Negatív hatása lenne a jelenlegi formájú MI-törvény elfogadásának
Több meghatározó európai szakmai szervezet, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szerint is versenyhátrányba kerülhetnek az európai vállalkozások, ha az AI Act (a mesterséges intelligenciát szabályozó EU-s törvény) tervezetéhez nemrég a spanyol elnökség által benyújtott jogszabályszöveget fogadnák el.
A háromoldalú tárgyalások szakaszában ugyanis az a javaslat született, hogy az MI-alapmodellekre, az általános felhasználású MI-megoldásokra és a generatív mesterséges intelligenciára a kockázatalapú felhasználási rendszeren túl egy külön szabályozás is vonatkozzon. Az ilyen jellegű termékeket fejlesztő vállalatokra így plusz megfelelési teher hárulna, amely gátolja az innovációt, és akár a cégek Európából való kivonulásához is vezethet. A szakmai szervezetek közös állásfoglalással hívták fel az uniós döntéshozók figyelmét a problémára.
Miközben az Európai Unióban mindössze a vállalatok 8 százaléka használ mesterségesintelligencia-megoldásokat és az MI-unikornisok alig 3 százaléka származik az EU-ból, az uniós MI-szabályozásba épp most került be egy olyan javaslat, amely elfogadás esetén még inkább akadályozhatja, hogy fejlődést lehessen elérni ezen a területen.
Az unió jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a technológia etikus és biztonságos felhasználását biztosítsa, és ezzel kereteket adjon a jövőbeli fejlesztéseknek. Az uniós AI Act, amelynek tervezetét májusban fogadták el, előremutató, kockázatalapú megközelítést javasolt a mesterségesintelligencia-megoldások kategorizálására, és ezen kockázatok alapján rótt a megoldásokat fejlesztő és használó vállalatokra megfelelési kötelezettségeket. Amennyiben a törvényt a javasolt kiegészítéssel fogadják el, az ún. nagyhatású (high-impact) MI-, generatív vagy általános felhasználású mesterséges intelligencia modelleket fejlesztő cégeknek további megfelelési terhei keletkeznek.
Az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy meg kell becsülniük a potenciális rendszerkockázatokat, különös tekintettel az alapvető jogok gyakorlását, közegészségügyet, a környezet és a kiskorúak védelmét érintő negatív hatásokra. Emellett be kell vezetniük erőforrás-, és hulladékgazdálkodási szabványokat, továbbá listázni kell őket abban a nyilvános adatbázisban, amely eredendően azokat a fejlesztéseket tartalmazza, amelyek esetében jelentős kockázata van a károkozásnak.
Több mint 30 európai szakmai szövetség, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége közösen hívja fel a figyelmet, milyen negatív hatása lenne az európai vállalkozások versenyképességére és innovációs képességeire, ha az alapmodellek, generatív MI- és általános használatú MI-megoldások fejlesztőire a kockázatalapú megközelítésen kívül további megfelelési követelmények is vonatkoznának.
„Magyarországon az európai átlagnál is jóval alacsonyabb, mindössze 3 százalékos a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások száma. A magyar gazdaság elemi érdeke is, hogy minél több olyan cég jelenjen meg a piacon, amely előremutató alapmodelleket, generatív vagy általános felhasználású MI-megoldásokat készít, hogy azok használatára építve a vállalkozások széles rétege tudja fejleszteni saját tevékenységét. Az Európai Parlament elemzései szerint akár 37 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető 2035-ig a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ezt a lehetőséget nem veszíthetjük el egy nem kellően átgondolt javaslat miatt” – indokolta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára, hogy miért csatlakozott az állásfoglalás megfogalmazásához a szervezet.
Az állásfoglalást aláíró szakmai szövetségek egyetértenek abban, hogy az AI Actnek nem technológiákat kell szabályoznia, hanem biztonságos, de az innovációt is ösztönző körülményeket kell teremtenie.
Kapcsolódó cikkek
- A mesterséges intelligencia már a lakberendezésben is otthon van
- Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
- Hogyan ítéljük meg a gépek döntéseit? – A gépnél az eredmény, az embernél a szándék számít
- A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric
- Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
- Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.