Prim Hírek

Erkki Liikanen, a bizottság ipari és információs társadalommal kapcsolatos kérdésekért felelős tagja a javaslatot ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban jelenleg a vállalatok 90 százaléka kapcsolódik a világhálóhoz, és a többségük saját internetes honlapot is fenntart.

Az európai háztartásoknak jelenleg körülbelül a 40 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. A különféle állami szervek folyamatosan bővítik az elektronikus közigazgatás hatókörét, és egyre inkább számítógépes, illetve távközlési hálózatokkal irányítanak olyan létfontosságú infrastrukturális rendszereket, mint az áram- és vízellátás vagy a tömegközlekedés.

A hálózatok biztonsága elsőrendű fontosságú kérdéssé vált, különösen az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások fényében - mondta Liikanen, emlékeztetve arra, hogy a bizottság már néhány hónappal ezelőtt közzétette a hálózatbiztonsággal foglalkozó első közleményét.

A biztos szerint a nagy sávszélességű hálózati kapcsolatok terjedése növeli a rendszerek sebezhetőségét, és megsokszorozza az informatikai támadások kockázatait, már csak azért is, mert az ilyen kapcsolatok folyamatosan működtethetők. A bizottság által javasolt meghatározás szerint a hálózati és információs biztonság alatt a hálózatoknak vagy információs rendszereknek az a tulajdonsága értendő, hogy adott megbízhatósági szinten képesek ellenállni olyan véletlenszerű eseményeknek vagy rosszindulatú beavatkozásoknak, amelyek károsíthatják az adatok, illetve a hálózat rendelkezésre állását, hitelességét, integritását és titkosíthatóságát.

Az EU-tagországok jelenleg is igyekeznek ugyan különféle eszközökkel javítani a hálózatok biztonságát, de elég nagy eltérések vannak köztük abból a szempontból, hogy milyen messzire jutottak e téren, illetve milyen módszereket alkalmaznak. "Noha a biztonsággal kapcsolatos problémák nem maradnak meg az egyes országok határain belül, a tagállamok között jelenleg nincs rendszeres együttműködés e téren, és nem létezik olyan mechanizmus, amellyel hatékonyan lehetne válaszolni a biztonsági fenyegetésekre" - indokolta Liikanen a javasolt intézmény létrehozását.

A javaslat szerint a hivatal költségvetése öt évre 24 millió euró lenne, ami tíz új tagország 2004-ben esedékes csatlakozásával 9 millióval nőne. A forrásokat a közösségi költségvetés adná, de az intézmény finanszírozásához a tevékenységébe bekapcsolódó harmadik országok is hozzájárulhatnának.

A hivatal majdani székhelyével kapcsolatban a bizottság egyelőre csak annyit kíván hangsúlyozni, hogy annak technológiai szempontból alkalmasnak kell lennie egy ilyen intézmény befogadására, vagyis rendelkeznie kell a lehető legkorszerűbb hálózati és távközlési infrastruktúrával. A helyszínre vonatkozó döntést legkésőbb a javasolt rendelet elfogadása után hat hónappal meg kellene hozni - mondta Liikanen.