Lego robotokat programoznak a Funside School tanulói
Magyarországon egyedülálló módon tanmenet szerint programoznak beszélő, szájharmonikázó, építő robotokat a Funside School épp csak iskoláskorú tanulói.
A világ legkedveltebb építőjátékából összeszerelhető robotokat is programozhatnak a Funside School tanulói, hiszen a délutáni iskola alapítói, Kittka Eszter és Kittka András, valamint az informatikai divízió szakmai vezetője, Paksi László saját, csapatmunkán alapuló tanmenetet fejlesztettek az otthoni használatra készült LEGO Boost robotprogramozó szetthez.
5 modell egyben
A dán játékgyártó legújabb, építhető és programozható készlete 843 alkatrészt, egy központi és egy interaktív motort, valamint szín- és távolságérzékelő szenzort tartalmaz. Az elemek bárhogyan összeépíthetők és szinte bármire utasíthatók. Ez a LEGO tabletre letölthető programozói felületén lehetséges, amely lépésről lépésre, egyre bonyolultabban járható úton kalauzolja a robotprogramozó gyermekeket. Az út során 5 különböző modell építhető meg, amelyeknek mind különböző képességeik vannak: Vernie, a beszélő robot, Frankie, a szájharmonikázó cica, az Automatikus építő, a Többeszközös Rover 4 és a Gitár4000 nevüknek megfelelő dolgokra képesek. A szakmai vezető, Paksi László szerint eddig a legutóbbi volt a tanulók kedvence.
„A programozható gitár volt eddig vitán felül a favorit, ám hamarosan elérkezünk ahhoz, hogy a gyerekek a maguk alkotta modellt már saját parancsaikkal vezérlik. Ez a célja az általunk fejlesztett tanmenetnek: a LEGO oktatófolyamatához olyan játékos feladatokat adunk hozzá, amelyeket csak csapatban lehet megoldani – és csak a logikus gondolkodás vezet sikerre. Gondosan strukturált problémákon keresztül ösztönözzük őket arra, hogy a tanultakat felhasználva maguk találjanak rá megoldási lehetőségekre, ami egyébként az egyik legjobb módja annak, hogy megismerjék az eszköz működését.”
Mindez azt is szolgálja, hogy a gyerekek a Funside-módszernek megfelelően ne csak a konkrét tantárgyat, hanem a 21. században elengedhetetlen probléma-megoldási, együttműködési készségeket is elsajátítsák. A délutáni iskola első évében 48-an, korábbi informatikai táborokban évente mintegy 80-an választották az élményalapú robotikát. 2018-as táboraikban már százötvennél több gyermek tanul majd robotprogramozást.
Híd a WeDo és a Mindstorms között
A LEGO Boost robotprogramozó készlet a robotika alapjaival megismertető LEGO WeDo, és a haladóknak szánt LEGO Mindstorms után a harmadik, egyben a két véglet között átmenetet képező termék. Utóbbi két készletnek saját Funside tábort szenteltek, míg a LEGO Boost délutáni iskola robotika-tanmenetéhez ad csak náluk megtalálható többletet. Az informatikai szakmai vezető, Paksi László szerint nagy szükség volt már egy ilyen, áthidaló eszközre.
„A fix mozgásokhoz rendelt blokkoktól nem egyszerű eljutni a komplex mozgásokon keresztül megoldott problémákig. Ijesztő is lehet ez egyik pillanatról a másikra, ami akár egy lelkes gyermek ambícióit olthatja ki. A LEGO Boosttal lehetőségünk van arra, hogy ezt a fejlődési utat egészséges tempóban járják végig a gyerekek, és a végén oda jussanak, hogy külön-külön, de egymástól függő rendszerben vezérelve az egyes szenzorokat és motorokat, maguk irányítsanak egy robotot. Az pedig 7 évesen elég menő.”
Te is programoznál LEGO robotokat? Válassz a Funside LEGO WeDo és LEGO Mindstorms táborai közül, vagy menj el a délutáni iskola robotika-tanfolyamára!
Kapcsolódó cikkek
- Nem gyerekként kezdik a programozást a profi fejlesztők
- Felsőkategóriás életkilátások diploma nélkül
- Az ötszázadik beiratkozónál jár a Codecool programozóiskola
- Melyik programozóiskola való neked?
- Kódolást hozott a Mikulás a Mozgásjavító Iskolába
- Miért ne lehetne lányokból is programozó?
- A kódolás hetében indul a kódolás éve
- Miskolc bekapcsolódik a világ legmenőbb robotépítő versenyébe
- 120 fő végzett a Codecool programozóiskolában
- Programozni tanít a jövő iskolája: világelső a magyar Logiscool
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.