Tévhit, hogy a fiatalok jól használják a digitális eszközöket
Tele a Youtube totyogó kisgyerekekkel vagy háziállatokkal, amint iPad-et használnak. Hamis a kép, amit sugallnak ezek a videók, alaptalan a közhiedelem, hogy a gyerekek, a fiatalok önmaguktól, tanulás nélkül képesek kezelni a digitális eszközöket.
Lorna Walker, a londoni Regent’s University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak másoknál.
Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudjon használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és kezelni őket, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog – hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.
Érdemes tudatosítani: hogy valaki képes kezelni az okostelefont, és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás" fogalma definiálatlan, gyakorlatilag bármi érthető rajta.
A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában. A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat. A megoldás része lehet, ha az oktatáspolitika megfelelő viszonyulással lehetőséget biztosít nekik a valós munkahelyi igényekhez való felzárkózáshoz.
Szakértők szerint a digitális írástudás európai tanúsítványa, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) valóban azt a tudást nyújtja, amit egy mai munkahely elvár. De ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket. El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék.
Az NJSZT előremutató döntésként és a digitális írástudás szükségességének felismeréseként értékeli a kötelező oktatás bevezetését előíró miniszteri rendeletet, amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Az NJSZT javasolja, hogy minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező legyen az ECDL-szintű tudás megszerzése.
A British Computer Society által készített felmérés szerint a munkaadóknak csupán 52 százaléka vélekedik úgy, hogy munkatársai megfelelő digitális készségekkel rendelkeznek. Németországban és Ausztriában végzett kutatások pedig azt tanúsítják, hogy bár sokan tartják magukat felkészült digitális írástudónak, a tesztek során kiderül, sokan közülük alapvető műveletek elvégzésére sem képesek.
Az angliai National Skills Academy for IT 2011 szerint a munkaadók 99 százaléka több, 96 százalékuk pedig jobb képzéseket szeretne munkavállalóinak.
Egy olasz egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemisták 42 százaléka nincs tisztában a free wifi veszélyeivel, 40 százalékuk nem védi PIN-kóddal a telefonját és 50 százalékuk minden ellenőrzés nélkül bármit letölt a gépére.
Az International Computer and Information Literacy Study (ICILS) 60 ezer fiatal körében elvégzett felmérése szerint a megkérdezettek 17 százaléka a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2 százalék rendelkezik a tudatos eszközhasználathoz szükséges magas fokú tudással.
Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak alig 15 százaléka, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály alig hét százaléka rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel.
Az EU Kids Online című tanulmánya leszögezi, háromból két 9-10 éves gyerek tagadja, hogy többet tud az internetről a szüleinél, azaz a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.
Forrás: hirado.hu
Kapcsolódó cikkek
- Elstartolt a gyerekbarát YouTube az USA-ban
- Február 23-án érkezik a YouTube gyerekbarát változata
- Magyar weboldal lett a világ legjobb angolnyelv-oktató portálja
- Ingyenes otthoni Microsoft Office használat a felsőoktatásban résztvevők számára is
- Duális képzés az informatikában - Németországba hívja a fiatalokat az SAP
- A Lenovo bemutatta az oktatásba szánt ThinkPad 11e szériáját
- Erdélyben is lehet magyar nyelvű ECDL vizsgát tenni
- Új SMART tantermeket adott át a Samsung
- Büntetik a PC előtt túl sokat ülő gyerekek szüleit
- Imagine Cup Academy: ontják a remek ötleteket a magyar diákok
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.