Prim Hírek

Igen szűk körben terjedt el Magyarországon a távmunka – derült ki elsőként a tanulmányból. A megkérdezett vállalatok 82%-ánál még egyáltalán nem vezették be a lehetőségét annak ellenére, hogy a technológiai háttér 86%-uknál valamilyen formában – leginkább mobiltelefon, laptop és a vállalati levelezés távoli elérése révén – biztosított. A felmérés szerint a magyar cégek többsége nem is kíván nagyobb összeget költeni a távmunka bevezetésére az elkövetkezendő öt évben. Az európai országok közül csak Olaszországban hasonló arányú a távmunka elterjedtségének aránya (14%), az európai átlag ennél jóval magasabb (45%), amelyből Svédország (77%), Németország (65%) és Ausztria (63%) emelkedik ki.

A távmunkát elősegítő technológiák közül a leginkább rendelkezésre álló és leggyakrabban használt eszköz a mobiltelefon, a vállalati e-mail távoli elérése és a laptop, bár utóbbi kettőt csupán feleannyira használják a magyar vezetők, mint európai társaik. Mind a vizsgált nyolc európai ország, mind Magyarország vállalatvezetői a már meglévő eszközök mellett leginkább a virtuális magánhálózat (VPN) bevezetését szeretnék elérni cégüknél a távmunka elősegítésére.

Szemben az európai 43%-kal, a magyar munkáltatók 59%-a iparágtól függetlenül nem szorgalmazza a rugalmas munkavégzést. Pedig a válaszolók 69%-a szívesen végezné feladatait otthonról vagy rugalmasan, míg az európaiaknak csak a fele szeretne így dolgozni. A magyar felső és középvezetők többsége (63%) hetente 45–60 órát tölt el a munkahelyén – ami meghaladja az európai átlagot –, több mint 80%-uk dolgozik esténként, hétvégén, ünnepnapokon és szabadság alatt is. Nincs kifogásuk a túlóra ellen, és csak kis részük tapasztalt a túlórából eredő negatív hatásokat a magánéletükre vagy az egészségi állapotukra nézve. A válaszolók fele úgy véli, hogy egy rugalmasabb munkavégzési gyakorlat pozitívan hatna a családi/társas életükre.

A megkérdezett magyar vezetők több mint 80%-a szerint a távmunka bevezetése megtakarításokat eredményezne a cég számára, és hatékonyabbá tenné a kommunikációt is, míg európai szinten a termelékenység növekedését emelték ki a távmunka pozitív hatásaként. Hazánkban a két leggyakrabban említett akadályozó tényező a vállalati IT-rendszer hiányossága és az új megoldások kismértékű alkalmazása, míg a többi vizsgált ország az utóbbi mellett a felső vezetés érdeklődésének hiányát és a cég költségvetési limitjét tartja hátráltató faktornak. Európa-szerte, így Magyarországon is a csapatmunka összeomlását vélik a távmunka legfőbb hátrányának.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar vezetők véleménye szerint az európai országok közül leginkább Svédországban és Norvégiában terjedt el a távmunka, és legkevésbé Magyarországon, illetve Szlovákiában. Az egyes szektorokat tekintve pedig leggyakrabban az informatika/média/telekommunikáció, legkevésbé pedig a közszféra került említésre mint a távmunka elterjedésének lehetséges területe.