Prim Hírek

A kerekasztal résztvevői ezúttal meghatározó magyar internetszolgáltatók vezetői voltak. Közönség bevonásával vizsgálták a távközlési liberalizáció és a szolgáltatói díjmegosztás okozta változásokat és problémákat, valamint a kedvezményes internetszolgáltatási díjak megszűntetése után kialakult piaci helyzetet. A közönség nem szégyenlősködött, csak úgy özönlöttek a kérdések a cégek felelőseihez, melyek között kritikus megjegyzések is voltak. Így aztán a késő délután kezdődő net.Wednesday késő estig tartott. A helyszínt azonban senki sem hagyta el, hiszen a hangulat vidám volt, a rendezvény érdekes volt, a hostess lányok csinosak voltak és még üdítővel és hamuba sült pogácsával is kedveskedtek a vendégeknek...

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között üdvözölhették az imént már említett Simó Györgyöt, az Axelero általános vezérigazgató-helyettesét, Nemes Dánielt, a telnet Magyarország Rt. elnök-vezérigazgatóját, Pámer Róbertet, az Interware vezérigazgatóját, Garai Gézát, az Euroweb üzletfejlesztési és marketing igazgatóját és Szép Tibort, a GTS-Datanet üzletpolitikai és stratégiai tanácsadóját.

Az internetszolgáltatók vezetői a hazai piaci viszonyokról szólva először a 150 Ft-os Matáv-kedvezmény és a Mindenkinek előfizetői csomag megszüntetésének lehetséges következményeiről beszéltek. Ez a téma persze többször is előjött. Garai Géza úr az Euroweb képviseletében például érdekes adalékkal szolgált a vitában, melyben a hozzászólók, köztük a Netért egyesület alelnöke, Kóczán Péter és az egyesület egyik tagja a Matávot egyenesen erkölcstelenséggel vádolta meg amiatt, hogy a kedvezmény megszűnése kapcsán alternatívának a sok helyütt még elérhetetlen ADSL-t és a nagyon drága ADSL-pótlót kínálja. Garai Géza szerint az Eurowebhez tartozó Freestartot az internetezés drágulása akár még kedvezően is érintheti, tekintettel arra, hogy esetleg az internet-előfizetési díjon próbálják majd megspórolni azt a felhasználók, amennyivel a Matáv Rt.-nek ezentúl havonta többet kell fizetniük. Simó György az Axelerotól kijelentette, a Matáv egy üzleti vállalkozás, melynek célja a profit kitermelése, és nem várható el egy szerinte liberalizált piacon, hogy a Matáv piaci veszteséget nyeljen le. Nemes Dániel (telnet Rt.) ugyanakkor nem volt rest vitába szállni Simó úrral. Nemes cáfolta a Matáv érveit, mely a telnet Rt. elnök-vezérigazgatója szerint azért sem igaz, mert bár jogi értelemben a piac tényleg liberalizált, még sincs szó a piac liberalizált mivoltáról, sőt szerinte a Matáv egyértelműen monopolhelyzetet élvez. Nemes Dániel szerint a Matáv kedvezményét nagyon sokan használták, és aggasztó, hogy megtorpanni látszik az internetezők számának növekedése.

Kóczán Péter Netért-alelnök megfontolandónak nevezte annak vizsgálatát, hogy esetleg a Matáv anyavállalatánál, a Deutsche Telekomnál jelentkező problémák miatt szánta el magát a hazai leányvállalat a Kóczán szerint barátságtalan lépés meghozatalára. Simó György ezt cáfolta, és azzal érvelt, hogy a magyar piac sajnos nem olyan nagy ahhoz, hogy a Deutsche Telekom eredményeit jelentősen befolyásolja.

Az internetezők számának alakulásáról szólva az internetes cégek vezetői lényegében egyetértettek abban, hogy a piac növekedése megtorpant. Ezt Simó György sem vitatta, de szerinte csökkenés nem várható, legalábbis nem a Matáv kedvezményeinek megszüntetése miatt. Garai Géza (Euroweb) is hasonló véleményen volt, szerinte azok, akik eddig is interneteztek, nem fognak lemondani a szörfölés előnyeiről, így legfeljebb a felhasználói szokások változnak majd, például kevesebbet töltenek az interneten, és webezés helyett még inkább előtérbe helyeződik az e-mail. Állítólag már most is azt tapasztalni, hogy sorra térnek át az ISP-k előfizetői korlátlan csomagról 20 órás vagy más kontrukciókra. Megemlítették ugyanakkor, hogy a kedvezmény megszüntetésének hírére rengeteg megrendelés érkezik ADSL-re, és ez a szolgáltatók képviselői szerint megfelelő alternatíva lehet a nagyfelhasználóknak, mert a jövő a szélessávú internetben van.

Az internetszolgáltatók vezetői állami, kormányzati beavatkozást sürgettek. Megemlítették, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a Matáv a kormány képviselőivel. (Úgy tudjuk, a jövő héten más fejlemények is lesznek...) A Prím Online újságírójának azon felvetésére, hogy az állami segítség esetleg nem éppen a Matáv profitjának állami központi költségvetésből történő finanszírozását jelentené, az a válasz érkezett, hogy erről inkább az illetékeseket kellene megkérdezni.

Kérdést tettünk fel amiatt is, hogy egyes hírek szerint az ADSL is hamarosan percdíjassá válik. (Később egy újságíró kolléga konkrétan meg is említett egy már létező magyar példát percdíjas ADSL-re.) A válasz a szolgáltatóktól erre az volt, hogy a percdíjas ADSL-től nem kell tartanunk, ez valószínűleg nem lesz általános trend.

A Prím nevében megkérdeztük azt is, elégedettek-e az internetszolgáltatók az Egységes Hírközlési Törvénnyel, illetve magával a piacnyitással, mely egyes vélemények szerint elkésett is volt. A GTS-Datanet nevében Szép Tibor úgy fogalmazott, az EHT tulajdonképpen nem rossz, csak éppen a mögöttes rendeletek nem jók, mert azokat nagyon gyorsan voltak kénytelenek összerakni a jogalkotók. Garai Géza (Euroweb) úgy foglalt állást, hogy szerinte nem volt elkésett a törvény és maga a jogszabály is megfelelő. Pámer Róbert az Interware vezetőjeként viszont azt mondta, a törvényen látszik a törvényalkotók jószándéka, de a megvalósítás már döcögősebb. Simó György (Axelero) azt hangoztatta, hogy szerinte a piacnyitás óta eltelt körülbelül fél év alatt nem lehetett csodát tenni, a piacnyitás eredményeit később fogjuk megtapasztalni. Nemes Dániel (telnet Rt.) azt mondta, a mostani törvény nem volt elkésett, a hiba viszont körülbelül tíz évvel ezelőtt történt, amikor Schamsula György a rendszerváltozást követő első kormány hírközlésben illetékes minisztere aláírta a Matávval azt a szerződést, mely monopolhelyzetet biztosított a Matáv Rt.-nek. Nemes Dániel szerint ugyanakkor a 2001-es év végén történt piacnyitás kapcsán hozott kormányrendeletek nem jók, és ami a legrosszabb az az, hogy szerinte a megvalósítás egyenesen katasztrofális.

A Prím Online megkérdezte azt is, hogy a szolgáltatók feltételezése szerint a 150 Ft-os kedvezmény megszüntetése hány embert érint. Erről eddig nem hallottunk, csak arról, hogy a Mindenkinek csomag előfizetőinek száma 39 000 volt. Érdemi választ azonban senki sem tudott adni, csupán az hangzott el, hogy ez azért nem mérhető, mert a Mindenkinekkel ellentétben a 150 Ft-os lehetőség alanyi jogon járt mindenkinek. (Egy bekiabáló megjegyezte, hogy csak akkor járt mindenkinek, ha nem szakadt meg a telefon valamilyen oknál fogva.) Megpróbáltuk megtudni azt is, hogy a Vivendi cég esetleges kivonulása mennyiben érintheti az internetes piacot, erre azonban senki nem kívánt vagy nem tudott reagálni.

Egy hozzászóló egészen a pártállami időkig vezette vissza a hazai távközlés történetét, felidézte, hogy emlékei szerint minden úgy kezdődött, hogy maximum három perces telefonhívásokat lehetett kezdeményezni ott, ahol egyáltalán elérhető volt, ezt követően jött az impulzus alapú díjszámlálás, később a percdíjas, majd a kapcsolási díjjal terhelt és most, szerinte végre időszerű lenne az átalánydíj bevezetése. Az illető érthetetlennek nevezte a Mindenkinek átalányszerű lehetőségének megszüntetését. A szolgáltatók közül azonban többen ellene vannak az átalánydíjas számolásnak, mert ez, szerintük, a kisfelhasználók ellen lenne, hiszen ilyen esetben a kisfelhasználók fizetnék meg a nagyfelhasználók szokásaiból adódó üzemi veszteségeket. A történelmi visszatekintést adó hozzászóló ezt vitatta, és külföldi példákat említett meg. Egy másik, Amerikában élő hozzászóló megemlítette, hogy az USA-ban körülbelül 3000 Ft-nak megfelelő összegért lehet ADSL-t használni. Szóba került a közeli Ausztriában nemrégiben bevezetett olcsó internettarifa is.

A vidék internetes lemaradottságára vonatkozó kérdés kapcsán a net.Wednesday moderátora példaként említette, hogy sok helyütt technikai okokból a mai napig is nehézkes az internetre jutás. A moderátor megkérdezte, mit javasolnak a kis falvakban élőknek, ahol se ADSL, se kábeltévé. A választ a GTS-Datanet adta meg, Szép Tibor szerint ott, ahol nincs drótos internet, ott megoldás lehet esetleg az mADSL nevű szolgáltatás. A Prím Online kérdésére, hogy ezt meg tudja-e fizetni hétköznapi "halandó", a válasz sajnos nemleges volt. Szép Tibor szerint az mADSL egy-egy rendezvény internetkapcsolatának kiépítésére lehet jó.

Szintén felvetődött, hogy még a fővárosban is vannak ADSL-lel nem ellátott területek. A helyszínen tartózkodó Axelero PR-igazgató, Pohly Ferenc ezzel kapcsolatosan azt mondta, ott is megoldható az ADSL, ahol esetleg optikai kábelezés van, de ez a következő időszakban biztosan nem fog megvalósulni. (Így a XIII. kerületben sem.) "Megoldható, de nálunk (Magyarországon) nemigen" - mondta, majd azzal indokolta, hogy az optikán működő DSL (SDSL) nagyon drága mulatság - ezt arra a felvetésre válaszolta, hogy külföldön nem okoz gondot az optikai kábelen történő internetezés. A hazai, vidéki állapotokról szólva a piaci szereplők azt mondták, ott, ahol felméréseik szerint megtérülnek beruházásaik, feltétlenül elvégzik a szükséges fejlesztéseket a hálózat kiépítésére, hiszen ez nekik piaci érdekük. Simó György, mint Matáv-leányvállalat dolgozó megígérte, ő maga is latba veti hivatalos és nem hivatalos kapcsolatait, hogy az alapszolgáltató ott, ahol szükséges, a szorgalmazott fejlesztéseket elvégezze.

A net.Wednesday most egy ideig nyári szünetet tart, de a sorozat szeptemberben folytatódik.