Prim Hírek

– Nem, átmenetileg kollegáim segítségét kértem, és lázasan keressük a megfelelő személyt erre a posztra. Az ügyvezetői munka értelemszerűen sokkal szélesebb körű feladatokkal jár, a nagyvállalati üzletág csak felét-harmadát adja a bevételeknek.

– Tehát pillanatnyilag az a furcsa helyzet állt elő, hogy saját maga főnöke a nagyvállalati területen. Ügyvezetőként milyen területeket kell összefognia?

– A középvállalati divízió, az OEM-üzletág, a szolgáltatások, a konzultáció, a terméktámogatás és a marketing munkáját kell összehangolnom.

– Nem érezte csalódásnak, amikor az első megbízotti periódusban nem véglegesítették?

– Az ügyvezetői kievezés kérdésében nem lehet sértődékeny az ember, de valószínűleg ez csak kívülről látszik ilyen egyszerűnek. A Microsoft mint világcég elég sok kihívás előtt áll a szoftvervilágban, hiszen a klasszikus desktop-operációsrendszer fejlesztőjének kiindulópontjából a vállalati informatikai infrastruktúra kiépítése és az üzleti rendszerek irányába mozdul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagyvállalati terület rengeteg izgalmas feladatot kínál, így a korábbi megbízotti időszakot követően ott is találtam elég tennivalót. Ha az ember csak a saját karrierjét nézi, akkor persze érthetően szeretne egyenletes tempóban felfelé lépkedni, de nem lehet türelmetlen. Hét évig gyakorlatilag ugyanabban a funkcióban dolgoztam, végig tagja voltam a menedzsmentnek, tehát részt vettem a kulcsdöntésekben. Most annyiban változott a helyzet, hogy a legfontosabb kérdésekben nekem kell meghoznom a végső döntést, nekem kell vállalni a felelősséget, ugyanakkor munkáltatói feladataim is vannak. Másfél éve sem voltam csalódott, de a véglegesítést sem érzem örök érvényű elismerésnek.

– Ezek után szigorúbb lesz például a munkáltatói vagy feladat-számonkérési kérdésekben?

– Más az alaphelyzet. Ügyvezetőként nem véleményezek, hanem döntök – ami azt is jelenti, kénytelen vagyok szigorúbbnak kell lenni. Az ügyvezetői funkció minden cégnél rengeteg felelősséggel jár.

– Nem tart attól, hogy a Microsoft európai vezetői teljesíthetetlen feladatok elé állítják?

– Remélem, nem alakul ki ilyen helyzet. A Kelet-Európáért felelős regionális igazgató tavaly júliusa óta egy cseh kolléga, helyettese az az angol menedzser, aki a régió nagyvállalati ügyfelekért felelős vezetője volt, és a Microsoft bolgár leányvállalatának megalakulása után kilenc hónapig vezette az ottani céget – így mindketten ismerik az itteni viszonyokat. Azzal tisztában vagyok, hogy egy ilyen kaliberű cég ügyvezetőjének lenni nagy felelősség – és egyben nagy rizikó. Az igazodási pont azonban egy jól átlátható képlet: jó üzleti tervet kell készíteni, és azt hibátlanul kell teljesíteni – mert a "nem teljesítésnek" könnyen belátható következményei vannak, a New York-i tőzsdén szereplő cégeknél egyértelmű a mérce: ha a számok nem jók, akkor az ügyvezető személyén kell változtatni. A tőzsdei cégek egyik sajátossága: ahogyan megyünk felfelé a menedzsment szintjein, egyre kevésbé számít a magyarázkodás, és egyre inkább a tettek, az eredmények alapján minősítenek. Ez minden profi szervezetben így van, így is kell lennie. Végül is ez ilyen egyszerű, tehát egyelőre nem látok olyan feltételt, rejtett elvárást, amellyel ne lennék tisztában...

– A jelenleg érvényes üzleti terv előkészítésében mennyire vett részt?

– Mivel az üzleti tervet félévente meg kell újítani, a mostani időszakra elfogadott változatot már én írtam alá, tehát az abban foglaltakkal minden tekintetben egyetértek – nem mutogathatok az elődömre… A kinevezéssel a végrehajtás is az én felelősségem, de úgy érzem, erősségeim közé sorolható, hogy jól ismerem a céget, és ha szükséges, a megvalósításban feszesebb, keményebb leszek.

– A magyar piac mennyire hajlandó elfogadni azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket a Microsoft redmondi főhadiszállásán határoznak meg – és mennyire lehet azokkal azonosulni?

– A "PC-piactól a nagyvállalati rendszerekig" filozófia tökéletes, azzal könnyű azonosulni. A kérdés egyébként kicsit "túlmisztifikálja" a helyzetet, hiszen az MS-stratégiát a Microsoft-termékek értékesítésének vezető piacaihoz szabják. Ahogyan távolodunk Nyugat-Európától, ahogyan csökken a piac mérete, úgy "skálázódik lefelé" az adaptált stratégia, adott esetben teljesen máshogy kell megvalósítani a célokat. A főirányok azonban a magyarországi környezetre tökéletesen alkalmazhatók, tehát a stratégia számunkra is elfogadható – bár vannak taktikai elemek, amelyeket másképpen kell beépíteni. Itt van például a helyi terméktámogatási szervezet, amely az eredeti elképzelésekbe nem fért volna be, de a terméktámogatással foglalkozó európai vezetőket sikerült meggyőznünk arról, hogy ez egy jó modell, és a piaci sikerekhez szükséges egy helyi szupportszervezet. Ugyanis ha egy nagyvállalatnál Windows NT-t vagy Windows 2000-t üzemeltetnek, és ott valamilyen probléma adódik, akkor abban a kritikus helyzetben nem oldható meg egyetlen hosszabb telefonnal a rendszergazda gondja. Stresszhelyzetben a telefon nem olyan jó kommunikációs forma, mint a személyes találkozó, a közvetlen segítség. Számunkra az volt fontos, hogy legyen olyan "magyar hangon megszólaló kiszálló egység", amely a kritikus helyzetben segít. Magyarországon kipróbálták, mi kockáztattunk, mert azt mondtuk, hogy hiszünk ebben – s az elképzelés annyira bevált, hogy azóta ezt a modellt viszik tovább Csehországban és Lengyelországban.

– Más hatékonyságnövelő vagy piacszélesítő változtatásokra is készül?

– Drasztikus változtatásokat nem tervezek, ugyanis nem hiszek az "átszervezési csodákban". A középvállalati piac területén azonban újítunk, nemsokára egy szisztematikus tele-sales megközelítéssel dolgozunk, ami azt is jelenti, hogy a lehető legtöbb vállalathoz próbáljuk eljuttatni az MS-termékeket. Felállítunk egy telefonos csapatot, amely közvetlenül segít a leginkább megfelelő termék kiválasztásában. A jövőben erősíteni fogjuk a technológiai transzfert, ami a gyakorlatban egy újabb szemináriumsorozatot jelent, mert a felmérések szerint az ügyfél-elégedettséget nagy részben befolyásolja, milyen technológiai hátteret kap a felhasználó. Tapasztalataink szerint ugyanis sokan azért találják drágának a Microsoft-termékeket, mert nincsenek tisztában a szoftverek képességeivel. A közeljövőben induló előadás-sorozat éppen a termékek képességeinek, beállítási lehetőségeinek megismertetését, használati értékének népszerűsítését célozza.

– Ennek köszönhető, hogy érezhetően erősödik a Microsoft Magyarország marketingmunkája?

– Itt több dolog egybeeséséről van szó: az XBox magyarországi gyártásának híre önmagában is tovább fokozta a Microsoft iránti érdeklődést, tehát ezen a területen erősíteni kellett. Sokéves tapasztalatom azonban azt is mutatta, hogy régebbi partnereinkhez szintén el kell juttatnunk a legújabb információkat. Még a nagyvállalati körben is találkoztunk olyan felhasználókkal, akik egy-két éves hírek és állítások alapján formáltak véleményt termékeink képességeiről. Szükségszerű, hogy napi frissítésekkel lássuk el felhasználóinkat, ezért sokkal hazai több referenciával jelentkezünk, és megjelentetünk egy 200 oldalas megoldáskatalógust, amely azt célozza, hogy a felhasználók ismerjék meg, milyen feladatok megoldására milyen szoftvertermékeket kínálunk.

– Házon belül hogyan ünnepelték a kinevezését?

– Hét éve dolgozom a cégnél, a gratulációknak kialakult koreográfiájuk van, s nagyon sok és igazán jóleső baráti szót kaptam a partnerektől is – és nemcsak Outlook használatával küldött e-mailben.