Internetadó - Az informatikai szövetség a javaslat visszavonását követeli
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését, és ellehetetleníti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat.
Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. A szabályozás hatására nem az adóbevétel fog nőni, hanem az internethasználat fog csökkenni - hívják fel a figyelmet.
Az internet szolgáltatást érintő bármilyen adóteher biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet - írták a közleményben. A szövetség szerint a lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő-piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.
A törvényjavaslat szerinti internetadó az IVSZ előzetes véleménye szerint egyebek közt rövidtávon megszűnésre kényszeríti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. Közép- és hosszútávon ellehetetleníti a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, például a mobil TV vagy a zenei streaming szolgáltatásokat. Amennyiben az adó az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról.
Az IVSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.
Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel - áll a közleményben.
Az informatikai iparágat képviselő szövetség rávilágít, hogy a KSH 2012-es adatai alapján ez az ágazat volt az egyetlen, amely még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal.
A kormány jövőre az internet szolgáltatásra is kiterjesztené a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.
Kapcsolódó cikkek
- A kábeltelevíziós szövetség tiltakozik az adó bevezetése ellen
- Gigabájtonként 150 forint lesz az internetszolgáltatás adója
- Ezer diák tanult programozást a CodeWeeken
- Szétfeszíti eddigi életünk kereteit a web és a mobil
- A neten ólálkodnak a NAV-osok
- Szadista és pszichopata személyiségjegyei lehetnek a „trolloknak”
- Internet Hungary: bárkiből lehet milliomos a digitális forradalom korában
- Gyermekek az interneten: tiltás vagy megértés?
- Elszívják az informatikusokat a termelőágazatok
- ZyXEL UAG sorozat: megbízható internetelérés éttermeknek, szállodáknak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.