A nyílt forráskód belénk van kódolva
„Az emberiség hosszú történelme során (ahogyan az állatvilág esetében is) mindig azok érvényesültek, akik megtanultak a leghatékonyabban együttműködni és improvizálni.” – Charles Darwin
Az emberiség együttes erővel mindig is többet és nagyobbat tudott alkotni, mint az egyes személyek külön-külön. Rengeteg esetben az vitte előre a fejlődést, hogy az emberek megosztották egymással a tudást, így továbbfejleszthették egymás ötleteit.
A SUSE infografikája jól illusztrálja ezt, amelyen – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb történelmi open source mérföldkövek láthatók.
A nyílt forráskódú szoftverfejlesztés lényege, hogy bárki szabadon módosíthatja és továbbfejlesztheti a programot annak megfelelően, ahogyan ő jónak látja. Ez nagy mértékben elősegíti az új igények kiszolgálását, az előremutató ötletek terjedését, és összességében gyorsabb innovációt eredményez. A modell azonban egyáltalán nem új. Az emberiség történelme során számtalan esetben az vitte előre a fejlődést, hogy az emberek hozzáférhettek az információkhoz, és hozzátehették saját tudásukat.
Oszd meg és uralkodj
Az ilyen jellegű információmegosztás első „dokumentált” példájának azokat a barlangrajzokat tekinthetjük, amely segítségével alapvető gondolatokat oszthattak meg egymással az egyének. Később a füstjel volt az első olyan eszköz, amellyel nagyobb távolságra is eljuthattak az információk. Természetesen ezzel még csak néhány alapvető figyelmeztetést és felhívást lehetett továbbítani. Ahhoz, hogy távolról is hosszabb üzenetet válthassanak az emberek, egészen i. e. 30-ig kellett várni. Ekkorra tehető ugyanis az első, dokumentált postai szolgáltatás megjelenése, méghozzá Rómában.
Az információ széles körű terjesztésének egyik alapköve a könyv volt, ezért is számít jelentős mérföldkőnek az ókori Alexandriai könyvtár i. e. 530 körül. A következő fontos állomás pedig a könyvnyomtatás feltalálása volt 1440-ben, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az emberek tömeges mennyiségben írják, másolják és terjesszék a különféle üzeneteket. Az azonnali üzenetküldésben a távíró hozott áttörést, amellyel először 1844-ben küldtek először üzenetet. Majd Ray Tomlinson nyitott teljesen új világot ezen a téren az e-mail feltalálásával 1972-ben.
Nyitott elme, nyitott forrás
Ezzel pedig el is érkeztünk az informatika világához, ahol a legfontosabb áttörés a nyílt forráskódú szoftverek terén 1953-ra tehető. Ekkor jelent meg a Univac A-2 rendszer, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy változtatásokat tegyenek a forráskódban, és azokat vissza is küldjék a UNIVAC rendszerébe. A modell gyakorlatilag az első nyílt forráskódú szoftvert hozta életre. A következő jelentős mérföldkő a GNU projekt részeként 1989-ben létrehozott GPL szabad licenc, amelynek keretein belül az emberek szabadon használhatják, megoszthatják és módosíthatják a GPL licenc alatt álló szoftvereket. Ennek alapjaiból nőtte ki magát később a Linux nyílt forráskódú operációs rendszer.
A jövő pedig számos további izgalmas lehetőséget tartogat. Az emberiség soha nem fért hozzá ilyen mennyiségű tudáshoz ennyire egyszerűen és gyorsan, és az új információk megosztása sem volt soha ennyire könnyű. Ennek alapvető szerepe lesz abban, hogy az emberiség képes legyen megküzdeni a legkeményebb kihívásokkal. A tudásmegosztás és ezzel együtt a nyílt forráskód tehát örökre belénk van kódolva, része az emberi DNS-nek.
Kapcsolódó cikkek
- SUSE trendek
- Szigorodó szabályozások: új EU-s adatvédelem
- Kezeljünk minden adatot a helyén!
- Új felsővezetőt igazolt a 4iG Nyrt.
- 240 millió forintot fektet egy díjnyertes startupba az SZTA
- Stratégiai megállapodást kötött Magyarország Kormánya és az EPAM
- Új hazai IT sikerágazat a betegszimulációs technológia
- Új OES 2015: továbbfejlesztett hálózati, nyomtatási és fájlszolgáltatások
- OpenStack: kulcs a felhőhöz
- Egyedülálló tárolási megoldás a HPE és a SUSE együttműködésével
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!
Megéri-e az elektromos autózás?
Az elektromos autók használata ugyan már nem új keletű dolog, mégis még mindig nagyon megosztó témának számít. Vannak megrögzött ellenzői és szinte már vallásos áhitattal tisztelői is ennek a közlekedési eszköznek, de az igazság vélhetően valahol a kettő között lesz. Nagyban múlik ugyanis sok dolog azon is, hogy milyen felhasználói szokásaid vannak a mindennapokban. A következő cikkben azonban összegyűjtöttük az elektromos autózás néhány pozitívumát.