Kampány az állami gondozott gyerekekért
Idén ünnepli 30. évfordulóját az ENSZ gyermekjogi egyezménye, amelyet Magyarország is ratifikált. Ebből az alkalomból az SOS Gyermekfalvak társadalmi kampányban mutatja meg, hol vannak repedések az állami gondoskodás rendszerén és mit jelent szülők nélkül felnőni.
Magyarországon minden évben 8-10 ezer gyermeket emelnek ki a családjukból. Többnyire elhanyagolás, a szegénységgel és lakhatási problémákkal összefüggő következmények, fizikai erőszak, szexuális bántalmazás áll a háttérben.
Hova kerülnek a gyerekek? Mennyi pénzt kap egy állami gondozott? Mi történik, amikor rendőrrel törik rá este a családra az ajtót? Megrázó képek és történetek az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi sorozatának első részében.
„A szüleim elmentek és több napra bezártak minket egy sötét szobába. Ordítottunk, visítottunk és a szomszéd volt az, aki feljelentette a szülőket és szólt a gyámügynek ” – meséli Évi, aki gyermekvédelmi gondoskodásban nőtt fel.
A legtöbb gyerek számára nem a családból való kiemelés az utolsó költözés: intézetek, nevelőszülők követik egymást. „Ha horkolsz vagy szuszogsz, megkeserítem az életedet” – mondták a 8 éves Flórának első nap az intézetben. Hogy illeszkednek be a gyerekek egy idegen rendszerbe?
Norbi egy hatágyas szobában lakott az intézetben, senki nem mondta meg neki, mik a szabályok, mi fog vele történni. Évát három különböző nevelőszülő nevelte, azt hitte, valamit rosszul csinál, hogy folyton elhagyják. Így élte túl három fiatal az állami gondoskodást.
Kapcsolódó cikkek
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.