Prim Hírek

Az ITTK kérdésgyűjteményre adott válaszokat talán a vitát vezető Pintér Róbert tudná legjobban összefoglalni, de mindenesetre elmondható, hogy az elektronikus és hagyományos csatornákon összegyűjtött kérdések elég sokrétűen próbálták elemezni az informatika hazai problémáit, az olcsó hálózati hozzáféréstől, a szellemi tulajdon védelmén át, az oktatásig.

A műszaki jellegű problémákra Suhajda Attila, az általánosabb kérdésekre Csepeli György, vagy mindkettőjük próbálta megfogalmazni azt, hogy az mennyire fog az új minisztérium hatáskörébe tartozni, mennyire van már rá konkrétabb elképzelés, esetleg mi a magánvéleményük a témáról, lévén, hogy a még mindig ’építés alatt álló’ intézményben ki sem alakulhatott határozott álláspont. Az olcsó hálózati hozzáférés kapcsán például csak azt tudták elmondani, hogy az - épp most elutasított - Rogán Antal-féle FIDESZ-javaslatnál jobb megoldásról már intenzív egyezkedés folyik, nem csak a MATÁV-val, hanem a versenytársaival is. A jelek biztatóak és elég hamar elérkezhetnek ahhoz a ponthoz, amikor már a nyilvánosság is megismerkedhet a lehetőségekkel.

Kovács Kálmán ars poetica-ja

Az est fénypontja, persze, a miniszter megérkezése, és faggatása volt. Kovács Kálmán rövid előszavában elmondta az ő ars poetica-ját, hogy azt a közönség tetszése szerint szaggassa ízekre. Föltett célja ugyanis, hogy a hasonló találkozásokon próbálja az új minisztérium koncepcióit jobbá és jobbá csiszolni. Lévén, annyira nem járt utakat taposunk, hogy jószerivel még követhető külföldi példák sincsenek.

Kovács Kálmán azt hangsúlyozta, hogy velünk, akik az ITTK klubnapján együtt vagyunk, az információs társadalom szempontjából nincs olyan sok probléma. Az ország az elmúlt évtizedben rohamosan zárkózott föl a nemzetközi informatikai technológiai színvonalhoz. A sokkal nagyobb probléma azokkal van, akik a mi köreinken kívül maradtak, és ez ma még olyan széles kör, ami alapvetően akadályozza az informatika átütő terjedését. Az átlagpolgárok közül ugyanis azok, akik eddig nem kerültek kapcsolatba az informatikával, tulajdonképpen még azt sem tudják, hogy egyáltalán kimaradtak valamiből.

Még nincs kritikus tömeg

Mivel még a jelentős hazai infrastruktúra ellenére sincsen alkalmazói kényszer, ezért nemhogy a jelentőségét nem érzik, akik kimaradtak belőle, de nem is érdekli őket. Nincs olyan mozgatóerő, ami akkor lép fel, ha valamit már csak úgy lehet kikerülni, ha az az érintettre nézve jelentős hátránnyal jár. Ilyen volt például a XX. század elején az írástudás felértékelődése amiatt, hogy szegénységi bizonyítványt csak írásbeli kérelemre adtak. Ma még nincs olyan kényszer, ami az informatika használatára szorítaná az átlagpolgárt. Egyebek közt kormányzati informatikai szolgáltatás halmaz híján, ami mindjárt a Minisztérium egyik központi feladataként merül föl. Miért nem lehet államigazgatási ügyeket elektronikusan intézni máig sem, csak elenyészően szűk körben?

Jelenbe születetteket a vezényletbe!

További probléma a mai technológiai fejlesztés sajátosságaiban rejlik. A múlt műszaki bázisán nevelkedett fejlesztői gárda próbál eszközöket és megoldásokat kitalálni a jövő nemzedék használatára. Olyan szakértők fejlesztenek, akik még nem az új technológiai környezetbe születtek bele. Ezért a minisztérium felállításánál támaszkodik az elmúlt két évben az Informatikai Kormánybiztosság keretében nevelkedett, jelentős eredményeket fölmutatott államigazgatási és fejlesztési munkákban résztvevő szakértőkre, a szakma korábban már elismert szakértőire, de olyan új fiatal munkatársakra is, akik már ebbe a korba születtek. Ez biztosítja, hogy a harcedzett szakértők tapasztalatát egyesíteni lehessen a jelen viszonyait vélhetően jobban érző munkatársak fiatalos energiáival.

Társtárcák közreműködése

Ezután kérdésekre adott válaszok következtek, amelyek egyike sem rengette meg alapjaiban Kovács Kálmán fő elgondolásait. Ugyanakkor jó pár kérdés kapcsán merültek föl olyan hézagok, amelyeket az új minisztérium csak a társminisztériumokkal, így az Oktatási és a Munkaügyi Minisztériummal, és a Miniszterelnöki Hivatallal közösen tud majd megoldani. Ilyen, több tárcán átnyúló problémakör volt például az idősebb korosztály fölzárkóztatása. Ebben a témában ugyanis például jelentős feladatot vállalt fel, még a kormányprogram szintjén is, Kiss Péter munkaügyi miniszter, a 40-50 éves korosztályok munkaügyi problémáinak a megoldása kapcsán. Ahogy ebben a kategóriában nyugaton is terjed a hálózaton át végezhető otthoni munka, úgy nálunk is felmerül ennek az iránynak a fejlesztése, ami egyértelműen informatikai technológiai bázison történhet csak. Talán a nyugaton már jellemző 3 életpálya korszak modellnek a hazai megfelelőjét kell megtalálni. Ami folyamatos átképzést jelent. Mindezeket hamarosan egyeztetik a társtárcákkal.

EU-hoz tartozás erősítése!

Csepeli György az egyik kérdés kapcsán érdekes új dologra hívta föl a figyelmet, az európaiság erősítésére. Ahogy mi is egyre közelebb kerülünk az EU tagsághoz, úgy merül föl az európai kötődés, mint fontos emocionális attitűd föltámasztásának az igénye.

Tartalomszolgáltatás

Kovács Kálmán mélyen belement az új minisztérium legfontosabb feladatainak firtatása kapcsán a tartalomszolgáltatás kérdéseibe. Ezt azonban nem csak a gyermekeket védő tiltásokra korlátozva képzeli, hanem a digitalizálható nemzeti adatvagyon kialakításának a problematikájával együtt kezelné. Suhajda Attila a digitalizálás kapcsán fölvetette, hogy a muzeális anyag sok közgyűjteményben ma még nincs digitalizálható állapotban előkészítve. Azután a digitalizált anyag hasznossá tétele lesz a következő gond. Ennek kapcsán fölmerül az ember, mint homo ludens (a játékos ember), attitűdre építő interfészek kikutatása és elterjesztése.

Kommunikációs infrastruktúra

A hírközlési törvény kapcsán az került terítékre, hogy a MATÁV és más koncessziós szolgáltatók monopóliumának a kései megszűnése elszalasztotta azt a lehetőséget, amikor még jellemzően lehetett versenytársak indulására számolni, így a verseny sehogy sem akar kifejlődni. A hírközlési törvény önmagában jó, bár néhány ponton a végrehajtást majd pontosítani kell. A verseny fokozása azonban most már, lehet, hogy csak erőszakos beavatkozással, például a feltörekvő versenytársak pozitív diszkriminációjával lehetséges, de más megoldásokon is gondolkodnak a szakértők. Ki kell viszont dolgozni egy stratégiai megoldást, és a mögött keményen ki kell tartani, Akárhány nagy cég küldi rá országának nagyköveteit a kormány különböző pontjaira.

Még a hírközlés körébe eső téma volt a TETRA, amelynek a kabátját újra kell gombolni. Nem az a fő gond, hogy a Postához adta az előző kormány. Lehet, hogy még a technológia is ideiglenes, és talán bele sem kell fogni. Az elvi stratégia kidolgozása az új minisztérium feladata lesz, de a megvalósítása nem. Az olcsó hálózati hozzáférés témát a minisztertől nem kérdezték, és az érkezése előtt letárgyalt kérdéseket sem lehetett újra kezdeni, mivel az idő is nagyon elszaladt (kb. 9 órára végeztünk is, este 6-tól háromórányira).

Apróbb vita tárgya volt a DT tönkremenetele miatti válság. Hogy mi lesz, ha nálunk is előfordulna hasonló. A résztvevők közül kevesen gondolták azt, hogy nálunk ilyen fenyeget, különösen a GSM piacon bekaszálható jövedelmek hátterében. A cikkíró viszont fölvetette, hogy esetleg a GSM és a vezetékes iparág versenye is fölvetődik, mert a díjcsökkenés a lakosság szinte felét érintő mobil díjak miatt fölmerül. Ezt a jelenlegi hírközlési körvény nem engedi meg, még alternatív lehetőségként sem, ami Kovács Kálmán szerint legalább meggondolandó volna.

EU Integráció. Csak?

Érdekes megjegyzést tett a miniszter úr az európai integrációra vonatkozó kérdés kapcsán. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy csak a mai EU szabályokhoz való konszolidáció a logikus viselkedés. Közben az EU is fejlődik. Épp most, talán még az utolsó pillanatban, sikerült csatlakozni a Sevillában, a napokban tárgyalandó fejlesztési programokhoz, amelyekből, ha csak 2004-ben, a csatlakozásunk után, kezdenénk vakaródzni, teljes mértékben kimaradnánk vagy 2007-ig! Szerencsére az új minisztérium máris sikeresen bekapcsolódott az EU konferenciák révén az ország lehetőségeit javító tárgyalásokba. Továbbá, nem csak az amerikai versenyszabályokra kell tekintettel lenni, hanem akár a távol-keletiekre is. Ennek kapcsán fontos tudományos diplomáciai feladatok is fölmerülnek. Az ország tudományos rönoméja határozottan kiváló, mind Amerikában, mind az összes fejlett országban, amit vétek volna nem kihasználni. Méghozzá gyorsan, mert az ilyen eufória mulandó lehet.

5,7 millió mobiltelefon!

A cikkíró felvetette még azt is, hogy a sok GSM telefonon elérhető SMS szolgáltatás, bár korlátozottnak látszik (a 160 karakteres korlátjával biztosan), mégis egy sereg egészen új szolgáltatás megszervezését rejti magában, ami már a mai lakosság felét is elérheti. Ennek kapcsán a miniszter érezhetően nagy kedvvel említette a választásokon kialakult SMS viharokat, amelyek - egyebek közt - fütyöltek a Média Törvényben előírt kampánycsendre. Ez fölveti a média konvergencia kérdését, amit korábban csak valami távoli problémának diagnosztizáltak a szakértők. De nem! Már ma vagy 6 millió ember fütyölhet, kénye-kedve szerint, a Média Törvényre. Nem csoda, ha a hírközlés, informatika és média hármas Amerikában egyetlen közös felügyelet, az FTC kezében van. A helyzetből adódó következtetéseket nálunk is sürgősen le kell vonni, egyebek közt a közelgő önkormányzati választások miatt. És ehhez csatlakozik még a Pázmándon szóba került politikai-reklám szabályozási probléma.

A cikkíró fölvetette, hogy az alkalmazásba vett GSM telefonoknak igen nagy hányada rajta van az világhálón is, főként a WAP-képesség révén, amely akár a jelenlegi PC-populációnál is nagyobb, nem kapott túl pozitív észrevételt a minisztertől. Tény, hogy a WAP szolgáltatás egy sereg műszaki és szoftver fiaskó folytán az első körben, finoman szólva, nem nyert csatát. Azért az mégsem elhanyagolandó, ha ekkora embertömeg van abban a potenciális helyzetben, hogy elérheti a világhálót, és ezt nem használjuk ki (és részben, nem is tudják, miből maradnak ki). A cikkíró hisz egy újabb sikerkorszakban. Egyebek közt azért, mert az MMS üzeneteket, bár csak fekete-fehérben, a WAP-képes készülékekkel is lehet venni. Ez már két alkalmazási kört is rákapcsolhat erre a technológiai bázisra. A számítógépes hálózatról indított MMS-ek ugyanis már az SMS 160 karakteres korlátait jelentősen meghaladó szolgáltatások kifejlesztését is lehetővé tennék. De, lehet, hogy ezt csak egy ilyen öreg róka, mint a cikkíró, gondolja, hogy majd az ebbe a korba beleszületettek is tudják használni.

Az informatikai tárca doménnév problémája - a minisztérium helyiségeit és személyi állományáról nem is beszélve - máig sem megoldott, így kapcsolódó információként csak a BMGE-n székelő ITTK-t, és az IKB-t tudjuk megadni. Mindkettőt rég nem frissítették.