Mit fogadott el a T. Ház?
Ennek alapján kábeles műsorelosztási szolgáltatást a törvénymódosítás hatályba lépésétől számított 181. naptól csak olyan önálló jogi személyiségű gazdasági társaság végezhet, amely nem nyújt koncesszióköteles távközlési szolgáltatást (tudomásunk szerint ez csak a Monortelt érinti). Nem kell azonban önálló jogi személyiségű társaságot alakítaniuk azoknak a kábeles műsorelosztási szolgáltatást végző nem jogi személyiségű vállalkozásoknak, amelyek szolgáltatási területén a törvénymódosítás hatályba lépésekor az előfizetői létszám nem haladja meg az ötezret.
Bekerült a törvénymódosításba az a kitétel is, hogy távközlőeszközök ingatlanon történő elhelyezése érdekében a közcélú szolgáltató kérelmére a hírközlési hatóság határozattal - közérdekből - szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetve vezetékjogot engedélyezhet. Az SZDSZ a magántulajdon súlyos korlátozásának minősíti, hogy a törvénymódosítással a szolgáltatók az ingatlantulajdonosokkal való megyegyezés nélkül helyezzenek el átjátszóantennákat. Dr. Baksa Sarolta, a KHVM Hírközlési Iroda vezetője szerint a megoldás törvényes, a szabályozás a tulajdonos érdekében történt, mert most válik ügyféllé a hatósági eljárásban, ahol a szolgalmi jogot alapítják.
Kapcsolódó cikkek
- Az EU-bizottság az Európai Bíróság elé viszi a magyar kábeltelevíziós szabályozást
- A Matáv nem tartja konzisztensnek az NHHT díjtervezetét
- GVH: harminc milliós bírság kábeltévés társaságnak
- GVH: 70 millió forintos bírság a Matávnak
- Pert nyert a Vodafone a mobil végződtetési díjak ügyében
- Az Elektronikus Hírközlési Törvénytől igazi versenyt vár az Elender-főnök
- EHT: aggódó Matáv
- HÍF: nyolcmilliós bírság a Matávnak
- HDB-döntés a Vivendi kontra társszolgáltatók jogvitában
- Újabb összekapcsolási szerződést kötött a Matáv