Az elektronikus üzletvitel jogi és adóztatási útvesztői

Fekete Gizella, 2001. május 15. 21:24
Az elektronikus kereskedelem adóztatása területén bekövetkezett főbb nemzetközi és hazai változások és tennivalók bemutatásának céljával rendezett május 15-én közös e-business konferenciát a PricewaterhouseCoopers és a Dezső, Réti & Landwell Ügyvédi Iroda.
A rendezvénynek különös aktualitást adnak az OECD idén februárban kiadott tanulmányai, illetve a magyar parlament előtt lévő és várhatóan a hónap végére elfogadásra kerülő, az elektronikus aláírásról szóló törvénytervezet. A konferencia az elektronikus ügyvitelhez kapcsolódó legfontosabb adó-, jogi és vámkérdésekre hívta fel a figyelmet és egyben az ezekkel kapcsolatos, készülő új jogszabály bemutatására is vállalkozott, amelynek alkotói és végrehajtói közül kerültek ki a konferencia előadói.

Miért különösen fontos az e-business adóztatása? – tették fel a kérdést az előadók. Mivel alapjaiban rengeti meg az adóztatás klasszikus elveit – hangzott a válasz. Nemcsak egy forradalmian új értékesítési csatornáról van ugyanis szó, hanem fizikai jelenléthez nem kapcsolódó kereskedelmi tevékenységről. Az értékesítés helye – ami az elektronikus értékesítés esetén meglehetősen nehezen értelmezhető – határozza meg ugyanis, hogy az adott ügylet nyeresége melyik országban adóztatható. A tartalom önmagában való értékesítése pedig azt a kérdést veti fel, hogy az ügylet vajon termékértékesítés-e, vagy szolgáltatásnyújtás. Mindezeknek pedig a közvetett adók, elsősorban a VÁM és az ÁFA területén van meghatározó szerepük. És akkor még nem esett szó az adminisztratív nehézségekről, az elektronikus dokumentumokról, aláírásról és az ügyletek számviteli elszámolásáról.

A magyarországi szabályozás – hangzott el több előadótól, így például a PM Számviteli Főosztályától érkezett Kardos Pétertől is – nincs túlságosan az európai jogalkotáshoz képest lemaradva, hiszen az európai szabályok is csak most születnek, de nem árt tudatosítani, hogy rengeteg munka áll a hazai törvényalkotók és tanácsadók előtt. Kardos Péter hangsúlyozta, a jelen helyzetben a legfőbb cél, hogy a születendő szabályozások minden érintett véleményét figyelembe vegyék és tükrözzék.

Az elektronikus aláírás kapcsán születendő törvénnyel kapcsolatban többen is hangsúlyozták, aminek ma már köztudottnak kellene lennie, vagyis, hogy maga a törvény a problémát nem oldja még meg, csak keret jellegű szabályozást ad, s hosszú még az út annak gyakorlati alkalmazásáig. (Az elektronikus úton történő adóbevallás lehetőségét például két évnél is többre prognosztizálták.) A részletes szabályozásról majd az ennek alapján készülő kormány és végrehajtási rendeletek sorozatának kell gondoskodnia. Mivel ez lesz az első, az elektronikus üzletvitelt szabályozó törvény, így erre a jog, az adózás forradalmasításának első fecskéjeként kell tekinteni. Nem lesz egyszerű a gyakorlatba történő bevezetés. Egy új jogterület EU konform, a magyar joggyakorlattal kiegészülő, illetve a hazai rendelkezésekhez hozzáigazított törvénye születik majd meg, de mint a már a törvényt megalkotott Csehország példája is – ahol túl szélesre sikeredett az ottani felügyeltet ellátó jogköre, s emiatt ütközhet az irányelvvel – bizonyítja, nem egyszerű az EU irányelvek szabályait értelmezni, s így azoknak eleget tenni sem. Kardos Péter kiemelte, hogy törvény nem oldja meg például az elektronikus bizonylatolást, így a számlák hitelesítését sem, sőt az elengedhetetlen újabb jogszabályok megalkotásán túl a számvitel és az Áfa törvény módosítására is szükség lesz.

Kulcsszavak: jog +legfontosabb e-signo

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Az ázsiai autóipar lehagyta digitalizációban Európát

2024. december 21. 10:22

Új platform köti össze a vállalkozókat és partnereiket

2024. december 16. 13:25

CES 2025 előzetes: Elon Musk Amerikája, avagy a világ Musk-ja

2024. december 9. 16:46

Újabb részvételi rekordot döntött az e-Hód

2024. december 9. 11:32