Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
TikTok-videók hatására a fiatalok közel fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása. A tanulmány szerint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat.
Manapság számtalan, valamilyen mentális betegséget ismertető videóval találkozhatunk a közösségi médiában, ám ezek minősége és megbízhatósága sokszor megkérdőjelezhető. Ennek nyomán a pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat. A jelenség rámutat, hogy az online terjedő káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni az edukációs célúnak láttatott, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, valamint segíteni a felhasználókat az ilyen tartalmak felismerésében.
Az egyes mentális betegségekről, zavarokról a fiatalok már szinte kizárólag az interneten tájékozódnak, így azonban gyakran félrevezető, szenzációhajhász információkkal találkozhatnak. Ezek hatására túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük. Tovább ronthatja a helyzetüket, ha olyan virtuális közösségekhez, buborékokhoz csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak, hiszen ezekben szinte kizárólag a meglévő nézeteiket támogató, megerősítő információkkal találkozhatnak.
Az NMHH friss kutatása a jelenségre felfigyelve 127 középiskolás és egyetemista fiatalt kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluencere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek – ilyen volt például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.
Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:
A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, illetve hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat. Az eredmények rámutattak, hogy a fiatalok közel fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a „tüneteket”. Ez arra utal, hogy gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat – megjegyzendő ugyanakkor, hogy 30 százalék egyáltalán nem hitte el az „átverős” videóban hallottakat. A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.
A tanulmány szerint a résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak – ilyenkor az egyén a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktokker igazat mond, hiszen „szakavatott” ember.
A kutatás rávilágít a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatásának fontosságára, illetve a fiatalok álhírfelismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségességére a közoktatásban – az efféle edukációs programok eredményességéhez azonban a pedagógusok és a szülők digitális kompetenciáinak és tudatosságának fejlesztése is elengedhetetlen.
A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az onlineplatformok.hu oldalon.
Kapcsolódó cikkek
- Szerződéses vállalások megsértése miatt bírságolt a Médiatanács
- Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
- Így tudósított a nagyvilágról a hazai sajtó negyvenöt éve és ma
- Pedagógusokkal épít közösséget a médiatudatosság növelése érdekében az NMHH
- A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be az NMHH friss tanulmánykötete
- Megújul az ÁHK-mutató – könnyebb lesz a mobiltarifák összehasonlítása
- Merj segítséget kérni! Online visszaélések elleni kampány a gyermekek védelmében
- Az NMHH mérőlaborja is látható idén a Kutatók Éjszakáján
- Internethasználat: az első tíz között Magyarország az Európai Unióban
- Ismét tévesen klasszifikált több médiaszolgáltató
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A magyar ipari dróngyártás Európa csúcsán
Exkluzív eseményen mutatták be október 30-án az ABZ Innovation Kft. legújabb fejlesztésű drónját, amely jelentős előrelépést jelent a hagyományos tisztítási módszerekkel szemben. Az új technológia különösen alkalmas épületek homlokzatai, tetők, ablakok, valamint napelemek hatékony és biztonságos tisztítására. A drón nagynyomású vízsugár-technológiával hatékonyan és biztonságosan végzi el a nehezen hozzáférhető felületek alapos tisztítását.
Kyndryl: generatív mesterséges intelligenciával a kiberbiztonságért
Sok vállalat két fő kérdéssel küzd: Hogyan tudjuk kihasználni az AI és a generatív AI eszközöket kiberbiztonságunk érdekében? E mellett hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ugyanezek az eszközök több kockázatnak tegyenek ki minket, tehát fegyverként fordítsák őket ellenünk? A Kyndryl egyrészt globálisan is felmérte a „2024 Kyndryl Readiness Report” – című jelentésében számos vállalat informatikai felkészültségét, másrészt megoldásokat javasol. A cég szerint öt alapvető stratégiával előzhetjük meg a potenciális kibertámadásokat.
Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
TikTok-videók hatására a fiatalok közel fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása. A tanulmány szerint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat.
Engedd szabadjára a kreativitásod és találd meg az egyensúlyt a TCL emberközpontú technológiájával
Idén ősszel a TCL tovább dolgozik azon, hogy a művészet, a technológia és a kiegyensúlyozottabb életmód ötvözésével inspirálja a nagyszerűséget. Ez az év remek alkalom arra, hogy megismerjük, miképpen alakítja át a technológia a mindennapos olvasást és írást. A TCL NXTPAPER kijelzőtechnológia papírszerű és tükröződésmentes, melyet úgy terveztek, hogy enyhítse a szemfáradtságot és segítse az egészség fenntartását. Akár kültéren olvasol a napon, akár órákig dolgozol a négy fal között, a NXTPAPER kijelző minimalizálja a kékfény kibocsájtását, ezáltal természetes és kényelmes élményt biztosít bárhol és bármikor.
Bemutatták a jövő Yettel üzleteit
Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei. Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.