Prim Hírek

Sík Zoltán elmondta, hogy a digitális aláírásról szóló törvény meghozatalával az állam megteremti a jogi hátteret az internetes gazdaság kialakulásához, s ezáltal ösztönzi a befektetéseket is. Sík Zoltán hangsúlyozta: a digitális aláírásról szóló törvény nagyon fontos állomása a tudásalapú társadalomra való áttérésnek. Hozzátette: az elektronikus aláírás jogi szabályozása előfeltétele az elektronikus közigazgatásnak, kormányzásnak és kereskedelemnek, mivel ez az aláírási forma biztonságos és letagadhatatlan. A kormánybiztos szerint az elektronikus aláírás nemcsak a gazdaságban, hanem a közigazgatásban és az önkormányzatok tevékenységében is jelentős változásokat hoz majd.

A konferencián Dessewffy Anna, a Miniszterelnöki Hivatal és az Informatikai Kormánybiztosság főcsoportfőnöke elmondta: a leendő törvény háromféle elektronikus aláírást különböztet meg. Egyszerű elektronikus aláírásnak nevezhető az, amelyet egy elektronikus szöveg alatt helyeznek el. Ennek az elfogadását ugyan nem lehet megtagadni, ám csak általános bizonyító érvénnyel bír, s a bíróság adott esetben mérlegelheti, hogy elfogadja-e.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás már alkalmas az aláíró azonosítására, mivel csak hozzá köthető. A harmadik szintként a törvény a minősített elektronikus aláírást határozza meg. Minősített elektronikus aláírásnak azonban csak az az aláírás nevezhető, amelyet a Hírközlési Főfelügyelet által nyilvántartásba vett hitelesítési szolgáltató minősít.

A főcsoportfőnök kifejtette, hogy a várhatóan szeptember 1-jén hatályba lépő törvénnyel, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos jogkövetkezmények attól is függenek, milyen dokumentumot láttak el elektronikus aláírással.

A törvény háromfajta elektronikus dokumentumot különböztet meg. Ezek közül az egyik bármilyen olyan jelsorozat, például szöveg, hangfelvétel, térkép vagy videofelvétel lehet, amit elektronikus aláírással láttak el. A második szintűként meghatározott elektronikus irat már jellemzően szöveg, de társulhat hozzá fejléc vagy ábra is. A törvény harmadik szintként az elektronikus okiratot ismeri el, amely már jogokat és kötelezettségeket is rögzít. Az elektronikus okirat aláírója a jogokat és a kötelezettségeket vállalja és elismeri. Kivételt képeznek a családjogi vagy öröklésjogi ügyletek, amelyeket nem lehet kizárólag elektronikus aláírással rendezni. Ezen ügyletekhez a későbbiekben is szükség lesz az érintettek saját kezű aláírására.

A főcsoportfőnök elmondta, ha egy elektronikus iratot kinyomtatnak, akkor ahhoz már nem fűződnek azok a biztonsági vélelmek, amelyek az elektronikus úton továbbított iratok esetében kétségtelenül fennállnak. A törvény szerint az elektronikus ügyintézés elsősorban a bíróságokon és az államigazgatásban valósul meg. Egy cég belső ügyintézéséhez ugyanis nem kell törvényi szabályozás, mert elegendő, ha a vállalat rendelkezik erről.

Dessewffy Anna elmondta, hogy az elektronikus aláírásról szóló törvény nem teszi automatikussá sehol sem az elektronikus ügyintézést. Ahhoz ugyanis, hogy az elektronikus ügyintézés megvalósuljon, az eljárástípusról szóló törvénynek is rendelkeznie kell. Az önkormányzatok esetében újabb kitétel, hogy maguknak az önkormányzatoknak rendeletben kell kimondaniuk, miszerint illetékességi területükön használható az elektronikus aláírás.