Kampány az állami gondozott gyerekekért
Idén ünnepli 30. évfordulóját az ENSZ gyermekjogi egyezménye, amelyet Magyarország is ratifikált. Ebből az alkalomból az SOS Gyermekfalvak társadalmi kampányban mutatja meg, hol vannak repedések az állami gondoskodás rendszerén és mit jelent szülők nélkül felnőni.
Magyarországon minden évben 8-10 ezer gyermeket emelnek ki a családjukból. Többnyire elhanyagolás, a szegénységgel és lakhatási problémákkal összefüggő következmények, fizikai erőszak, szexuális bántalmazás áll a háttérben.
Hova kerülnek a gyerekek? Mennyi pénzt kap egy állami gondozott? Mi történik, amikor rendőrrel törik rá este a családra az ajtót? Megrázó képek és történetek az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi sorozatának első részében.
„A szüleim elmentek és több napra bezártak minket egy sötét szobába. Ordítottunk, visítottunk és a szomszéd volt az, aki feljelentette a szülőket és szólt a gyámügynek ” – meséli Évi, aki gyermekvédelmi gondoskodásban nőtt fel.
A legtöbb gyerek számára nem a családból való kiemelés az utolsó költözés: intézetek, nevelőszülők követik egymást. „Ha horkolsz vagy szuszogsz, megkeserítem az életedet” – mondták a 8 éves Flórának első nap az intézetben. Hogy illeszkednek be a gyerekek egy idegen rendszerbe?
Norbi egy hatágyas szobában lakott az intézetben, senki nem mondta meg neki, mik a szabályok, mi fog vele történni. Évát három különböző nevelőszülő nevelte, azt hitte, valamit rosszul csinál, hogy folyton elhagyják. Így élte túl három fiatal az állami gondoskodást.
Kapcsolódó cikkek
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.