Prim Hírek

Maga a weblapszerkesztő és publikáló NAMO WebEditor csak egy a sok közül, a szokásos funkcionalitással, és csatlakozó konzervált képanyaggal, segédeszközökkel (képelkapó, animátor). Mindjárt hozzátesszük, hogy bár 30 napos kipróbálásra ingyenesen letölthető, a bevezető ára 90 dollárnyi (később 50-el több lesz). Ezért azonban vagy 132 MB-nyi adathalmazt lehet letölteni, míg 10 dollárral többért dobozosan, papír dokumentációval is megkapható. Az ingyenes bemutató változat is elég izmos: 41 Mbájtot kellett lekínozni miatta a ZDnet Downloadról (a cikkírónak a ZDnet gyorsletöltő csődöt mondott, a Microsoft Windows Server 2003 - a továbbiakban WS2K3 - saját letöltője, pedig közben leszakadt, bár tudta folytatni). Talán inkább közvetlenül a NAMO-tól kellene letölteni. Hasonló, nevesebb cégektől származó hasonló kategóriájú szoftverek jelentősen drágábbak, és még nagyon kevesen támogatják a vektorgrafikát.

A NAMO tehát az 5.5-ös változat mellé csomagolta a felvezetőben említett vektorgrafikus szerkesztőt, NAMO WebCanvas néven. Ez akár egy eddig is ismert ablakrendszerrel, szerszámkészlettel fölszerelt képeditornak is gondolható, de a hozzá tartozó ábrakészlet csupa vektorgrafikus alakzat, amelyekből tehát bármely, korábban nehéz munkával összeberhelt, többrétegű bitgrafikus, ráadásul esetleg animált kép, SVG változata készíthető el. A végeredmény adatállomány mérete, pedig drámaian kisebb lehet, mint a bitgrafikás változatoké, akár tömörítve is. A WebCanvas állománynév kiterjesztés: .TNG (Tagged Namo Graphics), ami a WebEditorhoz optimalizált, úgynevezett Smart Button (csinos nyomógomb) tömörített (tehát már nem XML szövegalakú!) vektorgrafikus formátum. Ennek a megjelenítéséhez kell egy külön programmodul, de azt a letöltéskor a települő WebEditor telepíti. Bár rákérdez, hogy akarjuk-e. Nyilván akarjuk, mert máshogy aligha láthatjuk az eredményt. A tesztváltozat egyébként folyton a licencegyezményre figyelmeztetget.

A mellékelt mintapélda WebCanvas szerkesztésben látható nyomógombvázlat mindössze 1 kilobájtot foglalt a mentés után. Az csak remélhető, hogy a .TNG a PNG-hez hasonlóan teret nyer a neten. Helykímélés és a sokkal tisztább képi megjelenítés szempontjából biztos, hogy indokolt volna egy hatékony SVG tárolási formátum! Talán a közelgő májusi budapesti 12. W3C évértékelő konferencián ezt is föl lehet vetni problémaként.

SVG szabványcsoport

Kifejezetten az SVG szabványosítással foglalkozó szakkonferencia azonban júliusban lesz, a kanadai Vancouverben. A vektorgrafikus adatkezelés különösen fontos alkalmazása lehet a személyi kommunikátorok kézi adatbeviteli és megjelenítési technológiáinak a megoldása. A W3C konzorcium egyik albizottságaként működő szakértő csoport egyébként valahol a szabvány 1.2-es változatának a megfogalmazásánál tart. Jelenleg a nagyobb ipari szereplők közül csak kettő vállalkozott arra, hogy SVG formátumú képek készítését és megjelenítését támogassa. Mindkét implementáció csak az SVG szabvány 1.0-s ősváltozatának részbeni megvalósításánál tart. Az egyik cég az Adobe, a másik a Corel. Az SVG képek szerkesztése valamelyik korábbi termék részét képezi, a megjelenítő, pedig jellemzően böngésző modulos koncepcióban működik. Emellett azért egy sor kevésbé ismert cég is bütyköl a témán. Amelyek, lehet, hogy épp ezen futnak föl?

Adobe

Névsor szerint az Adobe áll elől, de a cikkíró tapasztalta szerint az elért eredmények tekintetében is jobbnak mutatkozik, mint a Corel. Kifejezetten külön weboldalakat szentelt az SVG-nek: Adobe SVG Zone címszóval, rajtuk sok bemutató példával. Az SVG képek szerkesztését az Adobe Illustrator 10-es változata támogatja, amely egyébként 10 próbára le is tölthető (de a demo változat is 81 MB!). A megszerkesztett SVG képek azután használhatók az Adobe GoLive 6.0 weblap szerzői szoftverben, amely az SVG grafikát széles körűen támogatja (a cikkíró nem próbálta ki egyiket sem, csak az Illusztrátor próbaváltozatának a letöltésével kísérletezett, de az is csak egy ismétléssel jött le a Chello-n).

A megjelenítő böngésző modul a Windows IE változatokban a System32 egyik alkatalógusába települ. A Netscape változatot a cikkíró nem próbálta. Egyébként az Adobe változat (nem hét, hanem) 15 nyelven beszél (sajnos, magyarul még nem), továbbá a Windows mellett van Mac OS és Mac OS X (UNIX-os), valamint Linuxos változata is.

A letöltő oldalon található egy hivatkozás a próbalapra, amelyen látható három animált ábrának kell megjelennie akkor, ha helyesen sikerült telepíteni a megjelenítőt. Arra készüljön fel az, aki idáig eljut, hogy a processzorának a teljesítményét szinte 100 százalékig elzabrálja ez a kis próba. Különösen olyan gépen kell vigyázni, amelynek a processzorát túlhúzták, mert ez a kis próba túlfűtheti a kritikus határig spannolt processzort! A cikkírónál ez különösen akkor jelentkezett, mikor a tesztlapot úgy kereste föl, hogy a szerveren RDP2 terminálkapcsolaton keresztül dolgozott. Ekkor ugyanis a megjelenítő nem számíthat a távoli terminált meghajtó processzor grafika támogató funkcióira, és minden vektorgrafikus számítást a szerver processzorának kell lenyelnie. Az RDP2 protokoll hatékonyságára egyébként jellemző, hogy a megjelenítéshez szükséges, nyilvánvalóan intenzív bitáram ellenére a 100 Mbps sebességű LAN-hálózat terhelését a WS2K3 taszkmenedzserének a hálózati teljesítmény elemzője mindössze 0,5 százalékosnak mérte (0,5 Mbps!). Bőven ki tudna elégíteni, tehát akár 100 ilyen ’agyonterhelt’ terminálkapcsolatot is. A szűk keresztmetszet itt a processzor, nem a hálózati kapcsolat.

A mintapéldák egyébként jobban viselkedtek. Kivéve, hogy Jscript hibák jelentkeztek, mind Windows 2000 alatt, mind Windows Server 2003 RC2 alatt. Nullpointert talált az objektumkezelő. A rajzoló program opciói, és a szövegbevitel ettől kipróbálhatatlannak bizonyult. Nos, bár az Adobe SVG Viewer már a 3.0-s változatszámot kapta, még mindig bétaállapotok uralkodnak.

Corel

A Corelnek van a szakmában már rég elfogadott vektorgrafikus formátuma, a CGM. A Corel Graphics Studio e köré épült, de a közben született SVG szabvány támogatására is ráfanyalodott, mert ez kikerülhetetlen. A CGM ugyan elég jó, de a műszaki fejlődés túllépett rajta, jóllehet, a Corel már kifejlesztette az animált változatát is, az ActiveCGM-et.

A Corel megjelenítő telepítése körül folyton bajok vannak, jelzi, maga a Corel, a weblapjain. Nos, a Windows Server 2003 RC2 először ellenállt neki. Csak második nekifutásra engedelmeskedett. Miután települt az Adobe nézőke, amit persze felülbírált. Ha az egyiket kirúgta az ember, akkor a másik sem működött. Mindkettőt el kellett távolítani, csak aztán lehetett bármelyiket is újratelepítve, normálisan használni. A Corel változat nem kompatibilis az Adobe mintapéldákkal, és fordítva. Szóval, ezek még mind bétaállapotok, azt kell tudnia az olvasónak. És hol vannak még a szabványtestület 1.2-es változatától. A megjelenítők méretei, pedig már bőven megabájtokat foglalnak el. Nem csoda, hogy ekkora értelmező kód annyira leszívja a processzorokat.

Az, hogy a helyzet még nem a legrózsásabb, inkább a fejlesztők figyelmét kellene, hogy megérintse. Ebben a témakörben lehet még kimagaslót alkotni, mert senki nem futotta még ki magát a csúcsra. Viszont már elég sok tapasztalat összegyűlt, nem nulláról kell indulni.

Nos, az SVG helyzet teljes áttekintésére több idő kellene. Az olvasó forduljon a szabványforrásokhoz és az itt összegyűjtött további hivatkozásokhoz!