Prim Hírek

A kutatás eredményeiből megállapítható, hogy Magyarországon a távmunka még igen szűk körben terjedt el, a megkérdezett vállalatok 82%-ánál még egyáltalán nem vezették be a távmunka lehetőségét annak ellenére, hogy annak technológiai háttere a vállalatok 86%-ánál valamilyen formában – leginkább mobiltelefon, laptop és a vállalati levelezés távoli elérése révén – biztosított. A felmérés szerint a magyar vállalatok többsége nem is kíván nagyobb összeget költeni a távmunka bevezetésére az elkövetkező öt évben. Az európai országok közül csak Olaszországban hasonló arányú (14%) a távmunka elterjedésének aránya, az európai átlag ennél jóval magasabb (45%), ebből Svédország (77%), Németország (65%) és Ausztria (63%) emelkedik ki.

A távmunkát elősegítő technológiák közül a leginkább rendelkezésre álló és leggyakrabban használt eszköz a mobiltelefon, a vállalati e-mail távoli elérése és a laptop, bár utóbbi kettőt csak fele annyira használják a magyar vezetők, mint európai társaik. Mind a vizsgált nyolc európai ország, mind Magyarország vállalatvezetői a már meglévő eszközök mellett leginkább a virtuális magánhálózat (VPN) bevezetését szeretnék elérni cégüknél a távmunka elősegítésére.

A magyar munkáltatók 59%-a iparágtól függetlenül nem szorgalmazza a rugalmas munkavégzést – szemben az európai 43%-kal –, pedig a válaszolók 69%-a szívesen végezné munkáját otthonról vagy rugalmasan, míg az európaiaknak csak fele szeretne így dolgozni. A magyar felső- és középvezetők többsége (63%) hetente 45-60 órát tölt el a munkahelyén –ami az európai átlag felett van–, több mint 80 %-uk dolgozik esténként, hétvégén, ünnepnapokon és szabadság alatt is. Nincs kifogásuk a túlóra ellen, és csak kis részük tapasztalt a túlórából eredő negatív hatásokat magánéletükre vagy egészségi állapotukra. A válaszolók fele úgy véli, hogy egy rugalmasabb munkavégzési gyakorlat pozitívan hatna a családi/társas életükre.

A megkérdezett magyar vezetők több mint 80%-a szerint a távmunka bevezetése megtakarításokat eredményezne a cége számára, és hatékonyabbá tenné a kommunikációt is, míg európai szinten a termelékenység növekedését emelték ki, mint a távmunka pozitív hatását. Magyarországon a két leggyakrabban említett akadályozó tényező a távmunka bevezetésére a vállalati IT rendszer hiányossága és az új megoldások kismértékű alkalmazása, míg a többi vizsgált ország az IT rendszer hiányossága mellett a felső vezetés érdeklődésének hiányát és a cég költségvetési limitjét tartja hátráltató faktornak. Európa-szerte, így Magyarországon is a csapatmunka összeomlását tartják a távmunka legfőbb hátrányának.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar vezetők véleménye szerint az európai országok közül leginkább Svédországban és Norvégiában terjedt el a távmunka, és legkevésbé Magyarországon és Szlovákiában. Az egyes szektorokat tekintve pedig leggyakrabban az informatika /média/telekommunikáció, legkevésbé pedig a közszféra került említésre, mint a távmunka elterjedésének lehetséges területe.