Prim Hírek

- Már a törvény előkészítése során is felmerült a céginformációs rendszer mint önmagát kínáló alkalmazási lehetőség. Nagyon szeretnénk, ha nem is elsőként, de mindenképpen az elsők között nyújthatnánk olyan elektronikus hitelesítésen alapuló közigazgatási szolgáltatást, amelyet méltán nevezhetnek majd "állampolgárbarátnak". Egyébként nyilvánvaló az erre irányuló kormányzati szándék, hiszen már a törvény-előkészítésbe - egészen a korai szakasztól kezdve - is bevontak bennünket. Ennek köszönhető, hogy a törvényben találhatók szöveges utalások arra, hogy a cégnyilvántartás, illetve -bejegyzés folyamatában a digitális aláírás kitüntetett szerepet kap majd, hasonlóan az elektronikus közbeszerzéshez, illetve az adóügyintézéshez.

- Három hónap telt el a törvény elfogadása és hatályba lépése között. Mi történt ez alatt az idő alatt itt, a cégbíróságon?

- Áttekintettük azokat a jogi lehetőségeket, amelyek az alkalmazást támogatják. Már korábban belefogtunk, s folytattuk a technikai háttér megteremtésének fölvázolását. Ugyanilyen lényeges elem, hogy megkezdtük a pénzügyi források felkutatását és a döntési alternatívák kidolgozását is.

- Mi lesz az első változás, mit fog érzékelni elsőként az állampolgár? Hol találkozhat a digitális cégbejegyzés kezdeti elemeivel?

- A pilotprojekt egyértelmű célja, hogy azok a cégiratok, amelyek a cégbíróságra kötelezően benyújtásra kerülnek, és jelenleg postai úton vagy az ügyfélszolgálaton keresztül kizárólag papíron, okiratként érkeznek, elektronikus formában is benyújthatók és elfogadhatók legyenek. Itt alapvetően olyan okiratokról van szó, amelyeknél a jogi közreműködés - ügyvéd, közjegyző - a törvény által kötelező. Tehát elmondható, hogy a gyorsabb és "állampolgárbarátabb" ügyintézést támogatja az az eljárás, amely az elektronikus aláírás alkalmazásával a cégiratok beterjesztését elektronikus úton is lehetővé teszi. A második lépcsőben azt tervezzük, hogy a hitelesített céginformációkra is kiterjesztjük az elektronikus elérhetőséget. A hiteles és aktuális cégadatok megismerésére érezhetően nagy az igény mind az állampolgárok, mind az igazgatási és gazdálkodó szervezetek részéről.

- Ezek az adatok a minisztérium médiafelületein vagy a most készülő kormányzati portálon keresztül lesznek elérhetők?

- Erről még nincs végleges döntés. Az már biztosnak látszik, hogy bizonyos kiemelt törzsadatok és információtartalmak a kormányzati portálon is kereshetők lesznek, de a szaktárca szintjén, tehát az IM rendelkezésére álló webcsatornákon keresztül, valamint szerződéses szolgáltatókon keresztül is szolgáltatunk.

- Fizetni kell az adatelérés lehetőségéért?

- Az információk a jelenlegi szabályozás és a közeli tervek szerint is nyilvánosak, de nem ingyenesen hozzáférhetők, hiszen kezelésüknek, tárolásuknak, megőrzésüknek és elosztásuknak jelentős költségei vannak. Meg kell jegyeznem, erősen artikulálódnak olyan törekvések, melyek szerint az információk egy csoportját az állampolgárok részére ingyenesen kellene biztosítani. Számomra is úgy tűnik, végül ez a felfogás kerül előtérbe, ha a finanszírozásra vonatkozó elképzelések közül sikerül a megfelelőt kiválasztani.

- Milyen lépéseket tervez a főosztály az elmondottak megvalósítására?

- A tervünk az, hogy először az egész, digitalizált aláírást alkalmazó rendszer működését egy mintamechanizmus, egy pilotprojekt keretében próbáljuk meg modellezni. Két okból is a fokozatosságot választjuk: egyrészt a digitális aláírás alkalmazásának jogi, technikai lehetőségei - bár a törvény már hatályban van - még nem eléggé kiforrottak, másrészt egy teljes rendszerre kivetített beruházás anyagi háttérbázisa még nem látszik biztosítottnak. A próbaprojektben korlátozott számú résztvevőt vonnánk be az új eljárások munkafolyamataiba, velük együtt tesztelnénk az új eljárások alkalmazásának lehetőségeit, és oldanánk meg a felmerülő problémákat. Csak a működőképességet többszörösen igazoló eszközök és eljárások kerülhetnek majd be a végleges folyamatba. Mondok konkrét számot is, hogy mit értünk a projekt szűkítettsége alatt: maximum tíz szervezetben és száz érintettben gondolkodunk. Számítunk az ügyvédekre, közjegyzőkre és természetesen a cégbíróság munkatársaira, de természetesen szóba jönnek az állam- és közigazgatási szervezetek, illetve az aláírás-hitelesítő szolgáltatók is.

- Mennyi időt szánnak a próbaprojektre?

- Az időintervallumot fél évben határozhatnánk meg. Persze előre nem látható problémák miatt néhány hónapos tolódás elképzelhető.

- Meghatározható-e a kezdési időpont?

- Jövő év első negyedévét jelöltük meg az indulásra.

- Egyedül vágnak bele, vagy várható segítség a munkához más kormányzati csoportoktól is?

- Közös munkára lesz szükség, nem is lehet elképzelni másképp egy ilyen átfogó jelentőségű fejlesztést. Alapvetően az Informatikai Kormánybiztosságra és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalára, valamint a cégbíróságokra számítunk.

- Kapnak-e tájékoztatást a leginkább érintettek, az állampolgárok, és ha igen, milyen módon? Honnan fogják tudni, hogy nemsokára otthoni PC-jükről is indíthatják az ügyintézést?

- Tapasztaljuk az érdeklődést, tehát rendkívül fontos az aktuális és tárgyszerű tájékoztatás. Amint van közölnivaló, azaz feláll a projekt, és ebből következően lesznek információink, több csatornán keresztül is igyekszünk majd tájékoztatni az érdeklődőket.