Prim Hírek

Az új per voltaképpen a korábban indult, mostanság lezárulóban levő "nagy Microsoft-per" logikus folyománya. Az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium hosszú időn át folytatott elkeseredett jogi csatározást a Microsofttal. A trösztellenes előírásokra alapozott eljárásban sikerült is bebizonyítani, hogy a Microsoft, amikor Windows operációs rendszerének újabb változataiba szervesen beépítette (vagyis attól lényegében szétválaszthatatlanul kínálta) az Internet Explorer keresőt, akkor voltaképpen a tisztességtelen árukapcsolás módszerét alkalmazta. A Microsoft, visszaélve a Windows operációs rendszer piaci monopolhelyzetével, csaknem teljesen kiszorította a piacról a Netscape keresőjét.

E ténymegállapítás a Microsoft elleni eljárásban másodfokon is megállt - az viszont már más kérdés, hogy az eredeti ítéletet, a Microsoft kényszerfeldarabolásának az elrendelését a fellebbezési szakaszban megsemmisítették, indokolatlanul drákói büntetésnek minősítve azt. A Microsoft időközben megállapodásra jutott a szövetségi kormánnyal, valamint az azzal együtt felperesi pozícióban volt, 9 szövetségi állammal. A megállapodás értelmében a Microsoft jelentős üzletpolitikai nyitást hajt végre, támogatja, hogy mások is programokat írhassanak a Windows platformjára, és ugyanakkor anyagilag elősegíti az amerikai iskolák számítógépes felszereltségének korszerűsítését. További 9 szövetségi állam (amely szintén társ felperesi pozícióban volt) nem fogadta el a megállapodást, velük a Microsoft még huzakodik.

Ebben a helyzetben adta be keresetét a Netscape. A kereset arra irányul, hogy a bíróság - a "nagy per" ténymegállapításaira, a Microsoft jogsértő magatartásának bizonyított voltára alapozva - állapítsa meg, mekkora anyagi kárt okozott a Microsoft magatartása a Netscape-nek. A kár nagysága az elmaradt haszonból - a piaci részesedés drámai csökkenéséből, az így be nem folyt szoftverhasználati díjakból - állapítható meg.

A szakma elfogulatlan megfigyelői felhívják a figyelmet arra, hogy a Netscape, amikor még az ő keresőprogramja uralta a piacot, nem kevésbé ragadozó üzletpolitikát igyekezett folytatni, mint amit később a Microsoft szemére hánytak. A személyi számítógépekre alapozott, immár internetes korszakba lépett szoftverpiacért folyó kegyetlen küzdelem úgy dőlt el a Microsoft javára, hogy a Gates-birodalom saját fejlesztésű, sikeres operációs rendszeréhez, a Windowshoz hozzá tudta kapcsolni a maga internetes keresőjét, mielőtt még a Netscape képessé vált volna arra, hogy saját fejlesztésű, sikeres internetes keresőrendszeréhez hozzá tudjon kapcsolni a Windowstól eltérő operációs rendszert.

Miután a Netscape elvesztette a versenyt az Internet Explorerrel szemben, a Netscape-et 1999-ben bekebelezte az America Online (AOL), az Egyesült Államok legnagyobb internetszolgáltatója. Az AOL aztán egyesült a Time Warnerrel, és így jött létre a kommunikációs ipar megavállalkozása. A Microsoft, amely túl sokáig összpontosított az egyre nagyobb kapacitású önálló PC-k szoftveréhségének kielégítésére, és viszonylag elhanyagolta a hálózati alkalmazásokat, az utóbbi időben nagyon erőteljesen fejleszti az internetes alkalmazások szoftvereit, és igyekszik felvenni a versenyt az AOL-lal az infotechnológiai szolgáltatásnyújtás terén.

A kedden indult perrel újabb front - a közvetlen jogi ütközetek frontja - nyílik meg a két góliát, az AOL Time Warner és a Microsoft eddig is kegyetlen üzleti harcában.