Erősödött Magyarországon az információbiztonság
Az elmúlt három évben, az információbiztonsági törvény megszületése óta Magyarországon állami és intézményi szinten is erősödött az informatikai rendszerek biztonsága. Emellett már az állampolgárok is kezdik felismerni az információbiztonság fontosságát - állapították meg pénteken Budapesten, egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
A ProDay - IT-biztonsági Konferencia és Expo "Mysectalk" című kerekasztal-beszélgetésén információbiztonsággal foglalkozó szakemberek - Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, Muha Lajos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, Szabó Gergely, a Blakcell Kft. jogi képviselője és Rónaszéki Péter, a Mysec Communications Kft. tulajdonos-ügyvezetője - értékelték a 2013-as információbiztonsági törvény hatásait.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy számos eredménye van az információbiztonsági törvénynek. Egyik legfontosabbként azt emelték ki, hogy a közelmúltban létrejött a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI).
Bencsik Balázs, az NKI vezetője elmondta: korábban egy szétszabdalt struktúra működött, és nem volt közös platform, ahol információt cseréltek volna a szervek. Most viszont a kérdések és a problémák egy helyen összpontosulnak, "a kollégák egymás mellett ülnek, nem kell levezniük egymással" - fogalmazott a vezető.
Bencsik Balázs közölte: "az információbiztonságnak számos nemzetbiztonsági vonatkozása lehet, ezért is előnyös, hogy az NKI a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül működik".
Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem minden intézmény képes érzékelni, ha informatikai rendszerét támadás érte, míg mások, ha észlelték is a támadást, nem jelentik a hatóságnak.
"Volt rá példa, hogy egy kiberbiztonsági probléma nagyjából nyolcvan állami intézményt érintett" - tette hozzá Bencsik Balázs.
Az NKI vezetője elmondta: "számos fejlesztés várható, mind az intézményi, mind a kormányzati információbiztonság erősítése érdekében. Kiemelte, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmét segíti majd az Európai Unió által kidolgozott hálózatbiztonsági irányelv, amely pótolja a magyarországi szabályozásból most még hiányzó direktívákat".
Szabó Gergely, a Blakcell Kft. jogi képviselője szerint bár vannak értelmezési nehézségek, az információbiztonsági törvény szövegében nem lát problémát. Fontosnak nevezte, hogy a törvény egységes keretrendszert hozott létre.
"Így nem az egyes szervezetek informatikusainak szakmai kompetenciájától függ, hogy milyen az informatikai rendszerük védelme" - tette hozzá.
A jogi szakember ugyanakkor megjegyezte, hiába fordítanak nagy figyelmet állami, hatósági szinten az információbiztonságra, amikor még mindig hallani olyat, hogy az emberek jelszava: 123456. Ezzel együtt azt tapasztalja, hogy az állampolgárokban is kezd egyre tudatosabbá válni az információbiztonság.
Muha Lajos, az NKE kiberbiztonsági szakértője is fontosnak nevezte, hogy egyre többen jönnek rá, foglalkozni kell az informatikai biztonsággal, szabályzatokra, védelmi intézkedésekre van szükség. Elmondta, hogy vannak szakmai fórumok, ahol a különböző informatikai biztonsággal foglalkozó szervezetek találkozhatnak, megvitathatják a közelmúltban ismertté vált kiberincidenseket. Ilyen az ISACA Magyarországi Egyesület, a nemzetközi ISACA (Information Systems Audit and Control Association) magyarországi szakmai szervezete, vagy az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás.
Ezen szervezeteknek tagja Rónaszéki Péter, a Mysec Communications Kft. tulajdonos-ügyvezetője is. Ő viszont intenzívebb párbeszédet szeretne a szakmai szervezetek között.
"Az információbiztonság olyan terület, amely minden szektorban elkezdett fejlődni. Az emberek tudatosabbá váltak ezen a téren, az önkormányzatok, hivatalok is többet foglalkoznak azzal, hogyan kell az adatokat megfelelően védeni" - mondta.
A kerekasztalon elhangzott, hogy sokan jelentkeztek az NKE ilyen tárgyú képzéseire, és Bencsik Balázs is azt mondta, hogy az NKI-nél is számos ígéretes önéletrajzot kaptak. Ezzel együtt többen úgy vélték, hogy az információbiztonsági szakemberképzésre még nagyobb figyelmet kellene fordítani.
A kerekasztal résztvevői kérdésre válaszolva egybehangzóan leszögezték, hogy a "totális megfigyeléstől" nem kell tartani. Mint elmondták: erre az információbiztonsági törvény nem is ad lehetőséget. Bencsik Balázs, az NKI vezetője kiemelte: az állampolgárok biztonságát szolgálja az, hogy az állami, önkormányzati szervezetek erősítik információbiztonsági rendszereiket, és az elektronikus közszolgáltatásoknál is kiemelt fontosságú az adatvédelem.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Három hónapig díjmentesen használhatják az Apple Music alkalmazást az LG okostévék tulajdonosai
Izgalmas újdonságot mutat be okostévéin a zenestreaminget kedvelő felhasználók számára az LG Electronics (LG). A gyártó OLED modelljei és Dolby Atmos funkcióval* ellátott QNED készülékei az első olyan okostelevíziók, amelyek támogatják az Apple Music Dolby Atmos-szal kiegészített térhatású hangzását (Spatial Audio with Dolby Atmos). A Magyarországon is e héttől elérhető, úttörő technológia lenyűgöző zenei élménnyel, a hangzásminőség új szintjével kecsegteti a hallgatókat.
Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve
Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.
NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
2023-ban is folytatódott a lekérhető filmszolgáltatások (streaming) használatának előretörése Magyarországon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éves fogyasztói felmérésének legújabb eredményei szerint a tavalyi év végén a 15 év feletti lakosság 41 százaléka nézett rendszeresen mozgóképes tartalmat valamelyik streamingszolgáltatónál.
A Schneider Electric együttműködik a WageIndicator Foundationnel
Becslések szerint világszinten a munkavállalók mintegy egyharmada kevesebbet keres, mint amennyi a nyugodt, tisztességes megélhetése biztosításához elegendő. A helyzet javítása érdekében összefogásra van szükség, ennek jegyében a Schneider Electric három évre szóló partnerségi megállapodást kötött a WageIndicator Foundation nevű szervezettel.
A világ tíz legnagyobb e-jármű-gyártója a Continental gumiabroncsaira támaszkodott 2023-ban
A Continental a tavalyi évben először szállított gumiabroncsokat a világ tíz legnagyobb volumenű, teljesen elektromos járműveket gyártó vállalatának. Az előző évben ez a szám tízből kilenc volt. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben (APAC) a prémium gumiabroncsgyártó első ízben látja el az első öt legnagyobb volumenű elektromos járműgyártót elsőszerelésű autógumikkal. Európában, a Közel-Keleten és Afrikában (EMEA), valamint az amerikai kontinensen a vállalat emellett meg tudta tartani erős pozícióját: az öt legnagyobb volumenű gyártó továbbra is a Continental abroncsokban bízik.