Prim Hírek

A Microsoft papírja - amely a Nasdaq Composite-nak és a Dow-nak egyaránt nehézsúlyú alkotója - 36 centtel 62,90 dollárra süllyedt a hírre, s magával húzta a két indexet is. A korai erősebb nyereségek után a Nasdaq piac fő indexe a nyitás után két órával 5 pontos pluszban, a New York-i értéktőzsde (NYSE) irányadó mutatója 17 pontos mínuszban járt (előző zárók: 1793,65 pont 47,92 pontos, 2,74 százalékos nyereséggel, illeve 9441,03 pont 117,49 pontos, 1,26 százalékos erősödéssel).

A megállapodás - amelyet jóváhagyás végett benyújtottak a peres ügyben illetékes bírói szerv elé - széles körben korlátozza a Microsoft eddig kifogásolt magatartását, igyekszik megakadályozni, hogy a szoftvercég, visszaélve a Windows-termékek monopolhelyzetével, tisztességtelen piaci versenyt folytasson.

A szövetségi minisztérium azonban az eljárást nem egyedül, hanem számos szövetségi állammal együtt indította a Bill Gates által alapított vállalatbirodalom ellen. Ezen államok közül jelenleg 18 (valamint Washington DC, a főváros) részese a pernek, és nekik november 6-ig, keddig külön-külön is nyilatkozniuk kellett arról, elfogadható-e számukra a megállapodás tartalma. Az összes érintett állam állásfoglalása egyelőre nem ismeretes, de annyi már kitudódott, hogy New York, Ohio, Michigan, Illinois, Észak-Karolina és Kentucky állam hozzájárult az alkuhoz. Ellenvetései vannak viszont Massachusettsnek és Kaliforniának, valamint több más államnak. Hogy ezek az ellenvetések mennyire lényegbevágóak, nem teljesen világos, de a Microsoft megbízottja, John Warden máris ridegen visszautasított minden újratárgyalási elképzelést és indítványt, ami azt célozná, hogy a megállapodásban foglaltaknál szorosabban kössék meg a Microsoft kezét.

John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter a múlt pénteken történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, és úgy vélekedett, hogy az gyógyírt jelent majd a számítástechnikai termékek piacának, mert biztosítani fogja a fogyasztók számára a választási lehetőséget.

A jogvita alapjául az a felperesi állítás szolgált, hogy a Microsoft, amely a személyi számítógépek működtetéséhez alapvetően szükséges operációs (kezelői) rendszerek piacán a Windows termékcsaláddal nyomasztó monopolhelyzetet élvez (közel 90 százalékos a piaci részesedése), ezt arra használta, hogy az általa készített alkalmazási programokat is előnyösebb piaci helyzetbe hozza a vetélytárs cégek termékeivel szemben. Ezt lényegében azzal érte el, hogy ezen alkalmazási programok telepítésétől tette függővé, telepíthetik-e a személyi számítógépek gyártói a forgalomba hozandó gépen magát a Windows operációs rendszert.

A vita fókuszába került alkalmazási programok legfontosabb fajtáját az úgynevezett internetes kereső programok jelentik. A jogvita jelentős része azon kérdés körül forgott, hogy amikor a Microsoft műszakilag csaknem elválaszthatatlanul összekapcsolta a Windows rendszer újabb változataival saját fejlesztésű Explorer internetes kereső programját - és ezzel kiütötte a nyeregből a kereső programok piacán addig vezető Netscape-et -, akkor a trösztellenes törvények értelmében tiltott árukapcsolást hajtott-e végre.

Az előző, demokrata szövetségi kormányzat - amely a pert indította - nagyon keményen lépett fel a Microsoft ellen. Sikerült is elérnie egy olyan első fokú bírósági ítéletet, miszerint a Microsoftot két részre kell felosztani, hogy ne legyen képes tovább a piaci szabadság ellen ható magatartásra. Ezt az ítéletet azonban a fellebbezési szakaszban nem hagyták jóvá. Időközben republikánus kormányzat lépett hivatalba Washingtonban, és általános volt az a vélemény, hogy Bill Gates szoftvercége a republikánus kormányzati illetékesekkel a siker nagyobb reményében alkudozhat a megegyezés érdekében. E feltételezések most megalapozottnak bizonyultak.

Az igazságügyi tárca és a Microsoft között létrejött alku alapján a személyi számítógépek gyártóit a Microsoft ezentúl nem "büntetheti" diszkriminatív feltételek kikényszerítésével olyan esetekben, ha a gyártó cég, a Windows operációs rendszer telepítése mellett nem a Microsofttól származó, hanem konkurens alkalmazási programokat telepít az új gépekre.

A Microsoft ezen felül köteles tájékoztatni a tőle független szoftverfejlesztőket azokról a műszaki paraméterekről (az "interfész" jellemzőiről), amelyek ismerete feltétlenül szükséges a Windows rendszer alatt működtethető alkalmazási programok megalkotásához. Ez utóbbi kötelezettség teljesítésével a Microsoft lényegében azt lesz kénytelen lehetővé tenni, hogy rajta kívül mások is tudjanak Windowsra szoftvert írni.

Ezek az előírások - amelyeket a megállapodás aprólékosan részletez, kitérve mindazokra a felmerülhető esetekre, amelyek fontosak lehetnek a tisztességes piaci versenyhelyzet fenntartása szempontjából - egyelőre öt évig maradnának érvényben, de bírói megítélés függvényében, szükség esetén további két évig meghosszabbíthatók lennének. A Microsoft magatartásának figyelemmel kísérésére különleges szakmai vegyesbizottság jönne létre.