London kétoldalú megállapodásokat akar a kibertér biztonságáról
Kétoldalú megállapodásokra törekszik a brit kormány mások mellett Kínával és Oroszországgal a kibertér biztonságáról, a kémkedés és a "destruktív internetes tevékenységek" visszaszorításáról - írta szakmai és diplomáciai forrásokat idézve szerdán a Financial Times.
A Financial Times által idézett egyik brit illetékes szerint Nagy-Britanniának jelenleg például nincs információcsere-egyezménye az internetes válságok elhárítására szakosodott kínai hatósággal. "El tudunk képzelni egy olyan kapcsolatrendszert, amelyben segítségnyújtási kötelezettségvállalás szerepel válság esetére" - idézte brit forrását a lap.
A Financial Times szerint ugyanakkor nem lesz könnyű bármiféle megállapodásra jutni Kínával és Oroszországgal, mivel éppen e két országot tekintik széles körben a nyugati kormányok és vállalatok elleni kiberkémkedés fő támogatóinak.
A lap szerint jelentős erőfeszítések történtek eddig is egy olyan átfogó nemzetközi szabályrendszerről szóló megállapodás érdekében, amely korlátokat állítana a kiberkémkedés vagy éppen a kiberhadviselés elé. Nyugati diplomaták szerint azonban nehéznek tűnik egy ilyen szabályrendszer megalkotása, mivel Oroszország és Kína kötelező erővel bíró dokumentumot akar, amely jogot biztosítana az egyes államoknak az információ ellenőrzésére.
Brit illetékesek szerint ugyanakkor sokkal nagyobb az esély olyan kétoldalú egyezségekre, amelyekben az államok megállapodnak az információcserében válság esetére, hasonlóan a fegyverzetkorlátozás terén alkalmazott megoldáshoz - áll a Financial Times szerdai írásában.
A budapesti kibertér-konferencián részt vesz William Hague brit külügyminiszter is, aki a hétvégén külön nyilatkozatban kérte a nemzetközi közösséget a széles körű részvételre a budapesti rendezvényen.
Hague a brit külügyminisztérium honlapján megjelent felhívásában felszólította a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, a civil társadalom képviselőit és az iparági szakértőket, hogy "gyűljenek össze Budapesten, és foglalkozzanak korunk egyik nagy kihívásával".
Kapcsolódó cikkek
- "Jövő századi" térfigyelő rendszert kapott a New York-i rendőrség
- A felhasználók fele nem ismeri fel az adathalász üzeneteket
- Kaspersky Internet Security 2013: továbbfejlesztett védelem a biztonságos fizetésért
- Az EADS felvásárolja Európa legnagyobb tűzfalgyártóját, a NETASQ-ot
- Magyarországon az internetes apróhirdetésekkel elkövetett csalások a gyakoribbak
- Kibertér-konferencia: a magánélet nagyobb védelmére van szükség
- A Fehér Ház elismerte, hogy hackertámadás célpontjává vált
- Megjelent az F-Secure Internet Security 2013
- Az ESET új információi a Mac OS X-t támadó Flashback trójai kártevőről
- Volt hírszerző erősíti a Xerox adatvédelmét
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.