Prim Hírek

A miniszter kifejtette: az összeg felosztása még nem történt meg véglegesen a pályázatok és együttműködési programok között. Hozzátette: 2003-ban részben folytaják a 2002-ben megkezdett programjaikat, ám új területeket is bevonnak az informatikai fejlesztésekbe. A tárca egyik legfontosabb feladata az internet-penetráció növelése lesz: az IHM célja az, hogy 2005-re a háztartások egynegyede elérje a világhálót, illetve valamennyi oktatási intézmény, iskola rendelkezzen minőségi internet-hozzáféréssel. Ezen túlmenően bővüljön a közösségi hozzáférési lehetőségek köre és a hozzáférési pontok száma, illetve duplázódjon meg azon kis- és középvállalkozások köre, amelyek használják a világhálót. Az IHM fontos feladata az is, hogy 2005-re a távmunkában foglalkoztatottak aránya elérje a 3 százalékot - tette hozzá Kovács Kálmán.

A miniszter aláhúzta: a számszerű növekedés mellett céljuk az is, hogy kiépítsék a Magyarország összes települését és közigazgatási intézményét elérő közhálót, fejlesszék a független kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi szélessávú kutatói hálózatot. Ezek révén megvalósíthatóvá válik az, hogy bizonyos időn belül mindenki igénybe vehesse az elektronikus szolgáltatásokat.

A miniszter szerint a tartalomfejlesztés és az esélyegyenlőség javítása két olyan nagy potenciális területe az informatikai fejlesztéseknek, ahol a feladatok nagysága és összetettsége miatt csak tárcaközi együttműködések révén lehet csak eredményeket elérni.

Kovács Kálmán a teljesség igénye nélkül néhány példát említve elmondta: ilyen terület a Nemzeti Digitális Adattár és a Kárpát-medencei tudásbázis létrehozása; az intelligens kártyák bevezetése az egészségügyben; az egészségügy és a közlekedés egyes területeinek elektronizálása; illetve az agrárinformatikai és vízügyi informatikai fejlesztések megvalósítása. Az IHM vezetője közölte: az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében nagyon fontos a digitális írástudás elterjesztése.

A minisztérium speciális programokat indít azon csoportoknak, például az idősotthonok lakóinak, a nagycsaládosoknak, a fogyatékkal élőknek és a roma vezetőknek, akik különböző okokból lemaradtak az információs társadalom felé vezető úton.

A miniszter a kidolgozás alatt lévő információs társadalom stratégiáról elmondta: Magyarország a harmadik évezredben egyszerre lép be az Európai Unióba és az információs társadalomba. A két esemény azonban szorosan összefügg, hiszen Magyarország sikere Európában, illetve az élesedő globális versenyben azon múlik, milyen hatékonyan alakítja ki információs társadalmát.

Kovács Kálmán felidézte: a kormány 2002. december 18-dikai ülésén elfogadta a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) készítéséről szóló előterjesztést, amely összefoglalja a stratégia készítésének eddig megtett lépéseit, s meghatározza a további teendőket, azok ütemtervét.

A miniszter elmondta: az előterjesztés elfogadása révén a kormány a szükséges feltételek megteremtése mellett összehangolja az új gazdaság és az információs társadalom kialakulását elősegítő feladatok közép és rövidtávú tervezését: a 2004-2006-odik évekre vonatkozó középtávú feladatterv és a 2004. évre szóló éves intézkedési terv 2003. októberében készül el. Ezt követően gördülő tervezéssel készülnek majd az éves programok.

Kovács Kálmán aláhúzta: stratégia az egész nemzetet érinti, s nem csupán egy iparág, ágazat vagy szektor, hanem az össztársadalmi átalakulás programja. A program célja, hogy magyar társadalom az információs kor győztese legyen, miközben nő az ország versenyképessége, s kiépül egy hatékonyabb tudásgazdaság. Hozzátette: a stratégia megvalósításához 10-12 évre lesz szükség, azaz ennyi idő alatt zárkózhatunk fel az európai uniós átlaghoz.

Az egységes hírközlési törvény módosításával kapcsolatban a miniszter kifejtette: a munka két lépcsőben történik. Egyrészt egy úgynevezett azonnali intézkedés-csomag megalkotásával és végrehajtásával, illetve egy hosszú távú koncepció kidolgozásával valósul meg a törvény átszabása. Hozzátette: az IHM közbeszerzési pályázatot írt ki a módosításokkal kapcsolatos tanácsadói munka elvégzésére. Ennek eredményét 2003. január 15-én hirdeti ki, a nyertes dolgozza ki a szakmával együttműködve a módosítások koncepcióját.

A szakmailag egyeztetett jogszabály-tervezet 2003 májusára várható, amit a parlament a tárca tervei szerint 2003 októberében fogad ell - tette hozzá Kovács Kálmán. A miniszter elmondta: a módosítások során kritikus területnek számít az egyetemes szolgáltatás szabályozása, az internettel és a jelenlegi intézményrendszerrel kapcsolatos paragrafusok. Az IHM úgy látja, hogy a hírközlési törvény által bevezetett egyetemes szolgáltatás jogintézménye hibás koncepción alapszik, ezért meg kell változtatni. A liberalizált piacon ugyanis egyedül az egyetemes szolgáltatás intézménye biztosít garanciát az ellátásra, arra hogy egy távközlési szolgáltatás bárki számára, elérhető áron, bárhol, az előírt minőségben hozzáférhető legyen. Kovács Kálmán elmondta: szükségessé teszi a módosítást az is, hogy az egyetemes szolgáltatás Magyarországon bevezetett támogatási rendszere nem EU-konform.

Az EU csak a szükségesként elismert tényleges többletteher nettó költéségét engedi megtéríteni. Így például az EU nem fogadja el a magyar rendszerben alkalmazott normatív támogatást, s a rászorultság vizsgálata nélkül már a kisfogyasztói csomag támogatásának indokoltságát is megkérdőjelezi.

- Probléma az is, hogy a magyar gyakorlat nem ad lehetőséget az egyetemes szolgáltatásban a vezetékes távbeszélő szolgáltatókon kívül más szolgáltatók, vagy más hálózati technológiát alkalmazó, például mobilszolgáltatók részvételére - mondta a tárca vezetője.

Az internettel kapcsolatos módosításokkal az IHM fő célja az, hogy az internetszolgáltatók ne legyenek hátrányos helyzetben a távbeszélő cégekkel folytatott tárgyalások során. Az internetszolgáltatók támogatására a tárca azt tervezi, hogy kötelezővé teszi a hálózati hozzáférési szerződések megkötését, ám ennek során az internetes társaságok nem járhatnak rosszabbul. Ezen túlmenően a módosítás kitér arra is, hogy az internet használatával keletkező telefondíjat a vezetékes telefontársaságoknak kell kiszámlázniuk a fogyasztóknak, és ezért internetes partnereiktől nem kérhetnek pénzt. A tárca a szervezeti változtatások kapcsán Hírközlési Döntőbizottságnak újabb szakmai megerősítést, s jelenleginél nagyobb mozgásteret ad.

A miniszter elmondta: az azonnali intézkedés-csomag elfogadása révén az IHM az összekapcsolási díjak területén jelentős árkorrekciót kíván elérni. Az árcsökkentés főbb eszköze egyebek mellett az új, hosszú távú, előremutató költségszámítási módszertan (Long Run Incremental Cost - LRIC) bevezetése, valamint a tőkeköltség elszámolásának felülvizsgálata.

A tárca várakozásai szerint az új eszközök alkalmazása révén már januártól 25 százalékkal mérséklődhet az összekapcsolási díj mértéke, majd az év közepétől hatályos intézkedések miatt további árcsökkenésre számíthatnak az érintett szolgáltatók.