Prim Hírek

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója elmondta, a világban exponenciálisan nő a hamisított és az illegális hatóanyagot tartalmazó készítmények száma, a gyógyszerhatóság ez ellen próbálja felvenni a harcot.
 

Egy 2013-as adat szerint az Európai Unióban tízmillió olyan készítményt foglaltak le, amelyek hamis vagy illegális gyógyszerek voltak, és a tapasztalat az, hogy az emberek nincsenek tisztában ezen készítmények veszélyeivel - hívta fel a figyelmet a főigazgató. Ezek a gyógyszerek súlyos mellékhatást, egészségkárosodást, végső esetben halált is okozhatnak, a "legkedvezőbb" esetben pedig "csak nem hatnak". Ezen készítmények gyártói nehezen vagy nem beazonosíthatók, és nincs mögöttük az orvosi, patikusi szaktudás, így a készítmény hatását senki nem tudja garantálni.
 

Pozsgay Csilla ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarországon eddig nem került hamis gyógyszer a legális gyártási-forgalmazási láncon keresztül patikákba, azonban fel kell lépni az interneten forgalmazott illegális, hamis készítmények ellen. Tudatosítani kell az emberekben, hogy csak biztonságos helyről vásároljanak gyógyszert - hívta fel a figyelmet. Ennek érdekében adatbázisokat fejlesztenek, telefonos applikációkat alakítanak ki.
 

Pozsgay Csilla elmondta, a hatóságnak idén januártól már lehetősége van arra, hogy elérhetetlenné tegye azokat a honlapokat, amelyeken hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmaznak. Továbbá az OGYÉI honlapján rendszeresen frissíti a listáját azoknak a hamis készítményeknek, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik. Ezen a listán közzéteszik a készítmények nevét, hatóanyagát és azt is, miért veszélyes az adott terméket illegális csatornán keresztül megvásárolniuk a fogyasztóknak.
 

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy az unió területére csak speciális igazolással lehet gyógyszerhatóanyagot behozni, és Magyarországon jogszabály szerint csak közforgalmú patikák végezhetnek internetes gyógyszerforgalmazást, és csak a vény nélküli gyógyszerek értékesíthetők a világhálón.
 

A szakember hozzátette, a gyógyszerbiztonság területén tett következő lépés az lesz, hogy biztonsági elemekkel kell ellátni az összes vényköteles gyógyszert, ami az uniós forgalmazást tekintve 17 milliárd doboz gyógyszert jelent évente.
 

Fittler András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségi tagja arról beszélt, hogy a gyógyszer egy bizalmi termék, ami mögött ott a szakértelem, ez viszont az illegálisan forgalmazott termékekről nem mondható el. Laikusként az emberek nem tudják eldönteni, hogy a megvásárolni kívánt termékben milyen hatóanyag, milyen mennyiségben található, illetve milyen más anyagokat használnak fel az illegális gyártás során. További veszélyt rejt magában, hogy a lakosság nem feltétlenül tudja megítélni, hogy egy internetes gyógyszerforgalmazó legálisan vagy illegálisan végzi-e tevékenységét.
 

A bevezetni tervezett szürke-zöld csíkos, fehér keresztet tartalmazó logó alatt annak a tagállamnak a zászlaja lesz látható, ahol a gyógyszertárat bejegyezték, valamint egy felirat, hogy "kattintson ide, és ellenőrizze, hogy a gyógyszertár legálisan működik-e". A vásárlók a logóra kattintva a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzétett, a magyarországi előírások szerint működő legális patikák listájához jutnak.