28 milliárd percet beszéltek a magyarok 2021-ben
A mobilokkal kezdetben szinte csak telefonálni lehetett. Később jött az SMS és a mobilnet, majd a telefonunk is „okosodott”, de minden funkció ellenére a hanghívás máig népszerű szolgáltatás. Ezt bizonyítják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által összeállított Mobilpiaci jelentés adatai is.
2021-ben Magyarországon a körülbelül 9,5 millió hanghívásra alkalmas aktív SIM-kártyával 8,5 milliárd hívást kezdeményeztek a magyarok, és összesen 28 milliárd percet beszéltek. Ez azt jelenti, hogy egy SIM-kártyára átlagosan – havonta – 74 hívás és hívásonként 3 perc 20 másodperc beszédforgalom jutott – derült ki az NMHH kutatásából.
A vizsgált* időszak kezdetét jelentő 2015-2016-os negyedévekben átlagosan 178 percet beszéltek havonta egy SIM-kártyával, 2021-2022-ben viszont már 245 percet. A forgalom 2020-ban tetőzött, és onnantól kezdve érdemben nem emelkedett. A hosszabb távú trendek mellett 2020-tól szezonális hullámzások is megfigyelhetők a forgalom alakulásában. Az év harmadik negyedévében jellemzően kevesebbet beszélgettek mobilon az előfizetők.
A Mobilpiaci jelentés forgalmi adatai előfizetői és előfizetési típus szerinti bontásban is elérhetők. A lakossági pre paid előfizetők kevés hívást kezdeményeztek (28 db/hó) és rövid ideig beszéltek (1,2 perc/hívás). Ez érthető, hiszen bizonyos hívásforgalom felett már nem éri meg a forgalomarányos pre paid előfizetés. Érdekesség az is, hogy másként viselkednek a nem lakossági és a lakossági post paid előfizetők is. A nem lakossági ügyfelek többször telefonálnak (113 db/hó), mint a lakosságiak (83 db/hó), viszont a lakosságiak hosszabban beszélnek, (3,8 perc/hívás), mint a nem lakosságiak (3,1 perc/hívás). Úgy tűnik, hogy a magánbeszélgetésekre több időt szánunk, mint a munkával kapcsolatosakra.
Az NMHH szakemberei a forgalomváltozást meghatározó hívásszámot és híváshosszt külön-külön is vizsgálták. Az egy SIM-kártyára jutó hívások száma az időszak alatt trendszerűen nem változott, és a szezonális hatások sem voltak jelentősek. Hatása volt viszont az előfizetés típusának: a pre paid előfizetéssel rendelkező ügyfelek jelentősen kevesebb beszélgetést kezdeményeztek, a nem lakossági post paid előfizetők viszont többet.
Míg a hívások fajlagos száma nem, a hívások jellemző hossza az eltelt idővel jelentősen emelkedett, és a szezonalitás is kimutatható volt. A negyedik, de különösen az első negyedévben hosszabbak voltak a telefonhívások, a harmadikban pedig rövidebbek. Az is bebizonyosodott, hogy azokban az időszakokban, amikor a kapcsolásszám csökkent, a hívások ideje megnőtt. A lakossági post paid előfizetők több időt szántak egy hívásra, mint a pre paid, és mint a nem lakossági post paid előfizetők.
Összességében megállapítható, hogy még ma is szeretünk telefonálni, és hiába a rengeteg üzenetküldési lehetőség, egyre hosszabb hívásokat bonyolítunk ismerőseinkkel.
____________________
* 2015 negyedik negyedéve és 2022 második negyedéve közötti időszak
Kapcsolódó cikkek
- A tehetségkutatók sztárkultuszát vizsgálta az NMHH
- Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat
- Erre figyeljünk a karácsonyi ajándék- és csomagrendelés, valamint küldeményfeladásnál
- Közszolgálati- és hírműsorok hiánya miatt bírságolt a Médiatanács
- 97 éves a magyar rádió-műsorszórás
- Médiatanács: nem maradhat egy kézben a két budapesti rádió
- Már ötvenezren váltottak korszerű mobiltelefonra az NMHH készülékcsere programjában
- Megduplázott támogatással segíti az elavult mobilok lecserélését az NMHH
- Már nem küldünk egymilliárd SMS-t, de többet telefonálunk
- Utazás előtt érdemes ellenőrizni a roamingkeretünket
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.