Prim Hírek

A szerzői jogi törvény módosítása szabályozási oldalról is megteremti a digitális archívumok létrehozásának feltételeit. Mivel a technológiai és tartalmi kérdésekről az illetékes állami intézmények és az általuk bevont szakértők jóvoltából az utóbbi majd fél évtizedben már több kiváló tanulmány és koncepció is készült, immár “csak" a megvalósítás ütem- és feladatterve, a működési modellek kialakítása és a megvalósítási projekt mielőbbi sikeres elindítása van hátra. A közigazgatás számára azonban az ilyen hatalmas volumenű projektek kezelhetetlenek, ezért talán érdemes volna a feladatot projektek szervezésében és lebonyolításában jártas piaci szereplőkre bízni - vetette fel Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke a szervezet által szervezett tegnapi kerekasztal-beszélgetésen..

A Független Médiaközpontban megtartott tegnapi MTE-rendezvényen a szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) EU-jogharmonizációs célú módosításának a tartalomszolgáltatásra, illetve a digitális archívumokra gyakorolt hatása volt a téma. A vitaindítót dr. Rozgonyi Krisztina, az MTE jogásza tartotta. “Kulturális örökségünk megóvásának egyik legfontosabb módja a nemzeti kultúrkincs digitalizálása és minél szélesebb körben való hozzáférhetővé tétele. Ez elől most, a szerzői jogi törvény módosításának elfogadásával több akadály is elhárult. Továbbra is van azonban számos megválaszolatlan kérdés. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen tartalmakat akarunk digitalizálni, ki fogja ezt elvégezni és ki, hogyan és mennyiért férhet hozzá a különböző anyagokhoz." - mondta el vitaindítójában a jogásznő.

A bevezető beszélgetésben részt vett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) képviseletében Kitzinger Dávid és Kovács András Bálint, a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) felelőse, továbbá az Igazságügyi Minisztériumból Gyenge Anikó. A kormányzati szakemberek elmondták, hogy az uniós irányelvek alapján a napokban elfogadott törvénymódosítás a szabad felhasználás keretében történő digitalizálást és online publikálást két alapvető ponton érintette. Egyrészt kitágította a digitális archívumokhoz való hozzáférés lehetőségét azzal, hogy a digitalizált gyűjteményhez a feljogosított intézmények saját, belső helyiségeiben elhelyezett számítógépes terminálokon keresztül lehetővé teszi; másrészt az archiválást magát már nem csak és kizárólag a saját, fizikai műpéldányok tekintetében engedélyezi. E két változás megteremti a nemzeti digitális archívumok, s így a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) és a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) létrehozásának szabályozási feltételeit.

A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) az IHM kulturális tartalomfejlesztési törekvéseit fogja össze. Alapvető feladata, hogy hozzáférést biztosítson a kulturális, közszolgálati és közérdekű tartalmakhoz, és kézzelfogható realitássá tegye az információs társadalom előnyeit a lehető legszélesebb kör számára. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) célja, hogy a rádiók és televíziók archívumaiban őrzött, illetőleg folyamatosan létrejövő produktumok nyilvánosan hozzáférhetővé váljanak.

Az IHM jelen lévő szakemberei szerint a minisztérium a következő év végére költséghatékonyan működő, bárki által elérhető archívumokat remél látni. A jelenlévők közül többen egyetértettek abban, hogy e remény valóra váltásában sokat segíthetnének a bonyolult és nagy volumenű projektek, határidőre történő lebonyolításában jártas piaci szereplők. A siker esélyét több hozzászóló arra utalva kérdőjelezte meg, hogy ma még hiányoznak az egyes intézményeknél meglévő archívumok közötti kommunikációt megteremtő szabványok, márpedig ezek definiálása sokak szerint az első, a tartalom-digitalizálásnál is fontosabb lépés lenne.

A hallgatóság soraiban jelen volt több közös-jogkezelő szervezet, így a Magyar Hanglemezgyártók Szövetsége (Mahasz), az Artisjus, a Filmjus és az Előadóművészek Jogvédő Irodája (EIJ) képviselője. A közös-jogkezelők képviselői elsősorban az ún. micro-payment rendszerekkel kapcsolatos aggályaikat fejezték ki. A törvény lehetővé teszi a jogtulajdonosoknak, hogy a műveik ún. on-line felhasználása tekintetében lemondjanak a közös jogkezelésről, és egyénileg, különböző fizetőrendszerek alkalmazásával próbálják meg behajtani fogyasztóiktól az őket megillető jogdíjat. A hozzászólók szerint azonban jelenleg nincs olyan technológia, mely hatékonyan tudná a jogtulajdonosok érdekképviseletét ellátni, ami megkérdőjelezi annak a szintén elhangzott felvetésnek az esélyeit, hogy a digitális térben a közös jogkezelés akár végleg el is tűnhet majd.

Az MTE által szervezett műhely-beszélgetés célja az volt, hogy az érintettek lehető legszélesebb körének - a jogalkotás, az állami projektek, a jogkezelő szervezetek, valamint a piaci szereplők képviselőinek - egy asztalhoz ültetésével is hozzájáruljon a jelentőségükhöz mérten túlságosan régóta húzódó tartalom-digitalizálási és archiválási projektek jogi és szakmai szempontú elemzéséhez, lehetőség szerinti felgyorsításához. Az MTE folytatni tervezi az internettel kapcsolatos jogi és egyéb problémák megtárgyalását felvállaló kerekasztal-beszélgetések sorát, remélve, hogy ezen fórum beindításával elősegítheti a széles körű szakmai diskurzust.