Prim Hírek

Az információs társadalom értelmezésénél a leggyakoribb és legnagyobb hiba, amit elkövethetünk (és sokan el is követik), hogy a fogalmat egy technológiához (az informatikához vagy még szűkebben az internethez) kötjük - figyelmeztet Gerhard K. Wagner, az osztrák Információgazdasági Szövetség vezető szakembere. Majd felteszi a kérdést: az emberiség melyik jelentős problémáját kell megoldania az információs társadalomnak? Ha azt hinnénk, hogy az információhiányt, tévedünk. Miként a szövetségi titkár fogalmaz: napjainkban elárasztanak bennünket a hírek, mégis tájékozatlanok vagyunk. Hogy a minket körülvevő információözönnel ki hogyan boldogul, az jórészt magán az emberen múlik. A probléma kezelése azzal kezdődik, hogy az ember felméri, milyen adatokra van szüksége, s azokhoz hogyan férhet hozzá. Ha páciensünk történetesen üzletember - márpedig majdnem mindenkinek része van valamilyen businessben -, akkor az üzleti kommunikációs megoldások közül előbb-utóbb eljut az internethez.

11 százalékos bővülés egy év alatt

Az internet immár nemcsak információkezelési eszköz, hanem fogalom, értékmérő, összehasonlító, fejlettségi szintet tükröző mutató. Az internetfogyasztási szokások vizsgálata mára külön iparággá vált. A közvélemény-kutatásokból kapott eredmények sok mindent elárulnak egy adott ország, társadalom, illetve gazdaság viselkedéséről, kultúrájáról, fejlettségéről. Magyarországról rendszerint lehangoló adatok jelennek meg, különösen, ha a lakossági szokásokat nézzük. A World Internet Project nemzetközi kutatásából például az derül ki, hogy a magyar lakosság 83 százaléka egyáltalán nem internetezik, miközben az USA-ban a háztartások fele rendszeres nethasználó.

Az üzleti világban, a vállalatok, intézmények körében - s számunkra most ez az érdekesebb - kedvezőbb a kép. A Gazdaságkutató Rt. (a Westel Rt.-vel és a Sun Microsystems Kft.-vel együttműködve) rendszeresen, negyedévente felméri a vállalati internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. Az idei első negyedéves eredmények azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok között az internetkapcsolatok arányában meglévő különbség csak lassan mérséklődik. Változatlanul szoros korreláció áll fenn a vállalat mérete és az internet-hozzáférés megléte között. Eszerint a 300 fő feletti nagyvállalatok szinte mindegyikének van már kapcsolata a világhálóval, a középvállalkozásoknál ez az arány 85 százalék körüli, míg a mikro- és kisvállalkozások 70-78 százaléka tud csatlakozni a netre. Összességében viszont azt mutatják az előrejelzések, hogy a vállalati előfizetői kör 11 százalékkal fog bővülni a következő egy évben. A technológiai lehetőségek szintén jelentősen bővültek a telefonos hozzáféréstől az ADSL-en és a kábelmodemen át a bérelt vonalig, illetve a mikrohullámú hozzáférésig. Ezekről a későbbiekben még részletesen lesz szó, de ha már a statisztikai adatoknál tartunk, kezdjük egy kis hozzáférésihelyzet-felméréssel.

Az elmúlt fél évben rendkívül gyors ütemű növekedés mutatkozott az ADSL típusú internet-hozzáférések kiépítésében, s így az alkalmazott technológia szempontjából átrendeződött a vállalati netkapcsolatok megoszlása. Míg tavaly szeptemberben az összes csatlakozásnak alig 1-2 százaléka volt ADSL, addig idén tavasszal ez az arány elérte a 8 százalékot. A technológia előretörésének magyarázata, hogy a tavalyi év utolsó hónapjaiban az internetszolgáltatók jelentős (és az eredmények szerint sikeres) reklámkampányba kezdtek, s mérsékelték az ADSL-előfizetések díját. Ezzel ez a felhasználóbarát, aszimmetrikus sebességű megoldás nemcsak a hasonló, más széles sávú hozzáférési típusokkal szemben vált versenyképes alternatívává, hanem még az elterjedtebb telefonos (modemes) behívással is.

Hasonlóan a kábeltévé-hálózaton keresztüli internetelérés aránya is folyamatosan nő a vállalati körben. Az ADSL-lel együtt e két technológia részesedése elsősorban a telefonos (dial-up) csatlakozás arányának rovására növekszik. Az előrejelzések egyértelműen az ADSL további térhódítását mutatják. A következő egy évben az ADSL-használók aránya várhatóan megduplázódik, s ezzel párhuzamosan csökken a hagyományos telefonmodemes csatlakozások részesedése.

Az internetcsatlakozások megoszlása technológiák szerint

A bizalom foka, avagy a jó társaság

Természetesen nehéz egyértelmű receptet találni a felhasználók igényeinek kielégítésére, hiszen az elvárások, a szokások nagyon eltérőek lehetnek, és végre ugyanarra az igényre többféle megoldás is kínálkozik. Ugyanakkor minden technológiának vannak olyan jellemzői, sajátosságai, amelyek jobban idomulhatnak egy-egy különleges kívánsághoz.

De nemcsak a technológiák versenyeznek immár, hanem a szolgáltatók is sorban állnak a felhasználóknál. A Hírközlési Felügyeletnél regisztrált internetszolgáltatók száma meghaladja a százat (közülük jó néhány országos ellátottságot ígér), bár a gyakorlatban csupán legfeljebb tucatnyi cégnevet tudnánk felsorolni. A nagyok kínálatát talán könnyebb összevetni, mert jobban hozzáférhetők (például éppen az interneten), ugyanakkor egy adott felhasználói telephelyen érdemes mind több ajánlatot begyűjteni, mert lehet, hogy az "ismeretlen társaság" árban kedvezőbb megoldást kínál. Természetesen számolni kell azzal, hogy az ismertség fokának csökkenésével egyenes arányban (ha nem éppen hatványozódva) csökken a bizalom. S mivel cikkünkben elsősorban nem az internet tartalmi kínálatát vizsgáljuk, hanem éppenséggel a hozzáférés módját és technológiáját, felmerül egy újabb szempont, amely ismét csak a "nagyok és ismertek" malmára hajtja vizet. Mert lehetséges ugyan, hogy egy adott település adott pontján húsz cég kínálja internetszolgáltatását bérelt vonalon, de jól tudjuk, hogy az ugyanott párhuzamosan meglévő hálózatok, műszaki lehetőségek száma ritkán éri el a fél tucatot. Vagyis nyilvánvaló, hogy bár a kisebb társaságok ígérhetnek "fűt-fát", magát a hozzáférési technikát maguk is bérlik valamelyik hálózatos szolgáltatótól. Ez persze nem feltétlenül jelent minősítést is egyben, csupán magyarázat a bizalom szintjére.

Nagyjából jól behatárolható azoknak a távközlési vállalatoknak a köre, amelyek saját technológiájukon kínálják az internetet. Csak néhány példát említve: ilyenek a korábbi koncessziós telefontársaságok és a hozzájuk köthető tiszta profilú leányvállalatok, lásd Matáv (Axelero), Vivendi (V-fon, V-com, V-net), vagy a hálózattal bíró alternatív szolgáltatók, mint a GTS-DataNet, az Antenna Hungária, a Novacom és az UPC (kábeltévén). Jellemző a vállalatcsoporti szinergiák (és a piaci erő) kihasználására, hogy például a matávos Axelero nemcsak az anyacég ADSL-jét tudja ajánlani, hanem a kistestvér MatávKábelTv hálózatán a kábelmodemes hozzáférést is. Épp ezért a következőkben nem az egyes szolgáltatókat hasonlítjuk össze, hanem a technológiákat (legfeljebb utalva a szolgáltatóválasztás lehetőségére), s ezzel próbálunk szempontokat nyújtani a felhasználóknak.

Dial-up, a kezdet kezdete

Bár a felmérések rendszerint a nagyoktól haladnak a kicsik felé, mi most a legegyszerűbb megoldástól indulunk az egyre nagyobb lehetőséget (és sebességet) kínáló módszerek felé. Ha már egyszer van hagyományos telefonunk és számítógépünk, a kettő kombinálásával, modemmel és internet-előfizetéssel könnyen csatlakozhatunk a világhálóra. Ilyen hozzáférést valóban sokan kínálhatnak, hiszen a telefonvonalat a mindenhol jelen lévő korábbi koncessziós társaság adja, így az internetes szolgáltatónak tényleg csak a tartalmat kell biztosítania.

A hagyományos behívásos (dial-up) internetet elsősorban az egyéni felhasználók veszik igénybe. Erre utalnak a szolgáltatás olyan márkanevei, mint az "Otthon", "Hobbi" stb. Ezek a csomagok ugyanis rendszerint fix hozzáférési időt ajánlanak, s ennek díjához általában még hozzá kell számítani a telefonhívás díját a kapcsolat teljes időtartamára. A klasszikus telefonszolgáltatók (és az érdekeltségeikbe tartozó internetcégek), mint a Vivendi és a Matáv, újabban már olyan csomagokat is kínálnak, amelyek tartalmaznak egy bizonyos telefondíjmentes időtartamot, s ezt rendszerint csúcsidőn kívülre ütemezik. Az esetek többségében nincs semmi akadálya, hogy az ember túllépje a csomagban megszabott időt, de ilyenkor már fizetni kell a telefonköltséget.

Sokszor a kisvállalkozások, otthoni irodák igényeit is kielégíti a modemes internet, hiszen ha nem igénylik a folyamatos kapcsolatot, többnyire csak e-mailezésre és néha információkeresésre használják, akkor elég lehet, és gazdaságosan kihasználható a havi 20-30 óra. Erre a felhasználói körre utalnak a szolgáltatások olyan márkanevei, mint a "Profi", "MidiNet" vagy "MaxiNet".

A hagyományos telefonos kapcsolatok közé tartozik az ISDN-vonal is, ám különbség van az elérhető sebességben, hiszen a modem gyorsasága aligha éri el az ISDN egy csatornájának 64 kbps-át. Épp ezért bizonyos felhasználói igényeknél, csomagoknál megfontolandó az ISDN bevezetése is. A dial-up megoldáson alapuló internetcsomagok havidíja néhány ezertől tízezer forintig vagy akár több tízezerig is terjed, a különbség a forgalom órában mért mennyiségétől függ, és attól, hogy tartalmaz-e telefondíjmentes időtartamot. Némi utánaszámolással kiderülhet, hogy egy bizonyos idő (mennyiség) fölött érdemes váltani. Például ADSL-re, amely már bruttó havi 10 ezer forint körül elérhető. Mármint anyagilag, mert műszakilag sajnos még mindig csak a nagyvárosokban vált hozzáférhetővé.

ADSL, ktv, bérelt vonal

Szinte azt lehetne mondani, hogy az ADSL-t az internetezésre "találták ki". A betűszó (Asymmetric Digital Subscriber Line - aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) egy olyan új technológiát takar, amely a hagyományos telefonvonalat rendkívül gyors internetezésre alkalmas, nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át. Az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának eltérő sebességére utal - a legtöbb internetező számára fontos letöltési irány itt sokkal gyorsabb, mint az általában alig használt feltöltési irány. A technológia a hagyományos modemmel elérhető sebességnél minimum hétszer gyorsabb (384 kbps) letöltési sebességet kínál. Az ADSL tehát nem igényel új vonalat, sőt a meglévő telefondróton korlátlanul és pluszköltség nélkül internetezhetünk, akár a telefon vagy a fax párhuzamos használata mellett is. A költségeket (a belépési díj mellett) a fix összegű havidíj tartalmazza, amely így előre tervezhető.

Mivel az internet itt is a hagyományos telefonvonalon érhető el, a különálló inernetszolgáltatók rendszerint az ADSL-t lehetővé tevő telefonszolgáltatók viszonteladóiként lépnek fel. A letöltési sebességtől függően többféle ADSL-csomag létezik. Például 768 kbps letöltési sebességnél a havidíj elérheti a 70 ezer forintot is. Az ADSL egyik változata a BDSL, amely szintén aszimmetrikus, a B betű itt a "business" szóra utal. Ennél az üzleti felhasználóknak szánt megoldásnál a letöltési sebesség elérheti az 1500 kbps-ot, ami a hagyományos telefonvonali hozzáférésnél akár 26-szor gyorsabb. Igaz, ezért közel 130 ezer forintot is fizethetünk havonta. Viszont a BDSL-lel mégis időt és pénzt lehet megtakarítani, például a gyors adatátvitel révén a nagy fájlok, például grafikák vagy multimédiás anyagok letöltése során.

A GTS-DataNet újdonsága a mobil-ADSL, vagyis a DataWave MDSL. A mikrohullámú internetszolgáltatás gyorsan telepíthető, telefonvonalat nem igényel, így azoknak lehet hasznos, akiknél technikailag nem építhető ki a vezetékes ADSL. Az induláskor csak Budapesten elérhető szolgáltatás havidíja 50 ezernél kezdődik, és meghaladhatja annak dupláját is. Az ADSL-lel párhuzamosan szokták említeni a kábeltévés (kábelmodemes) internetet, mivel nagyjából hasonló tulajdonságokkal bír. Ezt a kábeltelevíziós hálózatokon nyújtják, így elterjesztésében az UPC (Broadband néven) jár élen, de megjelent az Axelero kínálatában is (mint Kábelnet), és érdemes a helyi ktv-szolgáltatónál érdeklődni, mert országszerte több cég regisztráltatta magát ilyen szolgáltatásra.

A szintén aszimmetrikus megoldásnál a letöltési sebesség maximuma 512 kbps, díja a csomagok tartalmától függően havi 10 ezer Ft alatt kezdődik, és elérheti az 50 ezer forintot is.

Ha az ADSL-lel és a kábelmodemmel ugrásszerűen megnőtt a sebesség, akkor a bérelt vonali internetnél a határ a csillagos ég. Ezt már inkább a közép- és nagyvállalatoknak ajánlják, hiszen kifejezetten internetezés céljára létesítenek egy külön összeköttetést a szolgáltatóval. Mivel a bérelt vonali internetkapcsolat a nap minden percében folyamatosan, nagy kapacitással működik, és kizárólag az előfizető rendelkezésére áll, ideális megoldást nyújt vállalati hálózatok vagy szerverek összekötésére a világhálóval.

A szolgáltatók egy része képes egyszerre kínálni a bérelt vonalat és az internet-hozzáférést az igény szerinti sávszélességben, míg más esetben egymástól független szolgáltatóktól kell beszerezni a "hozzávalókat". A választható sebesség általában 64 kbps, illetve annak többszörösei. Egy 64 kbps sebességű összeköttetés havi díja 50-70 ezer forint, de nagyobb sebességnél már egyedileg kell ajánlatot kérni, s van mód egyedi konstrukciók kialakítására is. A díjaknál azt kell figyelembe venni, hogy azok tartalmazzák-e a távközlési összeköttetés (bérelt vonal), illetve az internet-hozzáférés (tartalom) díját is.

Tényleg a telefon a legjobb?

A sorozatunkban eddig tárgyalt szolgáltatások közül talán egynél sem volt annyi választási szabadság és variációs lehetőség, mint az internetnél. Éppen ezért ártáblázatunk sem tud konkrétabb lenni, s így legfeljebb tájékozódási segédeszközként szolgálhat. Mindenképpen érdemes tehát tudakozódni a konkrét kínálatról, mert mi csupán a lehetőségek áttekintésére vállalkozhattunk.

S bár lehet, hogy a hagyományos telefonvonalon keresztüli internetelérés aránya összességében csökken, azonban a teljes inernetforgalom jelentősen nő. Ezt igazolja az Axelero felmérése, miszerint az ő előfizetőik által generált telefonforgalom az elmúlt évihez képest közel 20 százalékkal emelkedett. Ebből a vállalat elemzői arra következtetnek, hogy az összes telefonhívások közül az internetes célúak aránya már eléri a 35-40 százalékot, az internetes telefonpercek pedig 25-28 százalékot tesznek ki. Vajon biztos, hogy ekkora forgalomra minden esetben a telefon a legalkalmasabb eszköz?