Negatív hatása lenne a jelenlegi formájú MI-törvény elfogadásának
Több meghatározó európai szakmai szervezet, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szerint is versenyhátrányba kerülhetnek az európai vállalkozások, ha az AI Act (a mesterséges intelligenciát szabályozó EU-s törvény) tervezetéhez nemrég a spanyol elnökség által benyújtott jogszabályszöveget fogadnák el.
A háromoldalú tárgyalások szakaszában ugyanis az a javaslat született, hogy az MI-alapmodellekre, az általános felhasználású MI-megoldásokra és a generatív mesterséges intelligenciára a kockázatalapú felhasználási rendszeren túl egy külön szabályozás is vonatkozzon. Az ilyen jellegű termékeket fejlesztő vállalatokra így plusz megfelelési teher hárulna, amely gátolja az innovációt, és akár a cégek Európából való kivonulásához is vezethet. A szakmai szervezetek közös állásfoglalással hívták fel az uniós döntéshozók figyelmét a problémára.
Miközben az Európai Unióban mindössze a vállalatok 8 százaléka használ mesterségesintelligencia-megoldásokat és az MI-unikornisok alig 3 százaléka származik az EU-ból, az uniós MI-szabályozásba épp most került be egy olyan javaslat, amely elfogadás esetén még inkább akadályozhatja, hogy fejlődést lehessen elérni ezen a területen.
Az unió jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a technológia etikus és biztonságos felhasználását biztosítsa, és ezzel kereteket adjon a jövőbeli fejlesztéseknek. Az uniós AI Act, amelynek tervezetét májusban fogadták el, előremutató, kockázatalapú megközelítést javasolt a mesterségesintelligencia-megoldások kategorizálására, és ezen kockázatok alapján rótt a megoldásokat fejlesztő és használó vállalatokra megfelelési kötelezettségeket. Amennyiben a törvényt a javasolt kiegészítéssel fogadják el, az ún. nagyhatású (high-impact) MI-, generatív vagy általános felhasználású mesterséges intelligencia modelleket fejlesztő cégeknek további megfelelési terhei keletkeznek.
Az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy meg kell becsülniük a potenciális rendszerkockázatokat, különös tekintettel az alapvető jogok gyakorlását, közegészségügyet, a környezet és a kiskorúak védelmét érintő negatív hatásokra. Emellett be kell vezetniük erőforrás-, és hulladékgazdálkodási szabványokat, továbbá listázni kell őket abban a nyilvános adatbázisban, amely eredendően azokat a fejlesztéseket tartalmazza, amelyek esetében jelentős kockázata van a károkozásnak.
Több mint 30 európai szakmai szövetség, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége közösen hívja fel a figyelmet, milyen negatív hatása lenne az európai vállalkozások versenyképességére és innovációs képességeire, ha az alapmodellek, generatív MI- és általános használatú MI-megoldások fejlesztőire a kockázatalapú megközelítésen kívül további megfelelési követelmények is vonatkoznának.
„Magyarországon az európai átlagnál is jóval alacsonyabb, mindössze 3 százalékos a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások száma. A magyar gazdaság elemi érdeke is, hogy minél több olyan cég jelenjen meg a piacon, amely előremutató alapmodelleket, generatív vagy általános felhasználású MI-megoldásokat készít, hogy azok használatára építve a vállalkozások széles rétege tudja fejleszteni saját tevékenységét. Az Európai Parlament elemzései szerint akár 37 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető 2035-ig a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ezt a lehetőséget nem veszíthetjük el egy nem kellően átgondolt javaslat miatt” – indokolta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára, hogy miért csatlakozott az állásfoglalás megfogalmazásához a szervezet.
Az állásfoglalást aláíró szakmai szövetségek egyetértenek abban, hogy az AI Actnek nem technológiákat kell szabályoznia, hanem biztonságos, de az innovációt is ösztönző körülményeket kell teremtenie.
Kapcsolódó cikkek
- A mesterséges intelligencia már a lakberendezésben is otthon van
- Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
- Hogyan ítéljük meg a gépek döntéseit? – A gépnél az eredmény, az embernél a szándék számít
- A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric
- Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
- Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Feltuningolva, hazai sztárokkal érkezik a Marsra magyar! második évada az RTL-re
A Magyar Telekom és a KMH Film koprodukciójában készült Marsra magyar! című óriási sikerrel futó dokukomédia második évada, május 19-től az RTL-en lesz látható. A Hajnal-Vasad Kft. feltuningolt mindennapjait újabb 7 epizódban ismerhetik meg a tévénézők.
Európai akciók a kibocsátásmentességért
Az Európai éghajlati paktum 2020-ban jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére. Fontos eszköze annak a célkitűzésnek, hogy 2050-re Európa kibocsátásmentessé váljon, megalakulása óta már több mint tízmillió kilogramm szén-dioxid csökkenéshez járult hozzá. A Paktum évről-évre különböző akciókat szervez, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésének fontosságára. Ebben az évben többek között fotópályázatot indít a környezettudatos cselekvések bemutatására.
Indul a negyedik nagy digitális kaland
A Digitális Tudásért Alapítvány (DTA), amely szívügyének tekinti a digitális oktatást hazánkban, ismét büszkén rendezi meg 2024. május 23-án, immáron negyedik alkalommal az ország legnagyobb digitális csapatversenyét, a Nagy Digitális Kaland-ot.
Legendás magyar konstruktőrök nyitják meg a School-Computer kiállítást Budapesten
Új helyszínen, a Neumann Társaság Báthori utca 16. alatti székházában mutat be időszaki kiállítást az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány – alapítója, a Neumann Társaság szakmai anyagaira építve – az iskolagépek történetéről. School-Computer – a digitális kultúra megjelenése a közoktatásban a címe a tárlatnak, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával május második felétől október végéig látogatható. A május 17-én, 17 órakor zajló megnyitón a legendás Homelab számítógépek konstruktőrei, Lukács József és Lukács Endre mesélnek a személyi számítógépek hőskoráról.
3 árulkodó jel, hogy a cég IT csapata már nem versenyképes
Szinte követhetetlen tempóban fejlődnek a vállalati szolgáltatásokat támogató IT-rendszerek, a cégek pedig komoly piaci hátrányba kerülhetnek, ha nem tartanak lépést a változással. Az ügyfelek és a munkatársak igényei egyre csak nőnek, a versenytársak szolgáltatásai pedig rövid idő alatt gyorsabbá, kényelmesebbé, átláthatóbbá válhatnak a miénknél.