Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését. A testület legutóbbi ülésén azt is megállapította, hogy a Balázsék című műsorszám ismét törvényt sértett, amikor a rasszizmusból táplálkozó humorizálásra építette a január 15-i műsor.
Pályázatot hirdetett január 26-án a Médiatanács a Budapest 88,1 MHz-es rádiós frekvencia használatára, ugyanis a jelenlegi médiaszolgáltató, az InfoRádió Kft. jogosultsága tizenkét év után lejár. A Médiatanács az egyedüli pályázó InfoRádió Kft.-t hirdette nyertesnek, amelynek a határozat kézvételétől számított 45 napja van a hatósági szerződés megkötésére.
A Médiatanács lezárta a március 5-én indított közigazgatási hatósági eljárást is, és megállapította, hogy a Balázsék című műsorszám január 15-én sugárzott adása megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó és a kirekesztésre alkalmas médiatartalom közzétételét tiltó törvényi rendelkezéseket. Ebben az adásban a műsorvezetők afrikai származású vendégük, Musimbe Dávid Dennis kárára élcelődtek, és a bőrszínt a rabszolgasággal hozták összefüggésbe. A műsorvezetők a rasszizmust humorforrásként használták. A származására tett objektíve bántó, lekezelő megnyilvánulások megbélyegezték az afrikai közösséget, a műsorszám a fekete bőrűek kisebbrendűségére utaló tartalmat hordozott. Az, hogy a bőrszínt a műsorvezetők összekapcsolták a rabszolgasággal, alkalmas volt egy egyértelműen azonosítható csoport egészével szembeni sztereotip gondolatok kialakítására és felerősítésére, ezáltal kirekesztésre is. A testület az emberi méltóság sérelme miatt 300 000 forint, míg a kirekesztés miatt 500 000 forint bírságot rótt ki a Radio Plus Kft.-re. Mivel a méltóságsértő és kirekesztő médiatartalom kárt okozott a demokratikus nyilvánosságban, a Médiatanács a médiaszolgáltatót a jogsértések tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Nézői bejelentés nyomán vizsgálta a testület az M4 Sporton március 9-én 17 óra 54 perctől sugárzott Forma–1-futamot (Szaúd-arábiai Nagydíj) és a március 24-én 4 óra 54 perctől műsorra tűzött Forma–1-futamot (Ausztrál Nagydíj). A panasz az osztott képernyős reklámokra vonatkozott, mivel azok zavarták a nézőt az autóversenyek követésében. A Médiatanács megvizsgálta a reklámszpotokat, és megállapította, hogy azokat a médiaszolgáltató a jogszabályoknak megfelelően tette közzé, ezért nem indított eljárást a médiaszolgáltató ellen.
Kapcsolódó cikkek
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban
- Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
- Több mint félmillió gyermekpornográf felvétel eltávolítását kezdeményezték tavaly világszerte
- Épül a Net-Coach-közösség
- A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
- Az egyedül élő idősebbek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyekkel szemben
- Átvették kinevezési okiratukat a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal új tagjai
- Ez a csalási forma szedi leggyakrabban áldozatait az idősek körében
- Szerződéses vállalás megsértése és reklámriport miatt bírságolt a Médiatanács
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.