Prim Hírek

A Széchenyi-terv információs társadalom- és gazdaságfejlesztési programjának keretében a pedagógusok és a közalkalmazottak számára tavaly a második félévben kiírt pályázaton a kormánybiztosság összesen harmincezer nyertest hirdetett ki, de eddig egyikük sem kapta meg az internet-hozzáférést, és a nyertesekhez eljuttatott számítógépekkel is komoly problémák vannak - mondta Kovács Kálmán a napilapnak, aki hozzátette, a vizsgálatok egyik tanulsága, hogy a számítógépeket indokolatlanul magas áron szerezte be az Informatikai Kormánybiztosság. Az érintettek sok esetben elavult gépeket kaptak, és nincs mindegyikben az internetezést lehetővé tevő modem sem. Az is előfordult, hogy olyanok nyertek internet-hozzáférést, akik nem rendelkeznek vezetékes telefonnal. Kovács Kálmán szerint a pályáztatók több esetben meggondolatlanok voltak.

"Hasonló a probléma az önkormányzati portálok fejlesztésével is; az erre kiírt IKB-pályázaton három budapesti székhelyű konzorciumot hirdettek ki győztesnek. Kovács Kálmán szerint országszerte sok olyan kisebb informatikai cég működik, amely alkalmas lett volna arra, hogy elkészítse egy-egy önkormányzat weboldalát, és elvégezze a szükséges fejlesztéseket. Tekintettel a harmincezer pedagógusra, közalkalmazottra, illetve a négyszázötven érintett önkormányzatra, a minisztérium nem állítja le a programokat, de annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az ilyen és az ehhez hasonló rossz konstrukciók, módosítani kell a közbeszerzési törvényt" - olvasható a Népszabadságban.

A Prím Online-nak adott nyilatkozatában Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos, aki korábban több alkalommal is nyilatkozott már lapunknak, így kommentálta, hogy az egykori IKB tevékenysége kapcsán néhány héttel ezelőtt a Közbeszerzési Döntőbizottság súlyos bírságot vetett ki: "Annyit tudok mondani hivatalosan, hogy információim szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem azért büntette meg az IKB-t, mert bármi törvénysértés lett volna, hanem azért, mert ők nem látták indokoltnak a választott eljárás alkalmazását. Ennek tehát semmi egyéb jogi következménye nincs. Megjegyzendő, hogy az IKB a kiírás előtt több ízben egyeztetett a témában szakavatott MKGI (Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága) munkatársaival is, akik tudomásom szerint nem jelezték ilyen irányú aggályukat. Hiába, bonyolult dolog a közbeszerzés, a legjobb szándék ellenére is becsúszhat hiba. Persze kíváncsi vagyok, hogy akik most ezt elővették, soha semmiben sem hibáztak? És nem is fognak?"

A Közbeszerzési Döntőbizottság annak kapcsán indított vizsgálatot, hogy kiderült, az IKB keretén belül működő programiroda "tevékenységének kibővítése" kapcsán 2002. április 23-án - vagyis két nappal az országgyűlési választások második fordulója után - az Euro Atlantic Kommunikációs és Üzleti Tanácsadó Rt.-t különböző PR-feladatok elvégzésével bízták meg, a Magyar Hírlap júniusi cikke szerint mintegy negyedmilliárd forintos összeggel. Június 11-én az Euroatlantic ügy kapcsán többek között így nyilatkozott ugyanerről Sík Zoltán a Prímnek: "A Közbeszerzési Értesítőben való megjelenést nem a kiíró szabályozza, hanem ez éppen így jött ki. Ezt a lapot is szerkesztik, aminek ideje van, vannak határidők a megjelentetésre vonatkozóan, amit a szerkesztőbizottságnak kell betartania. Ha valaki csak egy kicsit is járatos a közbeszerzésben, az tudja azt is, hogy egy ilyen procedúra nem egynapos, jogszabályi kötelmek miatt több hetet vesz igénybe, ráadásul nem hétvégén szokták indítani. Kifejezetten rosszindulatú találgatásnak tartom a dolognak ilyen jellegű tálalását."

Ezúttal megkérdeztük Sík Zoltánt arról is, miért Linux operációs rendszert vásároltak bizonyos pályázatok győztesei számára a nyertesek számítógépeihez, annak ellenére, hogy azok felhasználói olyan kezdő szinten lévő személyek, akik a Linux-szal csak nagyon nehezen, esetleg csak szakértő segítségével boldogulnak. Sík Zoltán először meglepődött, mert úgy tudta, a gépekre Microsoft Windowst és Linux-ot egyaránt vásároltak. Sík egykori munkatársai azonban lapunknak határozottan állították, csak Linux-szal szállították a gépeket - ez volt az ára annak, hogy egy kicsit korszerűbb gépeket szállíthassanak a keretösszegből, mert így megspórolták a Microsoft termékek árát. A volt informatikai kormánybiztos, miután újbóli megkeresésünkre alaposabban is tájékozódott egykori kollégáitól, végül elismerte, elképzelhető, hogy vannak olyanok, akik annak ellenére is Linuxot kaptak, hogy akkor láttak először számítógépet, amikor az IKB megbízottjai kiszállították a készülékeket a győztes által megadott címre. A döntés pontos hátterének megvilágítása érdekében célszerűnek látjuk felidézni Sík Zoltán június 22-én szintén a Prím Online-nak adott exkluzív interjújának azon részletét, melyben többek között arról van szó, mit gondol a volt kormánybiztos a Linux-ról, az IKB vezetőjeként hogyan viszonyult ehhez az operációs rendszerhez:

- A Linuxot támogattuk, több alkalommal is. Például az LME-t, az UHU Linuxot, de pl. a civil pályázatban is Linux-szal kapták a gépeket a szervezetek (az, mondjuk éppen SuSE volt). A magam részéről szeretem a Linuxot, nekem is van fönt a gépemen, de egy-két problémán nem tudok átvergődni (support ide vagy oda). Úgyhogy szerintem a Linux elsősorban servernek jó, munkaállomásnak - amíg nem lesz olyan support, mint a Microsoft platformokon - nem igazán versenyképes. A legtöbb felhasználó ugyanis nem Linux guru, és ha felhívja a support-ot, akkor ne azt mondják el neki, hogy mi a Unix filozófia, meg hogy olvassa el azt a párezer oldalnyi "howto" dokumentációt, hanem mondják meg, mit kell csinálni. Ez eddig még egyetlen disztribúciónál sem jött be, legalábbis nálunk. A másik meg az, hogy egy feladatra csak egy megoldást szeretnék, nem ezerféle grafikus felületet, párszáz - egymással nem kompatibilis - szövegszerkesztőt, meg táblázatkezelőt, stb. Nem beszélve arról, hogy ezek (még a StarOffice sem) kezelik rendesen a - tetszik, nem tetszik ez van - Microsoft által bevezetett standard fileformátumokat. Amíg pedig egy vállalati kultúrában, vagy ahhoz csatlakozóan azért nem lehet adatokat cserélni minden további nélkül, mert az egyik gép Linuxot használ, a másik viszont Windows-t, nem jósolok igazán nagy elterjedtséget a Linux munkaállomásoknak.

Sík Zoltán megkeresésünkre elmondta, az Informatikai Kormánybiztosság költségvetése a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében volt, és így a fejezetgazda (a kancellárminiszter, Stumpf István) utasításait is követniük kellett az IKB munkatársainak, így személy szerint neki is. Annak kapcsán, hogy voltak-e olyan miniszteri döntések, amiket Sík Zoltán ellenzett, azt mondta, a saját felelőssége szakmai volt, és ebben az értelemben vállalja is a felelősséget. Amivel meg nem értett egyet, azt már akkor is megmondta, és a legtöbb esetben írásban is jelezte. De mint köztisztviselő, végrehajtotta az utasításokat, úgyhogy - mint mondta - a lelkiismerete tiszta.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a jövő héten hirdeti meg a Nemzeti Információs Stratégiára épülő Neumann-program irányelveit.