Egész Európából érkeztek szakértői javaslatok az európai egészségügyi adattér megvalósításához
• Tudatos elkötelezettség, széles körű ismertség és szoros együttműködés szükséges ahhoz, hogy a kontinens teljes mértékben ki tudja használni az európai egészségügyi adattérben rejlő lehetőségeket – vélik a szakértők
• Az egészségügyi adatok megosztása forradalmasíthatja az európai ellátást, de csak megfelelő finanszírozás mellett
• A szakértők összehangolt kommunikációt javasolnak, mely segíti a rendelet tartalmának és logikájának megértését
„Az adat olyan erőforrás, ami alapjaiban képes átalakítani az egészségügyi ellátást Európában – mondta el Bubori Zsolt, az EIT Health InnoStars magyarországi ökoszisztéma-vezetője. – Adatra van szükség az élvonalbeli alapkutatásokhoz éppúgy, mint a mesterséges intelligencia (MI) modellek fejlesztéséhez, amelyek jelentősen javíthatják a diagnosztika hatékonyságát és felgyorsíthatják a gyógyszerfejlesztést. Hogy mennyire értékes már ma is az adat, jól mutatja, hogy a digitálisan fejlesztett hatóanyagmolekulák milyen gyorsan érik el a klinikai tesztelési fázist, vagy hogy mennyire elterjedtek a radiológiában a diagnózis felállítását gyorsító MI-modellek. Ezek az áttörések arra mutatnak rá, hogy ha ki akarjuk használni az adatokban rejlő potenciált az európai egészségügyi ellátás javításához, akkor elengedhetetlen az átgondolt adatmenedzsment – természetesen az etikai irányelvek maximális figyelembevételével.”
A szakember hozzátette: „Az EHDS kulcsszerepet játszhat ebben az átalakulásban, azonban még jelentős akadályok állnak előttünk, mielőtt kiaknázhatnánk ezt a potenciált. Mivel Magyarország idén az Európai Unió soros elnökségére készül, éppen akkor, amikor az EHDS megvalósításának kritikus szakaszába érkezik, kulcsfontosságú pillanatban vagyunk ahhoz, hogy határozottan szembenézzünk ezekkel a kihívásokkal."
Összedugták a fejüket az európai szakértők
Az Európai Unió szervéhez, az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez (EIT) tartozó EIT Health új Think Tank jelentést állított össze az EHDS megvalósításáról. A jelentés számos EU-tagállam szakértőinek véleményén alapul, akik hat szempont szerint vizsgálták az EHDS bevezetését: kormányzás, kapacitás és készségek, erőforrások és finanszírozás, adatminőség, az elsődleges és másodlagos felhasználás közötti kapcsolat, tudatosság, és végül, de nem utolsósorban az oktatás és az adatvezérelt egészségügyi kultúra kommunikációja.
„Az európai egészségügyi adattér európai megvalósítása" című jelentés kiadását kerekasztalbeszélgetések sorozata előzte meg, melyen a közegészségügy, az ellátórendszer és az egészségügyi adatgazdaság területéről érkező szakértők vettek részt. A magyarországi kerekasztalbeszélgetést tavaly áprilisban tartották olyan EIT Health InnoStars partnerek részvételével, mint az E-Group, a Syreon, a GE Healthcare, a Semmelweis Egyetem, az IQVIA Hungary, az IQVIA Poland és a SmartHumed képviselői. A kerekasztalbeszélgetések megállapításait 2023 végén összesítették, mielőtt az Európa Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az EHDS-rendeletről.
Elégtelen finanszírozás, alacsony szintű támogatottság
A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az EHDS képes lehet forradalmasítani az egészségügyi ellátást Európában, de ha hiányzik mögüle a megfelelő szintű finanszírozás, ez a lehetőség kihasználatlan maradhat. Mivel Európa arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be az egészségügyi innováció terén, elengedhetetlen, hogy az EHDS-hez hasonló kezdeményezésekhez megfelelő forrásokat biztosítsanak a tagállamok, hogy egyrészt ösztönözzék az innovációt, másrészt javítsák az európai polgárok egészségét és jólétét.
A szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi finanszírozás nincs összhangban az Európai Bizottság által felvázolt ambíciókkal, és egyes tagállamok pénzügyi kötelezettségvállalása nem éri el az egészségügyi és infrastrukturális fejlesztések támogatásához szükséges szintet. A jelentés egyéb ajánlások mellett azt is tanácsolja a tagállamoknak, hogy kötelezzék el magukat az EHDS-kezdeményezések jelentősebb finanszírozása mellett, hogy sikeres lehessen a kezdeményezés, és Európa-szerte minél nagyobb hatást gyakorolhasson az ellátás minőségére.
A szakértők azt is megállapították, hogy az EHDS bevezetéséhez és ütemtervének megvalósításához a politika, az egészségügy, a kutatás, az egészségügyi szakterület és a civil társadalom érintettjeinek részvétele és együttműködése szükséges.
Az elsődleges és másodlagos adatfelhasználás buktatói
A jelentés megállapította, hogy a közvetlen érdekeltek és a széles közvélemény tagjai részéről is alacsony az EHDS ismertsége és elfogadottsága különösen az elsődleges (az ellátáshoz szükséges) és másodlagos (a kutatáshoz szükséges) adatfelhasználás összefüggésében. A szakértők ezért összehangolt kommunikációt javasolnak, amely képes a közvéleménnyel megértetni a rendelet logikáját és tartalmát, különösen azt, hogy miként használják fel az adatokat az innovációhoz. Az elsődleges és másodlagos adatfelhasználás közötti szakadék csökkentése érdekében a jelentés azt ajánlja, hogy az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést felügyelő szervek könnyítsék meg az adatok nyomonkövethetőségét. Ez erősítené az új eredmények és technológiák iránti bizalmat. Szükséges az is, hogy az így kapott kutatási eredmények, innovációk aztán visszatáplálhatók legyenek az egészségügyi ellátásba.
Magyarországon az egészségügy digitális átalakulása is kihívásokkal néz szembe. A jelentés megállapította, hogy az egészségügyi adatok elméletileg megvásárolhatók, de gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, ezért az erőfeszítések most arra irányulnak, hogy a kórházakat és más adattulajdonosokat konzorciumokba szervezzék azzal a céllal, hogy bemutassák az adatmegosztás előnyeit, és így az alulról felfelé irányuló kezdeményezés szélesebb körű elfogadást eredményezhessen.
„Izgalmas szakaszba értek az egészségügyi adatokra vonatkozó európai szabályozási erőfeszítések. Elengedhetetlen, hogy az egészségügyi adatok elsődleges és másodlagos felhasználásának kérdéseire is európai szinten hatékony válaszokat adjunk, miközben gondoskodunk róla, hogy adatkezelés terén megőrizzük a tagállamok szuverenitását. Ahogy a technológia fejlődik, egyre fontosabbá válik, hogy központosítás nélkül tudjunk tudást generálni a megosztott adatokból. Ez az ún. ’federált’ megközelítés biztosítja az adatok védelmét és helyi ellenőrzését, ami létfontosságú az innovációhoz szükséges bizalom megteremtéséhez és ahhoz, hogy Európa erős pozícióba kerüljön a mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználásában. És arra is ügyelnünk kell, hogy az így keletkező érték és tudás fenntartható módon visszakerüljön azokhoz, akik adataikkal hozzájárultak annak létrehozásához” – mondta el Kuthy Antal, az E-Group vezérigazgatója és alapítója.
Teendők az európai potenciál kihasználásához
Az EIT Health Think Tank jelentése gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg az átalakulást helyi, nemzeti és uniós szinten irányító szakértők számára az összehangolt és inkluzív európai megközelítés biztosítása érdekében. A teljes jelentés itt olvasható. Az EHDS nagy horderejű fejlesztés, melyben nagyívű átalakítási potenciál rejlik, ez a jelentés pedig kulcsfontosságú áttekintést nyújt a megvalósításban részt vevő uniós és tagállami politikai döntéshozók, valamint az egészségügyi adatokhoz való hozzáféréssel foglalkozó szervek és az egészségügyi szolgáltatók számára is.
Az EIT Health elkötelezett az EHDS célkitűzései mellett, és készen áll arra, hogy szakértelme, erőforrásai és hálózata révén segítse annak megvalósítását. A közös erőfeszítés és stratégiai beruházások révén az EHDS képes átalakítani az egészségügyi ellátást és pozitív hatással lehet minden európai polgár életére.
Kapcsolódó cikkek
- Sebészeti robot segíti a Széchenyi-egyetem kutatásait és a győri kórház gyógyító munkáját
- Csúcstechnológiás cukormonitorozó rendszert vezet be itthon a magyar 77 Elektronika Kft.
- Mammográfiához tervezett diagnosztikai monitort mutat be az LG
- Magyar cégek férhetnek hozzá Európa legnagyobb innovációs hálózatához
- Valós környezetben tesztelhetik majd az egészségügyi MI és robotikai megoldásaikat az európai startupok és kkv-k
- Magyar-ausztrál fejlesztés hozhat megoldást az orvosoknak
- Az egészségügyi ágazat globális kilátásai 2024-ben
- Együttműködési megállapodást írt alá a BENU és a Foglaljorvost.hu
- Magyar fejlesztők programján ámul a világ: Már nem csak tanul, teremt is a magyar MI
- A hazánkban működő CT és MR gépek akár fele is lecserélődhet rövid időn belül
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egy licenc, korlátlan törlési lehetőség
A leselejtezni kívánt merevlemezek és SSD meghajtók jegyzőkönyvezett törlése minden vállalkozás számára jogszabályban előírt kötelezettség, a jegyzőkönyvet is készítő adattörlő szoftverek licencdíja azonban magas. Ezen változtathat a Toolstar magyarországi megjelenése.
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója. Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.
Brüsszelig jutott a magyar diákok ötlete
Haladnak a megvalósítás felé a hazai orvosegyetemek és egészségipari vállalkozások által felkarolt hallgatói fejlesztési ötletek. A diákok projektjei több hazai és külföldi konferenciát megjártak, a legjobbak pedig már a saját vállalkozásukat készítik elő.
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát. A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.
A kiberbiztonságról rendeztek konferenciát a Széchenyi István Egyetemen
A kibertámadások évről évre egyre nagyobb mértékű, dollármilliárdokban mérhető gazdasági károkat okoznak a világon, ezért a kiberbiztonság az állami szervezetek, a vállalatok, sőt a magánszemélyek számára is kulcsfontosságúvá vált. A téma aktuális kérdéseiről rendeztek szakmai-tudományos konferenciát a győri Széchenyi István Egyetem, ahol hazánkban elsőként indult el a terület jogi szakembereinek képzése.