Prim Hírek

Idén márciusban indult az országos digitális átállás lakossági szakasza. Annak eldöntésére, hogy ki jogosult állami segítségre, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmérést indított, amelynek során személyesen keresik fel az érintetteket. Az első digitális vételi eszközök beszerelése az első körben érintett településeken már május közepén elkezdődött.

A támogatásra jogosultak választhatja vagy az előfizetői szerződés nélküli konstrukciót, ami tulajdonképpen az ingyenes MinDigTV kínálata, s aminek a vételéhez elegendő üzembe helyezni a set-top-boxot és szükség esetén az antennát. Emellett választhatják az NMHH-nál a támogatási programban regisztrált szolgáltatók valamelyik speciális díjcsomagját. Ilyen, kizárólag a rászorultak számára elérhető csomagajánlatot 14 társaság dolgozott ki. Ennél a megoldásnál már előfizetői szerződést kell kötni az adott szolgáltatóval.

Az ügyfelek ugyanolyan módon értesülnek ezekről a lehetőségekről, mint az ingyenes szerelésről: amikor a felmérők felkeresik az érintetteket, és a jogosultak jelzik, hogy igénylik a támogatást, akkor az NMHH szakemberei tájékoztatják a választási lehetőségeikről, köztük az adott településen elérhető szolgáltatók ajánlatairól.

Digitális átállás - szerelési körzetek; Forrás

Csekély esély

Ha a tényleges technikai átállástól a rászorultak támogatásig tartó utat képzeletben végigjárjuk, az egyes állomásoknál egyre kisebb számot kapunk állapítja meg a Média-Kábel-Műhold c. lap cikke. A már ma is közel 100 százalékos lefedettség nyomán mintegy négymillió magyar háztartás lenne képes fogni a digitális jeleket. A valóságban azonban csak mintegy félmillió érintett váltásban, akik ma is antennát használnak. A 2012-ben lezajlott soproni és barcsi előzetes teszt tapasztalatai alapján a szakemberek már csupán mintegy 80 ezer rászoruló támogatására számítanak, s ezeknek is csak egy töredéke, talán 10 százaléka fogja az előfizetéses konstrukciót választani. Csekély esély a szolgáltatóknak, tucatnyian mégis belevágnak. Hasonlít a helyzet arra a viccbeli figurára, aki a jóistennél panaszkodik, hogy miért nem ad már neki egy ötöst a lottón. Mire az égi válasz: legalább tölts ki egy szelvényt.

Nos, akik ezt a digitális szelvényt kiállították, maguk is tudják, hogy aligha üthetik meg a főnyereményt. Hogy miért próbálkoznak mégis? A válasz szinte egyöntetű a kisebb társaságoknál és az országos szolgáltatóknál egyaránt. Ahogyan Somogyi Sándor, a Tiszafüredi Kábeltévé Szövetkezet elnöke fogalmaz: „A nehéz gazdasági környezetben és sokszor előnytelen piaci versenyben minden lehetőséget kihasználunk a bevételek bővítésére. Az ily módon államilag személyek potenciális előfizetőt is jelenthetnek a későbbiekben. Szövetkezetünk régen abból a célból jött létre, hogy kedvező árú alternatívát nyújtson a településen lakóknak. Most azoknak is szeretnénk segíteni, akik szociális helyzetükből adódóan kimaradtak ebből, de most jobban bíznak a helyi szolgáltatásban.” Gyurász Zoltán, a Deltakon Kft. műszaki igazgatója is a múltból gyökerezteti érveit: „Szolgáltatási területünkön, Kecskemét-Hetényegyházán 2007-ben uniós támogatásból épített ránk párhuzamos hálózatot egy társaság, az elhíresült GVOP 4.4.2 keretében. Emiatt sok ügyfelet vesztettünk, ezért minden olyan lehetőséget megragadunk, amivel, ha csak egy kicsit is, de visszább tudnánk billenteni működésünk gazdaságosságát.“

A PR-Telecom nagyobb tétekben játszik. „Mivel igen kiterjedt hálózattal rendelkezünk az országban, és az ODÁP programon belül mindössze egy körzeten belül (Budapesten) nem tudunk a szolgáltatásainkkal jelen lenni, ezért úgy gondolom, nem is volt kérdéses a jelentkezésünk. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy sokan a konkrét lekapcsolás időpontjáig nem mozdulnak semmilyen irányba. De amikor ezek az ügyfelek majd megoldást keresnek, mi is ott leszünk” – hangsúlyozta Tóbiás Ildikó, a cég kommunikációs igazgatója. Ügyfélszerzés és ügyfélmegtartás a cél a Jurop Telekomnál is. Ahogyan Németh Tibor, a társaság üzleti elemzője kifejtette: „Ez a csomagajánlat is egyfajta kommunikációs csatorna, aminek reklámértéke van. A későbbiekben esély nyílhat arra, hogy egyéb szolgáltatásokat is tőlünk vásárolnak az ügyfelek.”

Szolgáltatás, nulla forintért

Az ilyen típusú „beetetési” filozófiának lehet a része az is, hogy a választható konstrukcióban szereplő cégek fele ingyen adja ezt a csomagot, derül ki a Média-Kábel-Műhold összeállításából. Ha a set-top-box árát és a szerelési költséget fedezi az állami támogatás átlagosan 25 ezer forintos összege, akkor ez valóban „ingyenes reklámeszköz”, bár közvetlen havi bevételt nem eredményez.

„Egyértelmű célunk, hogy a legtöbb helyen a mi kábelünk ott legyen, ezért helyben igen erős kampányba is kezdtünk, és ennek megfelelően áraztuk nulla forintra a rászorulók csomagját” – indokolja a döntést Ballai Ferenc, Szélmalom Kábeltévé Zrt. és egyben az AKTV Algyői Kábeltelevízió Üzemeltető Kft. képviselője.

A választható digitális előfizetéses szolgáltatókra vonatkozó NMHH rendelet szerint a társaságok 3 évig kötelesek változatlan, a csomagajánlataikban megjelölt áron (akár ingyenesen) nyújtani a szolgáltatást. Határozott időtartamra (1 évre, 2 évre) szóló szerződés esetében azonban értelemszerűen csak a választott időtartamra érvényesek a csomagajánlatban szereplő feltételek. Ilyet is bőven találunk a kínálatban. De az eredmény egyelőre bizonytalan.

„Mivel minden tekintetben díjmentes a szolgáltatásunk, a felkeresett rászorulók nagyobb részének bekötésére számítunk. Az országos adatokból kiindulva a lakossághoz mérten nagy létszám nem várható“ – jósolja Somogyi Sándor. Az időzítésről még hozzáteszi: „A mi területünkön október 31-én történik meg az átállás. A felmérés az ezt megelőző kb. 2 hónapban történik, így a beérkezés függvényében körülbelül szeptember vége, október eleje körül kaphatjuk meg a jelentkezők névsorát.”

Ballai Ferenc már közvetlenebb tapasztalatokról számol be: „Mivel mi az első körben lekapcsolandó területen működünk, már érdeklődnek azok az előfizetők, akiknél megtörtént a felmérés. Azt látom, hogy mivel ingyenes a mi szolgáltatásunk is, ezért inkább választanak minket, mint egy nagy multit.”

Az átállás ütemezése; Forrás

Mondd csak, mit remélsz?

Van terve a PR-Telecomnak, és az előkészületek megkezdődtek, de konkrét számokat még nem mer mondani Tóbiás Ildikó: „Az NMHH gyorsjelentésben látható, hogy a MinDigTV két hónap alatt 0,2%-os növekedést ért el. Ilyen eredménnyel mi nem számolunk, de úgy gondoljuk, hogy a televíziós szolgáltatásunk mellett elérhető internet és telefon csomagok segítségével számos háztartás számára kedvező ajánlatot tudunk nyújtani.”

Szűcs László, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója az esélyekről és céljaikról így nyilatkozott: „Mi azt gondoljuk, hogy a soproni és a barcsi kistérségekben korábban megtartott átállási teszt tapasztalatai alapján a szociális rászorulók részéről nem várható nagy tömegű, több tízezres számú érdeklődés az előfizetéses szolgáltatások iránt. Ugyanakkor a valódi választás lehetőségét mindenképpen biztosítani kell az érintettek számára, és szükségesnek éreztük azt is, hogy vezető televíziós szolgáltatóként aktívan részt vegyünk a digitális átállás folyamatában, támogatásában.“

Az Antenna Hungária is összeállított egy speciális előfizetéses, de a MinDig TV Extra Alapcsomagnál szűkebb tartalmú ajánlatot a rászorulóknak. Tóth András, a társaság kommunikációs igazgatója döntésüket így indokolja: „Célunk, hogy azoknak is tudjunk megoldást nyújtani, akik a 7 szabadon fogható csatornán túl is szeretnének tévéműsorokat nézni. A kifejezetten a támogatott célcsoport igényeinek megfelelően összeállított csomag alapján azt várjuk, hogy a fizetős tévészolgáltatást igénylők többsége a mi ajánlatunkat fogja választani.”

Nem akar kimaradni a Magyar Telekom sem, bár a jelek szerint nem fűz túl nagy reményt az akcióhoz. Műholdas szociális csomagja a célnak megfelel, és a választott technológia jóvoltából elérhető az egész országban, bár az ára nem túl vonzó.

Az árak vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy mivel az állami támogatás a digitális vevődekóderre, szükség esetén az ehhez kapcsolódó antennára és a digitális vételhez szükséges egyéb eszközökre, illetve ezek üzembe helyezésére fordítható, így lényegében az egyszeri, belépési díjban érvényesíthető. Ennek megfelelően a szolgáltatók ajánlatában ilyen címen megadott tétel a tényleges költségeknek az állami támogatás összegével csökkentett, előfizető által fizetendő díj. (Vagy a szolgáltató döntése szerint nulla forint.)

Visszafogott érdeklődésre számít Németh Tibor, a Jurop elemzője, és hasonlóképpen nyilatkozott Bokodi László, a TARR Kft. szakembere is, aki hozzátette: „Társaságunk célja, hogy minden lehetséges ügyfelet kiszolgáljon”. Gyurász Zoltán szavai szinte az általános vélekedést összegzik: „Kábeles szakmai körökben azt rebesgetik a kollégák, hogy szinte nulla érdeklődővel számolnak. Én ennél azért bizakodóbb vagyok. Előzetes felméréseink alapján az emberek megértették a körülöttük zajló folyamatokat. Megköszönik, hogy felhívtuk a figyelmüket, de még várakozó állásponton vannak. Majd jelentkeznek, ha aktuális lesz – ilyen és hasonló érvekkel vonulnak vissza, egyelőre. Egy kicsit úgy érzem, mintha gyanakvóak lennének, és úgy gondolják, majd csak akkor hiszik el a lekapcsolást, ha tényleg nem tudnak semmit fogni a televíziókészüléken. Bízom benne, hogy ha megjelenik a képernyőn a csík, a felirat a megszűnésről, akkor fel fognak gyorsulni az események. Nem gondolom, hogy az ennek köszönhető új ügyfélszám-emelkedés fog bennünket kihúzni a válságból, de jóleső érzéssel tölt el, hogy ha csak egy kicsit is, de részesei lehetünk a hazai médiapiac egyik legnagyobb technológiaváltási projektjének.”

A rászorulók által választható szolgáltatók előfizetéses ajánlatai.pdf