Prim Hírek

A konferencián jelen volt az infokommunikációs piac szinte minden fontos személyisége, politikusok és meghatározó távközlési/informatikai nagyvállalatok vezetői. Ott voltak az érdekszövetségi és ernyőszervezetek képviselői is (Dr. Beck György: Infórum és Horváth Pál PanTel vezérigazgató, úgyis mint az Alternatív Távközlési Kerekasztal képviselője).

A politika és a kormányzat részéről megszólaló Domokos László frakcióvezető-helyettes, Stumpf István kancelláriaminiszter és Sík Zoltán kormánybiztos együttesen egy olyan jövőképet vázoltak fel, amelyben a Hírközlési törvény, az Elektronikus aláírásról szóló törvény és a megalkotandó Törvény az elektronikus kereskedelemről bázisán 2004-ig megvalósulnak az elektronikus közigazgatás legfőbb ismérvei. A kormányzat számításai szerint az állampolgárok jelenleg 980 közigazgatási szolgáltatást vesznek igénybe, ebből 2004-ig sok fontos szolgáltatás használható lesz elektronikusan, így pl. az adóbevallás, az okmányirodai szolgáltatások és a TB ügyintézés. Az állam saját szerepvállalásának szükségességét az e-közigazgatás, az intelligens régiók (települések), az otthoni internetelérés (amelyben minden előadó szerint rosszul állunk) és a kis- és középvállakozások hálóra kapcsolásának megteremtésében látja.

A közigazgatási blokkban üde hangot jelentett a Frischmann Gábor HÍF-elnök által felvázolt Hírközlési Felügyelet szerep, amely az aktív döntőbírói és piaci katalizátor hatóság lehetőségét villantotta fel, amennyiben, aláhúzva, a HÍF valóban független hatóságként tud működni.

A liberalizációs kérdések kérdése, hogy milyen hatással lesz a kibontakozó verseny a fogyasztói árakra. Ebben a kérdésben a politika és a vezető szolgáltatók (Straub Elek, Matáv vezérigazgató, Horváth Pál, PanTel vezérigazgató, Polányi Sándor, Vivendi vezérigazgató) kisebb eltérésekkel azonos választ adtak. Érzékelhető árcsökkenés lesz a távolsági és a nemzetközi összeköttetéseknél, árcsökkenéshez fognak jutni az üzleti megrendelők és a sokat telefonálók/internetezők. A kisfogyasztóknak az egyetemes szolgáltatás garanciája és a remélhetőleg(!) nem növekvő (hosszú távon enyhén csökkenő) árak jutnak.

Bár az egyik előadótól elhangzott a „mindenki nyerni fog” kijelentés, a „csúnya” domináns szó helyett inkumbensnek nevezett Matáv és nem-inkumbens versenytársai, bár eltérésekkel, olyan véleményt nyilvánítottak, hogy a Matáv piacvesztése elkerülhetetlen, a nyereségessége megtartása mellett. Ehhez még Sík Zoltán hozzátette, hogy nemcsak a Matáv inkumbens, hanem többen is a maguk szolgáltatási területén. Abban mindenki egyetértett, hogy a távközlési és versenyszabályozás még rengeteg finomhangolást fog igényelni, hogy a piac ténylegesen működjön.

A „politokrata” és technokrata előadások között különös érzelmi telítettséggel jelent meg a sikeres és világhírű Graphisoft vezérigazgatójának, Bojár Gábornak az előadása. Bár még a konferencia első felében hangzott el, a szemleíró tudatosan ezzel zárja a cikket. A Graphisoft sikertényezői között kiemelt szerepet kap a képzett szoftvermérnökök munkája. Bojár Gábor ennek a magyar értéknek a gyökerét a mintegy 100 évvel ezelőtt kialakult középiskolai kultúrában látja, ahol Rátz matematikatanár úr keze alól két Nobel díjas is került ki. Ez a kultúra még hat, de a jelenlegi megbecsülés és pedagógusbérek mellett ki tudja még meddig?

Bojár Gábor a középiskolai oktatás felemelését még a felsőiskolainál is fontosabbnak tartja. Akkor lesz nyugodt, ha majd tíz érettségizőből kettő a „mi szeretnél lenni?” kérdésre azt válaszolja, hogy középiskolai matematikatanár.