényein is közzétette.
● Tar József – egyetemi tanár, Óbudai Egyetem Tudományos karrierje során számos innovatív fejlesztésben részt vett: matematikai megközelítése a robotikai kutatások során egyedi fejlesztések egész sorához vezetett, részt vett a Fuzzy metodológia magyarországi meghonosításában, az NJSZT berkein keresztül is. Életének egyik fő műve az adaptív irányításelméleti módszer kidolgozása, mely új, geometriai megközelítést jelent a robotikai irányításban, emellett az Óbudai Egyetem létrehozásában is oroszlánrészt vállalt.
Az idei Neumann-díjasok
A társaság minden évben Neumann-díjjal ismeri el a hazai számítástechnikai kultúra kialakításában, fejlesztésében elért eredményeket – idén hárman is ebben az elismerésben részesülhettek.
● Berke József – Gábor Dénes Főiskola Az 1994-ben indított Multimédia az oktatásban nemzetközi konferenciasorozat szervezőjeként, és az NJSZT azonos nevű munkacsoportjának alapítójaként az informatika, a képfeldolgozás, a dróntechnológiák felsőoktatási oktatójaként, valamint a fizikai, mezőgazdasági és orvosbiológiai kutatások nemzetközi szintű kutatójaként szakmai tevékenységével kiemelkedő mértékben hozzájárult az információs társadalom fejlődéséhez.
● Erdősi Péter Máté – Crowe FST Audit, igazgató, információbiztonsági szolgáltatások üzletág Három évtizedes szakmai életútját az információbiztonság, az elektronikus hitelesítés és aláírás elterjesztése iránti szakmai elhivatottság jellemzi. Alapító tagja, majd alelnöke a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetségnek, az Informatika és Számítástechnika Tanárok Egyesületének. A Neumann Társaság 1998 óta tudhatja őt tagjai között, az IT Biztonsági Szakosztály alapítói közé is tartozik, az IT biztonságról írt, közérthető tananyagok szerzője.
● Sebestyén István A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet, az IIASA hálózatépítésében meghatározó szerepet játszott. Később a genfi székhelyű Európai Számítógépgyártók Szövetségének főtitkára volt, ahol az IKT-iparág nemzetközi szabványainak fejlesztésén dolgozott.
Az idei Kalmár-díjasok
A Kalmár-díjjal a számítástechnika alkalmazása területein elért kimagasló eredményeket ismeri el a Neumann Társaság.
● Lábadi Albert – 1979-től öt éven át dolgozott a IIASA-ban, ahol egy TPA 70-es kisgépre megtervezte, létrehozta és működtette azt a kommunikációs csomópontot, amely később a IIASA Gateway nevet kapta, de ami a legfontosabb, az első kelet-nyugati számítógépes hálózati kapcsolatot jelentette. Hazatérte után a SZTAKI-ban az X25 szoftveres fejlesztés csapatának volt felelőse, majd 1990-től megalapította vállalkozását, amely pénzintézetek, távközlési cégek hálózatait fejlesztette.
● Szabó Bálint – Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője A pandémia során a mindennapok részévé vált Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) koncepcióját és fejlesztését vezető szakember. Egy ilyen rendkívül összetett informatikai rendszer megalkotása kiemelkedő tudományos teljesítmény.
Az idei Kemény János-díjasok
Kemény János az amerikai Dartmouth College professzoraként a BASIC nyelv egyik kifejlesztője és az időosztásos rendszerek egyik úttörője volt. A róla elnevezett díjjal a Neumann Társaság azokat a 35 éven aluli fiatalokat ismeri el, akik az informatikához kötődően ígéretes tudományos eredményeket értek el.
● Kertész Gábor – egyetemi docens, kutatási dékánhelyettes, Óbudai Egyetem Kutatási területe az alkalmazott gépi tanulás, a mély metrikus tanulás. Az Óbudai Egyetem docense, kutatási dékánhelyettese, a Neumann Karon működő Alkalmazott Gépi Tanulás kutatócsoport vezetője, az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjának négyszeres nyertese. Tagja több hazai és nemzetközi szervezetnek, többek között az IEEE-nek, az MTA köztestületének, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labornak, valamint az NJSZT-nek, ahol a High Performance Computing Szakosztály alapító elnöke.
● Semeráth Oszkár – egyetemi adjunktus, BME Konzisztens gráfmodellek generálásának témájában végzett kutatásai a szoftvertudományok területének legrangosabb nemzetközi folyóiratokban és konferenciákon kerültek publikálásra, és igen jelentős nemzetközi visszhangot kaptak. 2022-ben – egyetlen díjazottként az informatika területén – az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki.
A Tarján-emlékérem idei díjazottjai
A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza.
● Fogarassyné Vathy Ágnes – tanszékvezető egyetemi docens, Pannon Egyetem Kutatási területe a gépi tanulás, adatbányászat, adatbányászati módszerek alkalmazása az egészségügyben, prediktív analitika, hálózatelemzés, adatbázisrendszerek témaköreihez kapcsolódnak. Szakmai vezetője a karon működő Egészségügyi Üzleti Analitikai Kutató-Fejlesztő Központnak, amely keretén belül több gyakorlati megoldás került megvalósításra szakmai partnerekkel együtt.
● Özvegy Judit – tanító, SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Pályája alatt a legkisebbeknek csinál kedvet a robotikához: kisdiákokból álló csapata a dániai Aarhusban lett bajnok egy WRO-hoz (Robotikai Világolimpia) kapcsolódó nemzetközi versenyen 2019-ben. A tanítónő azóta is együttműködik a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorával, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításával: Kutatók Éjszakája rendezvény, robotika szakkörök. Elismerése jó példa arra, hogy az általános iskolai tanításba is integrálhatóak a robotikai, IT ismeretek.
● Szécsiné Festő-Hegedűs Margit – középiskolai matematika-fizika-informatika tanár, Varga Katalin Gimnázium, Szolnok 15 éve vezeti az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) által alapított Dusza Árpád Programozói Emlékverseny zsűrijét, ezzel több ezer hazai és határon túli magyar diákot ér el az informatika számára. Szakköröket szervez robotikából és 3D nyomtatásból, a középiskola és a felsőoktatás közötti átmenet megkönnyítését célzó digitális módszerekről pedagógus-továbbképzésben oktató.
● Végh László – Komáromi Selye János Egyetem adjunktusa Programozásra és alkalmazáskészítésre orientált tantárgyakat tanít. A nyitrai kerület Informatika Olimpia bizottság tagja, fő feladata a magyarul írt megoldások értékelése vagy szlovákra való fordítása. Szívügye a tehetséggondozás, beleértve az általános iskolai matematikai versenyek feladatait – és a programozók képzése, beleértve algoritmusok animációit és vizualizációját.
E fenti díjazottak mellett a Neumann Társaság a konferencián emléktoll és emléklap átadásával köszönte meg Havas Iván munkáját is, aki az ECDL (mai nevén: ICDL) szaktanácsadójaként és a program minősítőbizottsági munkájában 25 éven át elkötelezetten és magas szakmai színvonalon tevékenykedett.
Kapcsolódó cikkek
- Informatika AI-től Z-ig
- A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról is elhoztak két érmet a magyar diákok
- A magyar csapat minden versenyzője érmet hozott a Diákolimpiáról
- Így fog minket segíteni a mesterséges intelligencia a következő 10 évben
- Digitális érettségi a társadalomnak
- MI és mi: a mesterséges intelligencia hatása a mindennapi életünkre
- Mindkét magyar csapat bronzérmes lett a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián
- Témanapot tart a Neumann Társaság az úttörő magyar számítógépépítőről
- Robotszínház és robotfoci a Magyar Ifjúsági Robot Kupa nyíregyházi ligáján
- A Neumann-géptől az MI-ig: a magyar informatika mérföldkövei az Álmok Álmodói 20 kiállításon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.