Prim Hírek

A hírre először emelkedni kezdett Microsoft papírja, de a kereskedés első harmadára, ahogy az általános gazdasági kilátásoktól meglehetősen ideges piac megemésztette a fejleményt, 74 centes veszteséggel 56,90 dollár volt a részvény. A csütörtöki kereskedés első két órája után az elektronikus Nasdaq platform Composite Indexe 34 pontos, 1,94 százalékos, a New York-i értéktőzsde irányadó DJIA mutatója 102 pontos, 1,03 százalékos veszteségben járt (előző zárók: 1759,01 pont 11,77 pontos, 0,66 százalékos veszteséggel, illetve 10033,27 pont 35,78 pontos, 0,36 százalékos nyereséggel).

A Microsoft ellen a Janet Reno volt miniszter vezette igazságügyi tárca azért indított trösztellenes eljárást, mert úgy találta, hogy a Bill Gates alapította óriáscég visszaélt a Windows operációs rendszerek piacán élvezett monopolhelyzetével, és tisztességtelen piaci magatartást tanúsított, elnyomta a versenyt. A tárca akkori beadványai szerint a helyzet orvoslására csak egyetlen megnyugtató megoldás létezik: meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a Microsoft a Windows monopolhelyzete folytán a tisztességtelen árukapcsolások eszközéhez nyúlhasson. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha feldarabolják a Microsoftot.

Az első fokon eljárt bíró - Thomas Penfield Jackson – elfogadta a felperesi érveket, és kimondta: a Microsoftot két utódvállalatra kell felosztani. Az egyik folytatná a Windows-fejlesztést, a másikhoz kerülnének az alkalmazási programok.

A Microsoft fellebbezése azonban részleges sikerrel járt: a másodfokon eljáró bírói szerv ugyan megerősítette (tehát helytállónak fogadta el) Thomas Penfield Jackson elmarasztaló ténymegállapításainak lényegét, miszerint a Microsoft magatartása valóban ellentmondott a trösztellenes törvény előírásainak, de túlzottan drákóinak ítélte a jogorvoslatként kimondott kényszerfelosztást. Az ügyet a másodfok visszaküldte az elsőfoknak, azzal, hogy a korábban megállapított tények alapján egy új bíró - sorsolás folytán Colleen Kollar-Kotelly - szabjon ki új ítéletet.

Az igazságügy-minisztérium - amelyet immár John Ashcroft irányít - azonban most közölte: nem törekszik többé a Microsoft feldarabolására, viszont a fogyasztók érdekében, az eljárás áramvonalasításával a lehető leghamarabb le akarja zárni az ügyet.

A tárca nem kívánja tovább bolygatni azt a részkérdést sem, hogy mennyire tekinthető jogellenesnek - konkrétan: tiltott árukapcsolásnak - a Microsoft részéről az Internet Explorer nevű internetes kereső programnak a Windows operációs rendszerbe történt "szerves beültetése". Ezt Thomas Penfield Jackson még bizonyítottan illegálisnak minősítette, de a másodfok alaposabb tanulmányozást ajánlott.

A probléma statikus szemlélete esetén valóban két különböző árucikk (szoftver) összekapcsolásáról van szó: az egyiket csak akkor kapja meg a vevő, ha a másikat is megveszi. A számítástechnika fejlődését figyelemmel kísérő szakemberek azonban megjegyzik: a műszaki fejlődés abba az irányba mutat, hogy a webkereső programok integrálódnak az operációs rendszerekbe, és ezt a trendet bírói tilalommal nem lehet megállítani.

A Microsoft az előző másfél év során számtalan olyan szemrehányást kapott, hogy a bírói fórumok előtt időhúzásra játszik, mert kedvezőbb elbánást remél egy republikánus kormányzattól, mint a demokratáktól. Ha Bill Gates valóban így számított, akkor számítása bevált.