Prim Hírek

A KPMG e témában rendezett vitafórumán az APEH és a Pénzügyminisztérium munkatársai az elhangzott felvetések nyomán azt mondták, a jobb érthetőség kedvéért egyelőre újabb példákkal egészítik ki az adóhivatal honlapján szereplő iránymutatások egy részét. A fórum házigazdája, Kajtár László adópartner olyan mérkőzéshez hasonlította a szemináriumot, amelynek nincs győztese, ám az “adok-kapokból” mindenki sokat tanulhat.

Az adózás aktuális és égető kérdéseire keres választ a KPMG AdóSar(c)ok címmel indított vitafórumain. A tanácsadó cég beszélgetéssorozatán az APEH és a Pénzügyminisztérium illetékesei vállalták azt a hálátlan szerepet, hogy válaszolnak az ügyfelek kérdéseire. A sorozat az adózás egy-egy kulcsterületére koncentrál – az első találkozón a promócióval, a reprezentációval, azaz a vevőkört célzó vásárlásösztönző programokkal kapcsolatos adókonzekvenciákról volt szó.

A kérdések mellett sarkos bírálatok is elhangzottak: „Túl sokat akartak markolni, de csak káoszt okoztak, az új szabályok nem életszerűek, túl általánosak, nem veszik figyelembe az egyes iparágak, szakmai területek speciális helyzetét” – fogalmazta meg véleményét az egyik résztvevő.

Többen is felvetették, miért kell természetbeni juttatásként adózni egy hosszabb tanfolyam alatt a képzésben részvevőknek nyújtott étkezés után. Diszkriminatívnak nevezték, hogy egy légitársaság vagy szálloda mentesül ez alól, holott az étkeztetés náluk sem minősül alapszolgáltatásnak. Lepsényi Mária, az APEH munkatársa szerint azonban azt kell mérlegelni, mennyire szerves része a vendéglátás a cég alapszolgáltatásának.

Pölöskei Pálné és Csathné Solymár Katalin, a Pénzügyminisztérium munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben oktatásszervezőt bíznak meg a tanfolyam lebonyolításával, figyelni kell a szervező cég számlázására. Ha például a szervező cég a számlában részletezi a költségeket, akkor a megbízó vállalatnak kell természetbeni juttatásként adóznia az étkezés után. Ha a számla általános, akkor viszont az oktatásszervezőt terheli az adózási kötelezettség. A résztvevők közül azonban többen úgy vélték, mindez nem egyértelmű a törvényben, és a vendéglátás itt is a szolgáltatás része, azaz – akárcsak a légitársaságok, szállodák esetében – itt sem kellene utána adóznia senkinek.

Felmerült, miért nem adómentes, ha például egy biztosítónak dolgozó magánvállalkozó részt vesz a munkájához alapvetően szükséges első tanfolyamon, képzésen. A szabályok szerint ugyanis csak az alkalmazottaknak nyújtott képzés mentesül az adózás alól. Ezzel kapcsolatban többen hangsúlyozták, hogy a törvény nem tisztázza, mit kell ismereten és szakismereten érteni, és az sem mindig világos, ki fizet: a képzés szervezője, vagy az azon résztvevő.

A legnagyobb vitát a reklám szabályozásának az a kitétele váltotta ki, hogy adómentességről akkor lehet szó, ha a juttatás nyilvánosan meghirdetve, mindenki számára azonos feltételek mellett elérhető. A résztvevők szerint ez a megfogalmazás pontosításra szorul, mert nem világos: hol, milyen formában kell „meghirdetni” egy reklámfogást, és az sem egyértelmű, mik lehetnek a „mindenki számára azonos feltételek”. Az APEH munkatársa azt válaszolta, hogy minden eset más és más, a részleteket alaposan megvizsgálva eldönthető az adómentesség jogosultsága. Lepsényi Mária mindenesetre megígérte, a könnyebb eligazodás érdekében az APEH honlapján levő iránymutatást további példákkal egészítik ki.

A szakértők szerint is ellentmondásos viszont a reklám szabályozásában az, hogy csak a reklám felhelyezése (például a cég logója egy tollra) adómentes, maga a reklámtárgy (toll) költsége természetbeni juttatásnak minősül, ami lehet adómentes, de adóköteles is.

Hogyan kell számlázni az eladott tárgy mellé adott ajándékot (például az autóhoz egy téligumi-készletet, vagy a könyvkereskedésben a könyv mellé adott tollat) – tették fel többen a kérdést. A szakértők ajánlása szerint ezekben az esetekben az lehet megoldás, hogy mindent teljes áron számláz az eladó, majd az ajándéknak tekintett kiegészítőt árengedményként számolja el.

A vitás kérdések ellenére is az illetékesek azt hangsúlyozták, hogy az esetek nagy többségében a részleteket ismerve egyértelműen eldönthető, hova kerül a költség, azaz elszámolható-e vagy sem. Kiemelték azt is, hogy a módosítások nyomán még fontosabbá vált a pontos dokumentálás. Egy későbbi revízió során például csak részletes programleírással, a szervezés, a meghirdetés, az esemény dokumentumaival bizonyítható, hogy a reklám valóban nyilvánosan lett meghirdetve és mindenki számára azonos feltételekkel elérhető volt.

A KPMG az év folyamán további szemináriumokat tervez. A következő fórumon a belső ösztönzési rendszerek adózási összefüggéseit tárgyalják meg – azaz arra keresnek választ, hogy a cég saját dolgozói számára mit adjon fizetésként, ajándékként, egyéb juttatásként. A további találkozókon olyan területeket járnak körbe, mint az áfa, a társasági adózás, illetve a külföldi cégek magyarországi telephelyeivel összefüggő adózás. A KPMG az új adójogszabályok legfontosabb elemeit külön kiadványban összegezte, és azt tervezi, hogy a szemináriumok témakörében külön összefoglalót is készít – ezek megtalálhatók a tanácsadó cég honlapján is.