Prim Hírek

Az egyik vizsgálat személyes megkeresésen alapuló interjúkra épült. Ennek keretében a megkérdezettek köre 1021 fő volt, és a minta a fontosabb demográfiai mutatók szerint a 14 éven felüli magyarországi népesség tekintetében reprezentatívnak mondható. A másik projekt fókuszcsoportos módszert alkalmazott. A résztvevők kiválasztásánál szerepet játszottak az internethasználattal kapcsolatos szempontok is.

Utóbbi felmérés a következő kérdéseket járta körül: Mennyire bíznak a felhasználók a net hitelességében, megbízhatóságában? Milyen motívumok állnak az internetes hazugságok hátterében? Milyen ezek erkölcsi megítélése? Vajon a web a maga személytelenségével és ellenőrizhetetlenségével képes-e érvényes és valós adatokat szolgáltatni a minket körülvevő valóságról? Akarnak-e az emberek érdekes, illetve kevésbé érdekes kérdésekre komolyan és őszintén válaszolni?

Arra a kérdésre, hogy bíznak-e a számítógépen keresztüli, interneten történő kommunikáció és ügyintézés hitelességében, a válaszolók egyharmada válaszolt igennel, kétharmada pedig nemmel. Mivel a 14 éven felüli népességben az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya 18 százalék, az igennel válaszolók 34 százalékos mutatója inkább a meglévő bizalmat jelzi.

Afelől is érdeklődtek a kutatás során, hogy a válaszadó hajlandó lenne-e a jövőben a fejlett információtechnológiai eszközöket úgy használni, hogy akár a számítógép segítségével, az interneten keresztül intézné hivatalos és pénzügyeit, vásárlásait, s szolgáltatásokat is igénybe venne.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy az állampolgári ügyek intézésénél és a kisebb tételű bevásárlásoknál a legnagyobb a nyitottság, ahogy a kockázat mértéke is itt a legkisebb. A nagyobb vásárlások esetében már jellemzőbb az óvatosság.

A kutatók a média világával kapcsolatosan is tettek fel kérdést, mégpedig a hitelesség/hiteltelenség megítélését illetően. A válaszoknál egy kategóriához csak egy médium tartozhatott, de azzal kapcsolatban több véleményt is lehetett mondani.

A különböző médiatípusok között az internetet öt előnyös és hat hátrányos kategóriában említették. Viszont a hármas számú ábrán látható diagramból kiderül, hogy a netről pozitívan vélekedők kétszer annyian vannak, mint a negatív beállítottságúak.

Megkérték a válaszolókat, hogy osztályozzák az internetet azon az alapon, hogy mennyire illik rá a hiteltelen jelző. Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem jellemző, az 5-ös pedig azt, hogy maximálisan. Mivel a kérdést a minta valamennyi résztvevőjének föltették, a nem válaszolók aránya viszonylag magas, ami főként ismeret- vagy véleményhiányból adódik. A megbízhatóságra kapott osztályzatok megoszlását a 4. számú ábra mutatja.

A vizsgálat másik fontos területe a bizalom/bizalmatlanság kérdése, az internethasználók saját viselkedésének megítélése. Ezt az teszi fontossá, hogy a neten barangolva sok helyen kérnek személyes adatokat a látogatótól. A felmérést végzők kíváncsiak voltak arra, hogy a válaszadók milyen esetekben titkolják el a teljes igazságot. A megkérdezettek 1-től 4-ig osztályoztak, aszerint, hogy mennyire jellemző, ha egy adott kérdésben nem árulják el saját adataikat.

Az 5. számú ábrán jól látható, hogy a válaszolók többsége itt is a bizalom, az őszinteség mellett tette le voksát, bár a diagram témái olyanok, hogy ezeken a területeken a felhasználóknak érdekük az együttműködés.