Még mindig a hagyományos rádiózás dominál
Az elmúlt négy évben a rádiózás műfajában 82-88 százalék között mozgott a rádiózás hagyományos, egyben legnépszerűbb formája – derül ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának legutóbbi ülésén elfogadott új tanulmányából. A testület bírságot rótt ki helytelen korhatár-besorolás miatt, figyelmeztetett egy szolgáltatót, amiért az túl hangosan adott le reklámokat, és továbbított egy bejelentést a román társhatóságnak.
Otthon rádióznak a legtöbbet az emberek
A testület elfogadott egy dokumentumot a rádiózás helyszíneiről és platformjairól 2018 vége és 2021 vége között, ebből pedig kiderül, hogy az emberek a legtöbbet otthonukban rádióznak: 70-80 százalék tesz így. Az autó a második tipikus helyszíne e tevékenységnek – 45-60 százalékra jellemző -, a harmadik pedig a munkahely, 20-30 százalékkal. A nők leginkább otthon, a férfiak pedig autókban rádióznak gyakrabban: a vizsgált intervallumban előbbi csoport 72-82 százalék között mozgott, utóbbi pedig 55-65 százalék között. Minél idősebb valaki, annál többet rádiózik otthonában: ennek legfőbb oka, hogy a nyugdíjas korosztály nem jár napi szinten dolgozni, és nem is utazik annyit. Az autós rádióhallgatás aránya a középkorúak között (30-59 éves) a legjellemzőbb. A számokról egyébként általában elmondható, hogy a rádiózás helyének esetében 2020 második negyedéve és a világjárvány megjelenése hozott kiugrást. A rádióhallgatás platformjai között messze a legnépszerűbb a hagyományos rádiózás 82-88 százalékkal, de az online is rádiót hallgatók aránya stabilan 35-40 százalék között mozog. 2020-ban 7,61 millióan hangoltak hetente, amiből az online rádiózást 778 ezren választották. A tanulmány az NMHH honlapján olvasható.
Médiafelügyeleti döntések
A Duna szolgáltatójára 100 ezer forint bírságot rótt ki a tanács, mert a Rex felügyelő – Halál az interneten című műsorszámban megjelenített szexuális és erőszakos tartalmak ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem 12-es karikával, este 8 előtt sugározta a vitatott epizódot.
A testület figyelmeztette a Magyar Sláger TV szolgáltatóját, ugyanis 2021 harmadik negyedévében hatszor adott le túl hangos reklámot. A médiatörvény a nézők védelme érdekében egyértelműen előírja, hogy a reklám, a televíziós vásárlás és a műsorelőzetes, illetve az ezek közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a nézők által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
Bejelentés alapján vizsgálta a grémium a FEM3 csatornán vetített Szépítészek című műsort, és továbbította az ügyet a román társhatóságnak (CNA), ugyanis a FEM3 szolgáltatója román joghatóság alá tartozik. Az adásban megjelenő, a szexualitással kapcsolatos, illetve a plasztikai műtéteket részletesen bemutató tartalom a magyar jogszabályok szerint 16-os korhatár-besorolással és 19 óra helyett 21 és 5 óra között kerülhetett volna adásba.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több új, magyar terméket népszerűsítő reklám készül
- Kirekesztő megjegyzések miatt rótt ki bírságot a Rádió 1-re az NMHH
- Médiatanács: több mint 127 millió forintból készülhetnek televíziós műsorok
- Médiatanács: 360 millió forintos keretösszeggel pályázhatnak rádiók
- Támogatást kapnak rádiók és televíziók műsorkészítésre és üzemeltetésre
- Leginkább mobilról olvasunk híreket
- A rádiós szolgáltatók elégedettek a Médiatanács támogatási programjával
- Médiatanács: 16,5 millió forint műszaki támogatás közösségi rádióknak és televízióknak
- Idén utoljára ült össze a Médiatanács
- Közel 125 millió forintból készülhetnek televíziós műsorok
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.