A tehetségkutatók sztárkultuszát vizsgálta az NMHH
A tehetségkutatók vitathatatlan érdeme, hogy számos előadót megismertettek a hazai közönséggel, aminek köszönhetően több győztes zenei pályafutása felfelé ívelt. Többen közülük a hazai zenei élet aktív szereplőivé váltak, számos saját lemezt és slágerlistás dalt készítettek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei legújabb kutatásukban arra keresték a választ, hogy mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből, s ennek milyen hatásai vannak a rádiók játszási listáira.
Magyarországon már a ’60-as évektől kezdve komoly hagyományai vannak a tévés tehetségkutató produkcióknak. A Ki mit tud? mellett a Táncdalfesztivál is nagy sikernek örvendett a Magyar Televízió programkínálatában, és amely nélkül talán ma nem ismernénk Koós János, Korda György, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa vagy épp Cserháti Zsuzsa nevét.
A kereskedelmi televíziók 1997-es indulása újabb lehetőséget teremtett a műfaj számára. A lista igen hosszú, a Kifutótól kezdve a Megasztáron át a Csillag születik vagy épp az X-Faktorig. De a tévés műsorpalettán más típusú zenei tematikájú produkciók is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Ilyen volt a The Voice, Az ének iskolája, Rising Star, Star Academy, Kismenők vagy épp a Sztárban sztár +1 kicsi. A közszolgálati televízió sok év kihagyás után indította el az új zenei tehetségkutató és -válogató műsorát A Dalt, ami azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hazai zenei életből kiválassza azt az énekest vagy zenekart, aki majd Magyarországot képviseli az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ez a forma egészen 2020-ig működött. Ebben a megmérettetésben az évek során számos olyan előadó indult el, akiket már éppen a fenti tehetségkutatókból ismert az ország: Caramel, Vastag Tamás, Király Viktor, Radics Gigi, Kállay-Saunders András, Mujahid Zoltán, Oláh Gergő, Petruska, Pápai Joci vagy épp Oláh Ibolya.
Az NMHH munkatársai azt a kérdést járták körbe, hogy mekkora az esélye annak, hogy egy zenei tehetségkutató műsorban feltűnt kiválóság fenn is tudjon maradni a hazai könnyűzenei életben? A rádiók által közzétett zenék számszerű adatainak segítségével feltárták, mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből. Kizárólag a legismertebb tehetségkutató műsorok első három helyezettjét vették górcső alá.
A Rúzsa Magdi-jelenség
A vizsgálatba azok a rádiók kerültek be, amelyek az elmúlt kilenc évben a leghallgatottabbak voltak, s egyben karakteres könnyűzenei műsorkínálattal is bírtak. A húsz csatornán a kilenc év során összesen 3.167.467 magyar zeneszámot játszottak le, ami azt jelenti, hogy mostantól 22 és fél évig hallgathatnánk folyamatosan a hazai slágereket. A tehetségkutatók előadói közül Rúzsa Magdi bizonyult a legtermékenyebbnek 38 dalával, igaz, szorosan követi őt a sorban Király Viktor és Radics Gigi.
A Rúzsa Magdi-jelenség vitathatatlan, hiszen az elmúlt évek tehetségkutató műsoraiból kikerült győztesek közül ő vált a legelismertebbé. Az ő dalait játsszák legtöbbet a hazai rádiók. Az összes vizsgált rádióban kilenc év alatt közzétett zeneművek 0,6 százaléka, míg a magyar zenék 1,4 százaléka köthető a nevéhez. Ha az összes, rádióban hallható dalát összevágnánk, három hónapnyi és 21 napnyi programot gyárthatnánk, ugyanis ennyi időbe telne végighallgatni a repertoárját. 2021-ben egy átlagos, 15 év feletti magyar négy óra húsz percet hallgatott Rúzsa Magdit a rádiókban, körülbelül 86 dalát követhette figyelemmel. 2013 óta a legtöbbet játszott magyar előadók top100-as listájára 21, a tehetségkutató műsorokból megismert énekes tudott bekerülni.
Hazai kontra külföldi
Az NMHH kutatása a tehetségkutatós énekesek szereplési gyakoriságát összehasonlította a hazai rádiókban regisztrált lejátszási listákkal, melyekben már a legnépszerűbb külföldi előadók is helyet kaptak. Mind a tehetségkutató formátum, mind a kiemelkedő zenei alkotók számára nagy elégedettséget jelenthet, hogy Rúzsa Magdi, Caramel vagy Király Viktor kilenc év alatt hallott dalainak összes játszási darabszáma lekörözött olyan nagy nevű külföldi sztárokat is, mint például Pink, Ed Sheeran, Avicii és Madonna.
Platon Karataev más utat választott
A Lev Tolsztoj regényhőséről elnevezett Platon Karataev együttes 2016-ban alakult. A négytagú zenekar bejutott a 2016-os Kikeltető döntőjébe, egy évvel később pedig a Hangfoglaló Programba is.
„Ha egy énekes, egy zenekar a mainstream vagy a popkultúra részese szeretne lenni, akkor valóban a legjobb módja, ha megjelenik valamelyik zenei tehetségkutató műsorban. Így azonnal nagyobb közönséghez juthat el a zenéje, és bekerülhet a média körforgásába is. Nekünk ezek a „klasszikus” tehetségkutatók nem szerepeltek a terveink között, inkább az alternatív művészetek iránt nyitott embereket szeretnénk elérni. Ezért volt szimpatikusabb számunkra a Hangfoglaló és a Kikeltető. Úgy éreztük, hogy ezek azok a platformok, ahol bontogathatjuk a szárnyainkat” – mondta Czakó-Kuraly Sebestyén, a Platon Karataev zenekar frontembere.
A zenekar a nagyobb fővárosi klubok mellett a hazai fesztiváloknak is rendszeres fellépője. A For Her című első nagylemezüknek köszönhetően a zenei streamingszolgáltatók egyből a leghallgatottabb magyar zenekarok közé emelték az együttest.
„A fiatalok nagy része ma már nem rádiót hallgat, hanem YouTube-ot és Spotify-t, ennek köszönhetően az ismertség is egyre szélesebb. A tehetségkutatókba bekerülni mindenképp jó ugródeszka, főleg egy frissen induló előadó számára, de a tehetség, a szorgalom és a kitartás elengedhetetlen része ennek a pályának is” – tette hozzá Czakó-Kuraly Sebestyén.
A sikerhez vezető út nehézségekkel van kikövezve
A dobogó legfelső fokára valóban csak egy versenyző állhat fel, ráadásul az oda vezető út sok-sok nehézséggel van kikövezve. Egy biztos, a zenei kiválóságokat felkutató műsorok csak a lehetőséget biztosítják a jelentkezők számára. A sikerhez tehetség, szorgalom, na meg szerencse is szükséges. Mindezek mellett pedig az is igaz, hogy az előadói pályát nem teszi könnyebbé, hogy a tehetségkutató műsorok hosszú évek óta jelen vannak a televíziók kínálatában, így újból és újból friss felfedezettek válnak ismertté.
Kapcsolódó cikkek
- Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat
- Erre figyeljünk a karácsonyi ajándék- és csomagrendelés, valamint küldeményfeladásnál
- Közszolgálati- és hírműsorok hiánya miatt bírságolt a Médiatanács
- 97 éves a magyar rádió-műsorszórás
- Médiatanács: nem maradhat egy kézben a két budapesti rádió
- Black Friday: tízezreket spórolhat, aki most NMHH-támogatással vásárol 4G-képes okostelefont
- Virtuális reklám szabálytalan közzétételéért és nem teljesített vállalásokért bírságolt a Médiatanács
- Az NMHH összeállításából kiderült, hogy mit hallgattunk tavaly a neten
- „Zöldmezős” frekvencia árverését készíti elő az NMHH
- Együttműködési megállapodást kötött az NMHH a Széchenyi István Egyetemmel
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.