Prim Hírek

A világháló forgalmának elemzéséből az derül ki, hogy a keresőket mindössze a teljes forgalom 6-7 százalékában használják a hálón navigáló netitzenek. Akkor hát hogyan érvényesülnek? Nos, az esetek vagy 46 százalékában linkek mentén haladnak, amelyek mentén NEM CSAK KERESNI, DE MEGTALÁLNI is tudnak dolgokat, méghozzá célzottan és nem egy irdatlan szeméthalmazban turkálva, mint amit némely keresőgép az orruk elé lök.

Jellegzetes link mentén jobban érvényesülő esetek:

• utazási iroda és sporteszközárudák,
• légitársaság és hotelek, autókölcsönzők,
• e-boltok és off-line boltok,
• online üdvözlőkártya-küldők és virágüzletek, ajándékboltok stb.

A maradék százalékban a navigálók céltalanul bóklásznak a hálón, aztán vagy találnak valami hasznosat, vagy nem. Ennek alapvető oka a ma még döntően HTML halmaz megléte a világhálón. A helyzeten az fog majd segíteni, ha elkezd terjedni az XML és az XHTML tartalomra történő áttérés. Az ilyen hálószemeken a keresés ugyanis abszolúte célzottan végezhető, nem kell idétlen szeméthalmazokban kotorászni. Mivel a hálószemen lévő tartalom lényeges elemeit minősítő címkékkel lehet ellátni, ezek a minősítők egyértelműen el tudják választani a lényeges és lényegtelen adatokat. Ha például tudjuk, hogy egy Kovács nevű szerző művét keressük, akkor az XML/XHTML szabványok szerinti halmazban rákereshetünk a ’szerző’ avagy az angol ’author’ címkéjű Kovács jellemzővel bíró információkra, és a kereséskor a patkoló Kovácsok nem keverődnek bele az eredményhalmazba.

A linkeknek tehát óriási szerepe van a mai neten. Használatuk azonban várhatóan az XHTML korszakban sem fog elhalványulni, mivel mindenképpen a leggyorsabban juttatja el a navigálót a céljához. A világhálón tehát igen jelentős a törekvés arra, hogy akinek van egy jó terméke vagy információja, arra mutató linket minél több ponton elhelyezze a neten. Kérdés, hogyan lehet ezt megoldani?

A korai tanács az volt, hogy minél több keresőgéphez juttassuk el a linkinformációnkat. Minthogy azonban a keresőgépek hatékonyságát fentebb elemezve láthatjuk, ez a tanács ugyancsak gyenge eredményeket hozhat. A probléma automatizált jó megoldására senki ne számítson. Kemény munkával föl kell deríteni azokat a jó minőségű hálószemeket, amelyeken elhelyezett linkünk várhatóan a legtöbb hasznot hozza. A probléma az, hogy ez mibe fog kerülni. Olykor szinte semmibe. Tipikus megoldás a barterviszony kiépítése a partner webmesterével, tehát mi is elhelyezzük a hálószemünkön az ő linkjeit. A másik megoldás az, hogy belépünk valamely ingyenes linkcsere-együttműködésbe. Természetesen, ha a várható profit indokolja, akkor fizetett ügyeletektől sem kell visszariadni.

Ami a keresőket illeti, hogy Altavista vagy Google stb., az azért nem mindegy, hogy melyik hátterét használjuk. A keresés sebessége, vagy az ’eredményhalmazban’ szereplő szemét mennyisége, vagy az eredmények értelmezése az egyes technológiák esetén azért ugyancsak jelentős mértékben különbözhet. Ezzel érdemes kísérletezgetni. Persze ez sem jelenti azt, hogy lecövekelhetünk egy technológiánál, mert a fejlesztők nyilván árgus szemekkel figyelik egymás húzásait, és majmolják azt (alkalmasint a licencjogokat is gátlástalanul fölrúgva, de, mivel a torta elég nagy, nemigen törődnek vele), másrészt még mindig van a nem XML alapú technológiákban is elég tartalék ahhoz, hogy hatékonyabb kereséseket tudjanak megvalósítani.

A témáról egy olyan új, induló internetmarketing stratégiai kezdeményezés ötlethalmazában olvastam, ami legalábbis figyelemre méltó. Alkalmasint az ott található ötletekkel még jó pénzt is lehet keresni, és a jó ötleteinkre esetleg még vevők is találhatók. Kifejezetten az otthoni munkát segítő együttműködésről van szó, ami ma nálunk is kormányprogrammá lépett elő. Ha az ember lehántja róluk a szélhámos akciókat (ami nem könnyű!), akkor még érvényesülni is lehet vele. Igaz, tipikusan angol nyelven. De még a már kezdő állapotban is mozgalmas vitafórumon, akár gyenge angolsággal is, rengeteg jó tanácsot lehet kapni a fölvetett problémáinkra. Sign in az a menüpont, ahol az ilyen ügyletekbe be lehet regisztrálni magunkat. A regisztrációt meg kell erősíteni azzal, hogy a megerősítő (confirmation) levélben található linkre kattintunk. Utána ismerkedhetünk a tartalommal.

Ha már az ilyen otthoni munkás ajánlatoknál tartunk, akkor jó tudni, hogy sok más ingyenes ajánlattal szemben, ez nem az. Én azonban már több ilyen helyen is érvényesültem, tehát nem ’gyanús’ a dolog. A neten különben is egyre jellemzőbb, hogy a ’free’ szóból folyton kiesik az r betű (fee), azaz előbb-utóbb pénzt kérnek. Ingyért meg értékeset nem is adnak. A kialakuló webes fizetésmódokban pedig már korántsem egyedüli a VISA-kártya. Nekem leginkább az e-gold tetszik, ami a három, a világ különböző pontján elhelyezkedő (katasztrófavédelem!) társbankkal közösen, visszatér az ősi állapothoz, mert a betétek arany, ezüst, platina vagy palládium alakjában tárolhatók és esetleg akár vehetők is ki. Ezzel abszolúte nemzetközi fizetőeszközt képeznek. Az e-gold egyben kiváló megoldás a neten és az otthoni munkában egyre fontosabb mikrofizetések bonyolítására. Az e-gold kvázi ingyenes, csak a tranzakciókért kérnek pénzt. Viszont toborzással ennél is lehet (e-pénzt) keresni.

Az e-gold egyébként VISA kártyával - jellemző módon - szóba sem áll. Partnerei azonban hajlandók menedzselni a befizetést, azaz a konvertálást az e-gold számlára, amellyel azután a világ bármely pontján fizethetünk az igénybe vett szolgáltatásokért vagy vásárolt termékekért. Már nem csak a dollár az úr a Föld nevű bolygón! Érdemes ismerkedni az alternatívákkal (PayPal - nálunk nem használható, legföljebb a neten már nyitható ’amerikai’ postafiókkal és bankszámlával!, anypay - európai, netpay stb., de én az e-goldot látom a legreménykeltőbbnek, lévén, hogy a versenytársak közül már több befuccsolt, az e-gold pedig növekedik).

Természetesen a világhálón a pénzügyekkel a lehető legóvatosabban kell bánni, viszont rizikó nélkül nincs jó üzlet. A hagyományos fizetési módok a világháló sebességét képtelenek fölvenni, különösen vegyes valuta szituációkban. Egy otthoni kisvállalkozást pedig esetleg el is lehetetlenít a bankok lassú ügyintézése a konverziók kapcsán. A legegyszerűbb, ha nem is kell konverzió.