Meglepő eredménnyel zárult az Artisjus MI-dalfelismerő kísérlete
A közönség többsége a mesterséges intelligencia segítségével írt dalokat az ember művének véli, de magabiztosan felismeri, ha igazi dalszerző egyáltalán nem vett részt az alkotásban – derült ki az Artisjus Dalszerzők napi kísérletéből.
Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az MI-ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták. Nem úgy, mint a kísérletbe bevont kilenc zenész, zenei újságíró és MI szakértő – köztük Dés László, Harcsa Veronika, Járai Márk és Mérő László, akiknek sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben.
Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni a mesterséges intelligencia és az igazi dalszerzők által írt dalokat? Erre a kérdésre kereste a választ az Artisjus egyedülálló kísérlete, melyben egy dalszerző páros szerzeménye „küzdött meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. A kísérlethez október 8-ig, a Dalszerzők napjáig bárki csatlakozhatott a kösziadalt.hu oldalon, ahol meg lehetett tippelni, hogy melyik dal emberi és melyik gépi szerzemény.
A kísérletben elsőként kilenc ismert dalszerző, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László – vett részt, akik elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról. Az erről készült videóban elárulták azt is, hogy milyen különbségek megfigyelésével jöttek rá a megfejtésre.
Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat: „Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”. Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi. A Platon Karataev dalszerző-frontembere, Balla Gergely így nyilatkozott erről: „Mindig arra törekszem, hogy rájöjjek, mi az, ami rajtam zsilipelődik át. Azt érzem, ezt nagyon torzítaná, hogyha egy ennyire markáns külső dolgot beemelnék az alkotói folyamatba”.
Amit jól felismerünk: ha nincs ember a dal mögött
A kísérlet négy hete alatt 4303 szavazat érkezett, a résztvevőknek mindössze 19,7%-a találta el mindhárom dal esetében a helyes megfejtést, ám az egyes dalokra érkezett tippeket külön-külön is megvizsgálva még érdekesebb eredményt mutatnak.
A 100%-ban MI által írt zenét az emberek nagy része felismerte, míg azt a két dalt, amit részben vagy egészben emberek írtak, a legtöbben már nem tudták megkülönböztetni egymástól. Ebből látszik, hogy a gép által generált szöveg és dallam megtévesztően emberi szerzeménynek tűnhet, amint tapasztalt dalszerzők értő módon gyúrják át azokat. Ha a két dalt a helyes megfejtések aránya alapján hasonlítjuk össze, akkor az azonos igényességgel elkészített hangszerelés és előadás ellenére is az egészében emberek által írt dalt nagyobb arányban tudták jól beazonosítani az emberek.
• A Peace of mind című dalt, az „emberi” dalszerző páros szerzeményét a szavazók harmada, 35,9%-a azonosította be helyesen, míg 39,7% az MI és a dalszerzők közös dalának gondolta azt. A dalt Kozma Kata és Zenta Márk, Junior Artisjus-díjas szerzők írták.
• A közönség a Hard to Say Goodbye című dalt „diagnosztizálta félre” leginkább. Ez ugyanis az ember és az MI közös alkotása, ám a szavazatok közel fele, 48%-a ezt teljes mértékben emberi dalszerzők alkotásának jelölte. A helyes megfejtésre a szavazatok mindössze 28%-a érkezett. Az MI-vel közös dal megírásához Kádár-Szabó Bence és Sebestyén Áron társszerzők három MI-alapú programot használtak.
• A Dreamscapes című dalt teljes mértékben gép írta és adta elő. Ezt a szavazatok alapján az emberek közel háromnegyede, 72,6%-a el is találta helyesen, pedig az Artisjus előzetes felmérése szerint a magyarok 49%-a lát erre esélyt. A dal létrejöttéhez Sebestyén Áron, dalszerző instruálta az MI-alapú programokat.
A magyar dalszerzők nem félnek a mesterséges intelligenciától
A Dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület előzetes felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia használatához a zenében. Ebből többek között az derült ki, hogy a magyar dalszerzők közel ötöde próbált már ki valamilyen MI alapú programot, de az alkotás helyett főleg az egyéb feladatok „kiszervezésére” használnák, a közönség pedig egyszerre kíváncsi és bizalmatlan a gépi dalokkal szemben.
Dalszerzők napja – október 8.
A Dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A Dalszerzők napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.
A dalszerző az első – hangzik a Dalszerzők Napja idei mottója, mely az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívja fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben. Hiszen az ötlet, az üzenet, az érzelem az embertől jön egy-egy dal megalkotásához, és ahhoz, hogy a gép új dalt hozzon létre, ahhoz is az embernek kell a programot instruálnia, nem utolsó sorban pedig azért, mert a mesterséges intelligencia a korábbi emberi alkotásokat "megtanulva" tud csak újabb dalokat generálni.
Kapcsolódó cikkek
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- A GLAMI divatkereső az AI segítségével teszi kereshetővé a fenntartható divatcikkeket a webshopok kínálatában
- Tovább okosítja mesterséges intelligencia fejlesztéseit az Amazon Web Services
- Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric
- Mesterséges intelligenciával harcol a Binance a tiltott piacbefolyásolás ellen
- A magyar dalszerzők nem félnek a mesterséges intelligenciától
- Joule – az irodai munka új mértékegysége
- A magyar fejlesztőket nem nagyon érdekli, mire és miként használják a mesterséges intelligenciát
- A média jövőjéről és a mesterséges intelligencia hatásairól szólt a legutóbbi Médiamítoszok-beszélgetés
- Itt a Microsoft MI-alapú virtuális asszisztense
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.