Prim Hírek

Kit érint, kinek jár?

Számos bűncselekmény van, amelynek elkövetésével a tettes gazdagodni, vagyonosodni szeretne mások kárára: gondoljunk csak egy csalásra, sikkasztásra, szellemi alkotás bitorlása, vagy üzleti titkok jogosulatlan megszerzésére, felfedésére, de elképzelhető olyan eset is, amikor a tettesnek nem elsődleges célja a gazdagodás vagy más dolgának az eltulajdonítása, de tettével mellékesen kárt is okoz valakinek. Ilyen például, ha egy üzem területén egy munkatárs leszerel, megrongál egy berendezést, amely adott esetben a teljes üzem működését megzavarhatja, megbéníthatja.

Vannak olyan bűncselekmények is, amelyek forintosítható anyagi kárhoz ugyan nem vezetnek, de az áldozat személyiségi jogának megsértése miatt az általános polgári jogi szabályok lehetővé teszik az ún. sérelemdíj követelését. Ez történhet pl. kényes témakörű és valóságtartalmát tekintve kétes tartalmú sajtóközleményeknél, vagy amikor valakinek az adatait, fotóit ellopva egy "kamuprofilt" hoz létre az elkövető.

A bűncselekmények természetéből adódik, hogy ezek nemcsak magánszemélyeknek, de cégeknek is okozhatnak komoly hátrányt, ezért ezen károkat, sérelmeket az elkövető köteles megtéríteni, illetve kompenzálni.

Az eddigi gyakorlatról

A magyar jogrendszer eddig is lehetővé tette, hogy a sértettek akár a büntetőeljárás keretein belül, akár azon kívül, egy külön polgári perben anyagi igényt támasszanak az elkövetővel szemben, ám ezek nem voltak túl népszerűek.

Az elméleti lehetőségek gyakorlati kihasználatlansága mögött az áll, hogy addigra, amire a büntetőügy lezárultát követően még egy kártérítési igény is jogerősen elbírálásra kerül, addigra az elkövető – ha volt is vagyona – már rég átiratta a rokonaira, barátaira. Azaz a megítélt összeget aligha lehetett behajtani. Ha a bűncselekménnyel összefüggésben egy cég felelősségét is megállapította a bíróság és ezért a kártérítést a cégnek kellett megfizetnie, hasonló volt a helyzet: mire be lehetne hajtani az összeget már rég kiürítették, felszámolták a céget, azaz végeredményben itt is felesleges volt a kártérítési eljárást végigvinni.

„A gyorsított pert a jogalkotó éppen azért vezette be, hogy segítsék, egyszerűsítsék a sértetteknek járó kompenzációt. Ez egyben elrettentő hatással is bírhat az elkövetőre ezzel is igyekezvén visszaszorítani a bűncselekmények elkövetését” – ismerteti dr. Bognár Alexandra.

Mit hoz a gyorsított per?

A gyorsított per a korábbi nehézkes, lassú kompenzációt hivatott felváltani. A gyorsított per szabályai ezért számos ponton eltérnek a hagyományos polgári perétől – ezen különbségek a gyorsaság mellett az áldozatok igényérvényesítését segítik. Így, a jogalkotó költségfeljegyzési jogot biztosított a feleknek, azaz előzetesen nem szükséges illetéket fizetniük és mentesülnek a per során felmerülő költségek megelőlegezése alól is. Emellett, a sértetteknek lehetőségük van a saját lakóhelyük/székhelyük szerinti bíróságon megindítani a pert szemben azon általános szabállyal, hogy a pert mindig a károkozó lakóhelye szerint szükséges megindítani.

A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül járnak el, ügyvédkényszer nincs. Ugyanakkor, az ítélőtáblák és a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést, illetve felülvizsgálatot előterjesztő fél számára már kötelező az ügyvédi képviselet.

A gyorsaságot segíti elő, hogy a keresettel szemben nincs helye beszámításnak és viszontkeresetet sem lehet előterjeszteni. Bizonyos eljárási határidők is lerövidülnek: pl. az ellenkérelem előterjesztésére 30 nap áll rendelkezésre és nem hosszabbítható meg, amely a harmada az általános szabálynak (45 nap, ami 45 nappal meghosszabbítható). Emellett maga a per sem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

Hogyan zajlik a gyorsított per?

A tárgyalást elsődlegesen audiovizuális eszközök segítségével folytatják le és ha pl. tanút szükséges meghallgatni, erre is elsősorban audiovizuális eszközök útján kerül sor. Ez egyfelől megnyugtató, hiszen ezen embereknek nem kell az elkövetővel újfent találkoznia, másfelől praktikus is, mivel az – adott esetben börtönben ülő – elkövetőt nem kell a tárgyalásra szállíttatni.

Ha az ügy egyszerűbb megítélésű és a bizonyítékok írásban rendelkezésre állnak, akkor tárgyaláson kívül is elbírálható – ugyanígy, ha a felek egyezséget kötnek, az egyezség is jóváhagyható tárgyaláson kívül. Fellebbezési és felülvizsgálati eljárásnál tárgyalás nem kérhető, ott a bíróságok csak az iratok alapján döntenek.

„Összességében megállapítható, hogy a gyorsított perek ténylegesen gyorsabbá tehetik a sértetti vagyoni igények elbírálását, ezáltal valóban visszatartó ereje lehet a bűnelkövetés terén” – mondja az ügyvéd. Nem szabad ugyanakkor arról elfeledkeznünk, hogy ezen kártérítés és sérelemdíj iránti eljárások csak akkor indíthatók, ha a bíróság már jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését. Reálisan nézve tehát ugyan a kártérítési eljárás jelentősen gyorsabb lefolyású lesz, az oda vezető út – figyelemmel a nyomozások hosszára, a vádemelések folyamatára, a többfokú bírósági eljárások lefolyására – még mindig éveket fog jelenteni. Mindez tehát csak akkor fog igazi változást hozni a sértettek kompenzálása terén, ha a bűncselekmények felderítése is gyorsabban, hatékonyabban történik, akár csak az elkövetőkkel szembeni jogerős ítélet meghozatala.