Prim Hírek

Mindhárom operációs rendszert hordozható számítógépekhez fejlesztették ki, képesek több feladat egyidejű kezelésére (bár ez a Palm OS jelenlegi legfrissebb verziójára, a 3.5.x-re nem teljesen igaz, a 4.x-es verziók pedig várhatóan nyáron lesznek elérhetők), a felhasználóval érintésérzékeny képernyőn keresztül tartják a kapcsolatot - kivétel a nemrégen megjelent Nokia 9210-es. Léteznek billentyűzetes és billentyű nélküli változataik, ez utóbbiak mérete kisebb, az adatbevitel kézírás-felismeréssel történik, ami hosszabb szövegek bevitelére nemigen alkalmas.

Nézzük a három operációs rendszer legfontosabb jellemzőit.

Symbian

A Symbian a Psion által korábban kifejlesztett EPOC operációs rendszer továbbfejlesztése (az új rendszer a SIBO nevű operációs rendszerből fejlődött ki, amelynek alapja az Organiser), kiegészítve a telefonkezeléshez szükséges elemekkel. Maga az operációs rendszer nagyon sok lehetőséget biztosít (web- és WAP-böngészés, e-mail-, fax- és SMS-kezelés, Bluetooth-, GPRS- és HSCSD-támogatás), így a fejlesztőknek csak össze kell rakniuk a szükséges szolgáltatásokat.

A legprofibb fejlesztés a C++ programnyelvvel történik, ilyenkor a gép összes lehetőségét el lehet érni, a program gyors lesz, és kicsi, azonban szoftverünk más platformokra nem lesz átvihető, így ilyenkor van szükség a legtöbb tanulásra és a legbonyolultabb kódolásra.

Egy másik lehetőség a Java, amely jó választás azok számára, akik hordozható és funkciókban gazdag programokat szeretnének írni. A beépített web- és WAP-böngészőt is kihasználhatjuk, de írhatunk HTML-es vagy WAP-os szerveroldali alkalmazásokat. Sok régi Psion-felhasználó szomorúságára a legfrissebb fejlesztésekből kihagyták az OPL-t, amely a Psion-gépeken egy egyszerű, de hatékony, magán a gépen fejleszthető programozási környezetett jelentett.

A Symbian OS (és az EPOC) licencfelhasználási jogának megvásárlói egyébként önmaguk döntik el, hogy a piacra dobott készülékeikben támogatják-e az OPL nyelvet, vagy sem. A Psion például nem zárkózott el attól, hogy következő generációs gépeiben - amelyek szintén kommunikátorok - támogassa az OPL-t.

A Symbian OS licencelői, illetve azok a cégek, amelyek erre az operációs rendszerre épülő termékkel jelentkeznek: Nokia (9210, Crystal), Ericsson (MC218 és R380, Quartz alapú gép), Motorola (Quartz alapú gép), Psion (számos ER5-ös, valamint Quartz és Crystal alapú gép), Philips CE (Synergy és Ilium), Siemens (Pearl alapú gép), Sony (Pearl alapú gép), Panasonic (Pearl alapú gép), Oregon Scientific (Osaris ER5), IBM (Crystal alapú, de nem kommunikátor), Geofox (Geofox 1 ER5). (A Quartz-cal, a Crystallal és a Pearl DFRD-vel kapcsolatban magyarul például a www.mitsystems.hu, angolul pedig a www.symbian.com oldalon olvashatók részletesebb információk.)

Windows CE

Amikor a Microsoft néhány éve felismerte, hogy szélsebesen terjednek a hordozható számítógépek, de a szoftveróriásnak még nincs terméke ezen a piacon, gyorsan kifejlesztette a Windows CE operációs rendszert. A kezdeti sikertelenség után úgy tűnik, hogy a tavaly megjelent 3.0-s verzió - amelyre a Pocket PC tenyérgépeket is alapozták - kezd beválni és elterjedni. A Windows CE sajátossága, hogy a Microsoft nem gyárt hardvert, viszont nagyon sok partnerét rá tudta venni az operációs rendszerre épülő eszközök tervezésére és előállítására. Ma már hatékonyan terjeszkednek a telefonos területen is, hiszen a Mobile Explorer (WAP- és HTML-böngésző) sok telefonban megtalálható, és több cég jelentett már be Windows CE alapú készüléket.

A redmondi cégtől szokatlan módon a programfejlesztési környezetet ingyen letölthetjük a cég honlapjáról, és Visual C++-ban vagy Visual Basicben fejleszthetjük komolyabb alkalmazásainkat. (Igaz, az alap-fejlesztőkészlet mindhárom operációs rendszernél ingyenes, bár valójában teljesen díjmentes rendszernek csak a Palm C-jét, a Symbian esetében pedig a Javát nevezhetjük. A másik két rendszernél szükséges valamilyen díjköteles pluszprogram is, például a nem kifejezetten olcsó Visual C++.)

Akik ennél kevesebbel is beérik, használhatják a webböngésző JavaScript lehetőségeit, és akár azzal, akár pedig a Visual nyelvekkel alkalmazhatják a rendelkezésre álló programozást segítő objektumokat. Sajnos a Microsoft teljesen leállította a Java-fejlesztéseket, így - hacsak valaki más el nem készít egy Java Virtuális Gépet - le kell mondanunk a Java lehetőségeiről.

Palm OS

A harmadik mobil-operációsrendszer a Palm OS, amely eredetileg a 3Com által gyártott PalmPilotok lelke volt. Azóta az operációs rendszert más gyártóknak is kiadták, így az IBM, a Sony, a Handspring és még néhány más cég gyárt ilyen eszközöket. Több telefongyártó belekezdett egy Palm/telefon kombináció fejlesztésébe, eddig a piacon egy, az amerikai CDMA-hálózatokon működő Qualcomm alapú telefon és a szintén csak az újvilágban működő Handspring jelent meg, kiegészítve egy rá csatlakoztatható 1900 MHz-es GSM-modullal. (A VisorPhone-ról lapunk előző számában olvasható részletes bemutató.)

A Palm OS szabványos programozási nyelve a C, amely kiválóan alkalmas kis helyet foglaló, gyorsan működő programok készítésére, ehhez léteznek fizetős és ingyenes fejlesztőrendszerek (ráadásul nemcsak Windows alá). Az utóbbi időben megjelentek különböző Java Virtuális Gépek és egyéb, nem natívan futó megoldások, így az a felhasználó is készíthet látványos programokat, aki túlságosan nehézkesnek tartja a C-ben való programozást.

Ha valaki nem ragaszkodik tényleges programok írásához, használhatja a Palm Web Clipping technológiáját. Ez egy - a gépre előre letöltött - elektronikus űrlapból áll, amelyet a felhasználó kitöltés után elküld az internetre, ahonnan egy tömörített választ kap, amit a hordozható gépe alakít vissza emberi olvasásra alkalmas szöveggé. Ez utóbbi megoldás kiválóan alkalmas távoli adatbázisokban való keresgélésekhez (céges telefonkönyv, menetrendek, tőzsdei információk stb.).

Összességében elmondható, hogy ha ma valaki különböző típusú mobiltelefonokon futó alkalmazásokat szeretne fejleszteni, amelyeket a hálózat üzemeltetőjétől függetlenül kíván terjeszteni, akkor két technológiát érdemes használnia: a WAP-ot és a Javát. Ma még egyik megoldás sem teljesen kiforrott, de várhatóan ezek lesznek a befutók.

Ha valaki meg tud állapodni a hálózat üzemeltetőjével, és már ma szeretné alkalmazásait megvalósítani, annak a SIM Toolkitet javasoljuk.