Prim Hírek

1.) az ASP-k "egy a sokhoz" értéktételként sok felhasználó számára szolgáltatnak nem testre szabott, vagyis standard alkalmazásokat;

2/ az ASP-ket az alkalmazások előzetes telepítésének végrehajtójaként és nem fizikai értékek megtestesítőjeként definiálják, akik maguk nem vállalnak felelősséget az informatikai infrastruktúra frissítésének menedzseléséért.

Hárman párban

Az interneten keresztüli szoftverszétosztás sok szoftverfejlesztőnek, illetve -szállítónak pénzügyi kihívást jelent, s gyakran irreálisnak tűnik az alkalmazást erre felkészíteni. Az ASP-vé váláshoz egy alkalmazásszállítónak újra kell írnia a szoftverét egy számlázó-szétosztó platformot illesztve számítógépes infrastruktúrájához, amelynek részét kell képeznie egy, az alkalmazások hostolására alkalmas, robusztus, biztonságos szervernek, valamint szüksége van a folyamatokat menedzselő személyzetre is. Ennek anyagi hátterével kevesen rendelkeznek. Ekkor lépnek porondra a független, megfelelő anyagi háttérrel bíró ASP-k, harmadik félként felvállalva az említett költségeket.

Persze nem mindegy, hogyan és kivel létesít partneri viszonyt (leggyakrabban infrastruktúra-szolgáltatókkal, távközlési, illetve internetszolgáltatókkal, data centerekkel, nagy megbízhatóságú hardver-, valamint alapszoftver-forgalmazókkal) az alkalmazásfejlesztő/szállító, ha "ASP-beszállítóvá", illetve ASP-vé akar válni. Ehhez

1.) el kell döntenie, hogy új felhasználókat és bevételi forrásokat keresve letámadja-e a piacot, vagy meglévő üzletének az ASP-versenytől való védelmére rendezkedik-e be, esetleg a kettő keveréke megfelelő-e számára;

2.) fel kell becsülnie az ASP üzleti modell megvalósíthatóságát, hogy illeszkedik-e a vállalat értékesítési csatornáihoz, azt képes-e egymaga véghezvinni, vagy csak külső partnerrel. Végig kell gondolnia, hogy az üzleti modell hány százaléka függ ettől a csatornától, azaz mennyit nyerhet vagy veszíthet, továbbá illeszkedik-e vállalata marketingstratégiához, vagy csatornakonfliktusokhoz vezet;

3/ döntenie kell, hogy csak profitábilisan, külső ASP-kkel dolgozik, vagy maga is befektet;

4/ alaposan meg kell vizsgálnia az ASP-k titoknyilatkozatát, és annak alapján meg kell értenie, milyen következményekkel jár önmaga és a felhasználó számára, ha hibázik az ASP;

5/ a tárgyalások részévé kell válnia az előre nem látható eseményekre való felkészülésnek (az ASP összedől vagy hosszabb ideig nem érhető el, stb.). Olyan ez, mint egy házasság előtti szerződés: biztosak szeretnénk lenni abban, hogy ha összedől az "üzlet", visszakapjuk a vagyonunkat.

Felszínen maradni

A szoftverszállítók fennmaradásuk, illetve az ASP-piacból szakítható minél nagyobb részesedés reményében új üzleti stratégiát alkalmaznak. Ha ma egy szállító implementálni akarja az ASP előnyeit, stratégiája kialakítása kapcsán érdemes az alábbiakat meglépnie:

1.) jól értelmezhetően, azaz számokkal kifejezve fel kell becsülnie az ASP üzleti modell megvalósíthatóságát;

2/ "mestertervet" kell készítenie, hogy láthatóvá váljanak az új ASP modell teremtette szoftverlicencelési jövedelmek előnyei, és érdemes az ASP-üzlet sikertelensége esetén követhető "menekülési útvonalról" gondoskodnia.

Mivel a fentieket várhatóan sokan nem veszik komolyan, 2002 közepéig a 2001 előtt létrejött ASP-k mindössze 40 százaléka marad meg kezdeti formájában. A többi – rosszul tervezett üzleti modell, rossz partnerválasztás miatt – képtelen lesz az ASP-piacon megmaradni, megerősödni – véli a Gartner (70%). (A zárójelben szereplő százalékok a jóslat bekövetkezésének valószínűségét jelentik – a szerk.)

Modellváltás – mi a sikk?

A Gartner szerint ma három nyilvánvaló trend rajzolódik ki a piacon. Egyrészt a nagyvállalatok robbanásszerű érdeklődése az ASP mint az alkalmazásszoftver-megoldás egy lehetséges forrása iránt, másrészt a szoftverszállítók hagyományos bevételi forrásaival szembeni kihívás, harmadsorban pedig a szegényes üzleti modellek, alapok és erőforrások miatti nagyszámú ASP-vállalkozás szükségszerű összeomlása. A következő öt évben a fenti trendek maradnak érvényben, a vásárlói oldalon pedig a szolgáltatás-, adat- és hálózatbiztonság szavatolt szintjét és a házon belüli ellenőrzés elveszítését említik kiemelt tényezőként.

A jelenlegi ASP modell azonban a Gartner szerint nem felel meg minden alkalmazás, illetve minden potenciális felhasználó számára, ehhez az ASP-piacnak még sok vertikális jellemzőt kell felvonultatnia. A jelenleg ASP modellben nyújtott alkalmazások nagy része azonban horizontális, vagyis olyan területeket szolgál ki, amelyeket tevékenységtípustól függetlenül mindenhol csaknem azonosan értelmeznek – ilyen pl. a HR, a csoportmunka vagy a levelező alkalmazások. A következő években azonban növekszik a vertikalizációnak (az egészségügyre, a különböző kereskedelmi területekre koncentráló alkalmazások szolgáltatásának) fontossága, hiszen egyre több nem back-office alkalmazás áll majd webnatív szoftver alapú üzleti alkalmazásként rendelkezésre (ld. később). A két típus egy szolgáltatón belüli keveredése azonban veszélyes lehet.

Ma már világos, hogy az ASP-ben nem a szoftver terítése a valódi haszon a felhasználók számára, hanem maga a szolgáltatás, amellyel kapcsolatos költségeiket azonban folyamatosan ellenőrizniük kell. Az alkalmazásokhoz való "fizetsz, ahogy használod" hozzáférés csökkentheti a legjelentősebben a kiadásokat. Mivel a szolgáltatás minősége válik az elfogadottság fő sikertényezőjévé, a kezdeti megtakarítások 50-70 százalékról szólnak.

Életképes formáció

Az ASP-piacra a túlzott optimizmus atmoszféráját követően most a lehangoltság a jellemző. Néhány hiéna már a halálára spekulál, látván, hogy az 1999-es felfűtöttség után 2001-ben a kihűlés fenyegeti. A Gartner Dataquest azonban fenntartja, hogy az ASP-k gyors hanyatlásáról szóló jövendölés az IT-piacon végbemenő gyors változások komplex valóságtartalmának téves értelmezésén alapul. Mindezt a következőkkel támasztja alá. Az új és régi (pl. MS) vendorok egyaránt osztják azt a véleményt, hogy a szoftver szolgáltatássá válik, ám nem pontosítják, mit jelent ez a rövid és a kimondottan hosszú távra szóló szolgáltatások, például az ASP esetében. Az ASP-hullám egy közepes időciklusú jelenség, amely a piacon egy sokkal nagyobb hullámot takar: az új webnatív szoftverarchitektúra sürgősségét. Ez a kliens/szerver architektúra kifejlesztése óta legjelentősebb hullám alapvető kihívást jelent az ASP-k, az alkalmazásmenedzsment számára. Eme új szoftverarchitektúra és a szétosztási/menedzsment modell felbukkanása a mostanában feltűnő valódi "hetedik hullám" (az ASP a harmadik vagy a negyedik), amely középtávon figyelemre méltó kiegészítő lehetőség lesz a szoftverszétosztásra. Ám az előretekintés hiánya, a csupán az ASP-re való fókuszálás a nagyobb lehetőségekkel szembeni értetlenséghez vezethet, és az azokból való kimaradás veszélyével fenyeget.

A webnatív szoftver új világában megsemmisül az alkalmazások, az outsourcing és az alkalmazás-outsourcing egész koncepciója. A vállalatok üzleti szolgáltatásokat vásárolnak majd (mostanában általában bérelszámolást, de CRM-et középtávon és vállalati marketinget hosszútávon), s az alkalmazásokat a szolgáltatást nyújtó cég fogja menedzselni. Innentől kezdve nem alkalmazásperspektívát értenek a vásároltak alatt, hanem üzleti szolgáltatást (vagy folyamatot). A felhasználót így már nem érdekli az azt lehetővé tevő alkalmazás, mint ahogy a telefonkagylót felemelve sem törődik vele, miért tud beszélni a vonal másik végén lévővel. Azaz a webes/internetes vagy üzleti szolgáltatások bevezetésének sürgető volta magyarázza a piac alapvető változását. Az ASP-t e hosszú távú trend összefüggésében kell ideiglenes szolgáltatásként vizsgálni, ezért kétségtelenül a pure-play (hamisítatlan) ASP-konfigurációk a következő két-három év esélyesei.

Outsourcinggá válik-e az ASP?

Az ASP modell különbözik az outsourcingtól, de az ASP-szolgáltatás gyakran nem más, mint outsourcing. Az ASP-szolgáltatók azonban stratégiai hibát követnek el, ha outsourcerekként pozicionálják magukat, ezért elsősorban nekik kell megérteniük és elfogadniuk, hogy ők ASP-k. A fenti gondolatot a piac szülte, ahol a felhasználói elvárások arra kényszerítik az ASP-ket, hogy az outsourcerekhez hasonlóan testre szabásról, integrációról és más professzionális szolgáltatásról is gondoskodjanak. Ezen a piacon az ASP-szolgáltatások lehetőségeinek kibontakozását az ASP és az outsourcing közötti különbség körüli zavarok is nehezítik. Különös jelentőséggel bír, hogy ez a gondolat egy olyan piacon bukkan fel, ahol az ASP kifejezés már kissé negatívan értelmezett. Következésképpen néhány szállító azt sugallja: számára elkerülhetetlen, hogy az általános outsourcing neve alatt újrapozicionálja ajánlatait.

Az ábra azt mutatja, hogy ezzel csöbörből vödörbe kerülnének az ASP-szállítók. Az öt vezető IT-outsourcerrel ellentétben, akik a piac 80 százalékát jelentik, az ASP-k csak elenyészően kis részesedést remélhetnek.

Mivel a befektetői érzelmek is az ASP modell ellen fordultak, így nem könnyű az outsource-szá válás gondolatáról lemondani. A csábítás, hogy ezt megtegyék, érthető, mivel az ASP-k hitelessé válásért vívott harca alatt a tradicionális outsourcingpiac egészséges tempóban növekedett tovább. Ennek ellenére a Gartner Dataquest úgy gondolja, átpozicionálásuk jelentős stratégiai hiba lenne, s bár rövid távon hozhatna némi eredményt, hosszú távon az ASP fogalom, az ASP-kategóriák kihalásához vezetne. Az outsourcingpiacon lévő nagy, erős, hatalmi pozícióban levő outsourcerek ugyanis nem fognak egykönnyen uralkodó helyzetükről lemondani. Így az outsourcerekké pozicionált ASP-k még a lehetőségét is elveszítenék annak, hogy valaha a piacvezetők közé tartozzanak.

Mi lehet a megoldás?

Ha az ASP-teória annyira elhibázott – teszi fel a kérdést a Gartner –, akkor miért igyekszik azt megszületése óta olyan sok vállalat, szoftveres és szolgáltató cég főtevékenységévé tenni? Vagyis a megvalósításban és nem az elméletben van a hiba. Ezért a Gartner ajánlása szerint a probléma megoldásaként az ASP-knek:

– vissza kell térniük az eredeti, a három évvel ezelőtti fellendülésükhöz vezető alapvető ASP-koncepcióhoz, és meg kell valósítaniuk azt a teóriát, ahelyett, hogy csak beszélnek róla;

– világosan ki kell fejezniük az ASP modell megkülönböztető jegyeit, hasznát (mennyiségileg meghatározható üzleti szakkifejezésekkel), és ezzel több tradicionális felfogás hanyatló trendje helyébe kell lépniük;

– a harmadik féltől jövő forrásalkalmazásokkal és társult szolgáltatásokkal való azonosulásnál sokkal világosabban kellene meghatározni helyzetüket a felhasználók elé tárt lehetőségek között.

Sikeres ASP-stratégiát azonban csak a felhasználói elvárást és az ellátási oldal gazdasági helyzetét figyelembe véve lehet megszövegezni. Az ASP-knek erre kellene fókuszálniuk, amihez a Gartner a következőket kínálja mankóként. Elsőként egy másodlagos vállalati erőforrás-tervezési (ERP) környezet: az ASP-k olyan környezetben működnek, ahol általános az elégedetlenség az elmúlt 10 év ERP-befektetéseinek eredményeivel. Az elsődleges elégedetlenség nem a szoftvervállalatoknak, hanem a tanácsadócégeknek, a rendszerintegrátoroknak, az outsourcing- és a professzionális szolgáltató cégeknek szól, amelyek e projektek során kutyaszorítóba kerültek. Az ASP-knek lehetőségük van arra, hogy az említett első sorba (tier1) tartozó szolgáltató vállalatok termékeivel megoldják a fenti problémákat.

Egy technológiai, de még egy menedzsmentmegoldásnál is nagyobb, új értékű vállalatot jelentenek az ASP-k az IT-iparban, felismerve, hogy csupán délibáb az IT generálta versenyelőny. Ez mindössze a technológiaszállítók által propagált és fenntartott misztikum, háttérben az országok gazdasági életét irányító érdekszövetségekkel, a vásárlókat is beleértve. Az ASP-knek meg kellene szabadulniuk a versenyegyenlőségtől, óriási mértékben csökkentve a költséget, hogy tőkét szabadíthassanak fel olyan területekbe történő befektetésekhez, ahol sokkal nagyobb a megtérülés valószínűsége.

Az ASP-ajánlatoknak a Ford T-modelljéhez kell hasonlítaniuk. Szabványos és előkonfigurált sablonokkal kell rendelkezniük, minimalizálniuk kell a testre szabást és az árat, s mindennek nagyon egyszerűnek kell lennie. Ha ez a modell nem felel meg a vásárló elvárásainak, oda nem kell szolgáltatnia. Mindenki szeretne Rolls Royce-t, de csak keveseknek adatik meg, hogy megvegyék. Ha ez az ASP-nek nem tetszik, akkor az IT-megoldáspiac Rolls Royce-aival (pl. SAP, Accenture) kell versenyre kelnie, ami meglehetősen egyenlőtlen küzdelem lesz. Az ASP-knek ugyanakkor fel kell ismerniük, hogy az ASP-hullám valójában közepes méretű jelenség, amely a marketplace-ekben rejlő sokkal nagyobb hullámot takar, egy netnatív néven ismertté vált új szoftverarchitektúra felbukkanását. Eme új szoftverarchitektúra- és szétosztásmenedzsment-modell megjelenése a már úton lévő "hetedik hullám".

A netnatív szoftver új világában az egész szoftver-, alkalmazás-, outsourcing- és alkalmazásoutsourcing-koncepció süllyedni kezd. Az ASP-knek újra kell pozicionálniuk az IT-források eléréséről szóló ajánlataikat: "megfelelő" megoldásként, csökkentett költségű alternatívaként a meglévő alkalmazásokhoz, megoldásként egy topszintű megoldásszállító által generált problémára.

Az előrejelzések és az ASP-k szerepének tisztázása után a hazai piac alakulásáról és a szereplők véleményéről következő számunkban számolunk be.