Prim Hírek

Nos, kiderült, hogy az időközben megszüntetett hatóság csak azt vizsgálja, hogy a kéretlen levelekhez van-e valamelyik szolgáltatónak köze, és ennek jegyében hozta meg határozatát:

"A 12993-5/2003 sz. határozat

A Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodája megállapítja, hogy a szolgáltató részéről jogszabálysértés nem állapítható meg. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Hírközlési Főfelügyelethez (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) címzett, de a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájához (1376 Budapest, Pf. 997) kettő példányban benyújtott és 4000 Ft (azaz négyezer forint) illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye."

Az "indoklásban" meg is magyarázzák a döntést, imígyen:

"...megállapítható, hogy az internetszolgáltató, aki a reklámot tartalmazó elektronikus levelet csupán a távközlőhálózatán továbbítja egy, a feladó által meghatározott címzettnek, s a levél tartalmára semmilyen befolyást nem gyakorol, nem tehető felelőssé a nem kívánt reklámküldemény továbbításáért. Már csak azért sem, mert az ugyancsak fentebb idézett 7. § (4.) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a szolgáltató nem köteles előzetesen ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát. Márpedig ha azt nem ellenőrzi, s arra semmilyen behatást nem gyakorol, akkor annak előzetes kiszűrésére sem lehet kötelezni."

A többoldalas, (természetesen e-mailben megfogalmazott) többszöri kérésem ellenére csak postán és ajánlott levélben elküldött határozat pontosan definiálja a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője fogalmát, de ahelyett, hogy a panasznak megfelelően az ő felelősségüket megállapítaná, kilyukad arra, hogy egyik sem azonos az internetszolgáltatóval, tehát az internetszolgáltató nem felelős:

"A panaszos által megküldött reklámküldemények esetében az internetszolgáltató egyszerű adatátvitelt végzett, ezért nem terhelte kötelezettség az előzetes hozzájárulás beszerzése, ill. a nyilvántartás vezetése tekintetében."

Fellebbezés helyett e-mail

Természetesen nem fellebbeztem, hiszen egyetértettünk: az internetszolgáltató itt valóban nem tehet semmiről. Válaszlevelemben azt próbáltam tisztázni, hogy magukat a spamküldőket felelősségre vonja-e valaki, vagy ők kényük-kedvük szerint gyalogolhatnak keresztül a spamtörvényen, azaz a törvény éppen annyit ér, mint halottnak a csók... Ezt válaszoltam a határozatra:

"Visszatérek november 18-án írott levelemhez, amelyben kértem, hogy ha már az ügyintézés az egyik oldalon korszerűsödött (vagyis a HÍF e-mailben is elfogad panaszt), kérem, hogy a másik oldalt is korszerűsítsék, vagyis a határozatot is hadd kapjam meg e-mailben. Az ismétlést azért érzem szükségesnek, mert bár a határozatot tértivevényes levél formájában tegnap este (sajnos lapzárta után) kézhez vehettem, kérésem ellenére e-mailben nem, ami megnehezíti a reagálást.

Reagálni azért szeretnék, mert a HBP 12993-5/2003 ügyiratszámú határozat totális félreértés eredménye!

Vagy én értettem félre azt, hogy a HÍF őrködik az említett jogszabály felett (ám ez esetben egy olyan állásfoglalás is elegendő lett volna, hogy Önök cégek és magánemberek spamküldéssel kapcsolatos felelősségét nem vizsgálják, és ez ügyben sem állást nem foglalnak, sem határozatot nem hoznak), vagy Önök értelmezik nagyon félre a »feljelentésemet«, amikor közlik, hogy az általam szóba sem hozott internetszolgáltató »részéről jogszabálysértés nem állapítható meg«.

Hát persze, hogy nem. Ezt én is tudom!

Önök nagyon helyesen előveszik az 1997. évi LVIII. törvényből a reklámozó, a reklámszolgáltató definícióját, idézik az általam felemlegetett 2001. évi CVIII. törvényből, hogy annak értelmében mit köteles tenni a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője, de semmit nem írnak azzal kapcsolatban, hogy mi van akkor, ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklám közzétevője megszegi a törvényt. Csupán azt közlik, hogy a reklám közzétevője nem az internetszolgáltató.

Ki állította ennek az ellenkezőjét? Én a reklámozó ellen éltem panasszal, várva, hogy Önök mit tesznek az idézett törvény betartatása érdekében. Az egyik mellékelt levél írójával kapcsolatban le is szögezik az indoklásban, hogy helyesen járt el: »Ebben az esetben a reklámozó az, aki köteles előzetesen tájékozódni arról, hogy adott címre küldhet-e reklámot, mint ahogyan helyesen tette a panaszos vonatkozásában Végh Mónika a centralglobe@mail.globenet.hu címről érkező levélben.« Én pont ilyen állásfoglalást vártam volna a többiek esetében is, vagyis hogy akik nem kérték előzetes hozzájárulásomat, azok helytelenül jártak el. És vártam volna, hogy helytelen gyakorlatuk folytatásának megakadályozására mit tesz a HÍF, vagy ha nem a HÍF az illetékes, akkor kihez kell fordulni.

Önök lehetetlen helyzetben hoztak a határozattal, mert az ellen nem fellebbezhetek, hiszen az internetszolgáltatót magam is ártatlannak tartom az adott esetben, de panaszom érdemben ugyanúgy panasz maradt, semmi jelét nem látom ebből a határozatból annak, hogy a HÍF őrködne a 2001. évi CVIII. törvény fölött...

Bár itt van ennek a levélnek az alján, idézem még egyszer a mondatomat, amelyet nem tudom, hogyan lehetett ennyire félreérteni. Eszerint az egész panaszáradatnak egy célja van:

a sajtónyilvánosság elé tárni, hogy a HÍF mi módon szerez érvényt a 2001. december 24-én megjelent 2001. évi CVIII. törvény 14. paragrafusa 1-es bekezdésének, miszerint »kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus úton, levelezés során reklám«. Ezek szerint leírhatom, hogy semmilyen módon? A HÍF valóban csak azt vizsgálja, hogy maga az internetszolgáltató nem küld-e spamet? De hiszen az említett törvény nem az internetszolgáltatónak, hanem a reklámszolgáltatónak tilt meg és ír elő bizonyos dolgokat, miért nem a reklámszolgáltatóval tetszett foglalkozni?

Továbbra is várva, hogy panaszom tárgyában állásfoglalás, határozat vagy legalább válasz szülessen.

Tisztelettel:

Vértes János"

A hivatal fülei süketek maradnak

A fenti levélre küldött válasz mutatja, hogy a hivatal fülei továbbra is süketek, az akkor már épp megszűnőben lévő HÍF munkatársa egyszerűen továbbra sem érti, hogy mit akarok:

"Panasza tárgyában a hírközlési hatóság a HBP 12993-5/2003. sz. határozatot hozta. Amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet, az ellen a határozatban foglaltak alapján fellebbezést nyújthat be. A határozatban foglaltakra tett egyéb észrevételt, »panaszt« nem áll módunkban figyelembe venni. Tájékoztatom, hogy mindamellett, hogy a panaszok elektronikusan is megtehetők, a hivatalos hatósági ügyintézés továbbra is papír alapon történik. Ezért kérem, hogy fellebbezését - illetékbélyeggel ellátott - levélben terjessze be."

A süket füleknek - már a majdani cikkbeli közlés szándékával - megeresztettem még egy levelet, amelynek utolsó bekezdése összegzi mostani mondandómat:

"Mint említettem, a határozatot, vagyis hogy »a szolgáltató részéről jogszabálysértés nem állapítható meg«, nem akarom megfellebbezni, mert egyetértek, szerintem sem.

Ha Önök félreértik a panaszomat, és azt nem érdemben vizsgálják, az ügyben nem érzem megfelelő jogorvoslatnak a fellebbezést, marad tehát számomra a nyilvánosság ereje. A tegnap már elküldött két cikket e tárgyban a decemberi Internet Kalauzban, a határozatot és annak kommentárjait majd a január-februári számban olvashatja Ön is, ahogy mások is.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy minderről Ön személy szerint nem tehet, remélem, Ön is tisztában van azzal, hogy a kritikámat nem Önnel szemben fogalmazom meg cikkeimben, hanem az olyan bürokratizmus és eljárásjogszabályok ellen, amelyeket fenti levele is tartalmaz...

És persze továbbra is itt állok tudatlanul, hogy ki őrködik a 2001. évi CVIII. törvény betartása felett, és ezt a kérdést is fel szeretném tenni a nagy nyilvánosságnak, illetve mindazoknak, akik egy nyilvános cikket közérdekű bejelentésnek tekintenek.

Vértes János"

***

Hogyan védekezem?

Miután cikkünk tanúsága szerint is hiába a törvény, nincs hatásos fegyver a spamáradattal szemben, mindenkinek meg kell tanulnia őrizni saját levélládáját a betolakodók ellen, amire léteznek különféle szoftverek. Mivel egyiknek sem kívánok reklámot csapni, ezért a neveket mellőzném, inkább azt írom meg, hogy nálam két szemetesláda készül a szűrések eredményeképpen: az egyikbe az kerül, amit a spamszűrő szemétnek minősített ("szemét1"), a másikba az, amit én a saját szempontjaim szerint nem minősítettem annak ("szemét2").

A "feketelistás" szoftver rendelkezik egy csomó szemponttal, amelynek alapján megvizsgálja és pontozza a beérkező leveleket, s ha a pontszám eléri az ötöt, akkor küld egy értesítést a következő tartalommal: "A spamfelismerő szoftver, amely az Ön szerverén fut, megállapította, hogy ez a beérkező levél kéretlen küldemény lehet. Az eredeti üzenetet megtalálja a mellékletben, így ha az mégsem spam, Ön meg tudja tekinteni."

Ezt követi az értékelés, vagyis hogy miért minősítette a szoftver spamnek a mellékletet. Erre hadd hozzak fel egy eredeti példát a maga valódi angol nyelvén:

====================================

Content analysis details: (25.4 points, 5.0 required)

pts rule name description

-- ----------- ------------

4.1 RATWARE_EGROUPS Bulk email fingerprint

(eGroups) found

4.2 DATE_SPAMWARE_Y2K Date header uses unusual

Y2K formatting

2.3 FREE_QUOTE BODY: Free Quote

0.1 EXCUSE_14 BODY: Tells you how to

stop further spam

0.2 OFFERS_ETC BODY: Stop the offers,

coupons, discounts etc!

5.4 BAYES_99 BODY: Bayesian spam

probability is 99 to 100%

[score: 1.0000]

0.3 MIME_HTML_ONLY BODY: Message only has

text/html MIME parts

1.0 HTML_LINK_PUSH_HERE BODY: HTML link text says

“push here" or similar

0.1 HTML_MESSAGE BODY: HTML included in

message

0.6 MIME_HTML_NO_CHARSE RAW: Message text in

HTML without charset

3.8 USERPASS URI: URL contains

username and (optional)

password

0.4 DATE_IN_PAST_03_06 Date: is 3 to 6 hours before

Received: date

0.1 MISSING_OUTLOOK_NAME Message looks like

Outlook, but isn’t

1.1 MIME_HTML_ONLY_MULTI Multipart message only

has text/html MIME parts

1.6 MISSING_MIMEOLE Message has X-MSMail-

Priority, but no X-MimeOLE

=================================

Igen ám, de a fentebb felsorolt szempontokat természetesen az igazán veszélyes spamküldözgetők is elemzik, és igyekeznek úgy összeállítani a levelet, hogy ne akadjon fenn a pontozásos szűrőn. Vagyis ma már a "szemét1" ládába érkező napi kétszáz levél mellett jön 100-150 olyan spam is, amely átcsúszik a szűrőn. Ezek kivédése érdekében beállítottam az Outlook Express üzenetszabályait, hogy milyen leveleket fogadok szívesen, vagyis mi az én pozitív ("fehér")listám. Ezek

a szakmai információk, meghívók, a nagyon (vagy kevésbé) várt üzleti és magánlevelek. Hogy mindezt honnan ismeri fel a levelezőprogram? Részben a tárgyból, részben a szövegből, részben pedig a levél feladójából. Naponta bővítem az úgynevezett "fehérlista" feladómezőjét, de akik nem szerepelnek ebben a körben, azoknak a levelei óhatatlanul a "szemét2" dossziéban kötnek ki, amelynek tartalmát eleve úgy futom át, hogy ott nagy valószínűséggel spamtömeget találok. Úgy is van, ma már százból ha egy olyan levél akad, amelynek a feladóját korábban nem ismertem, s mégsem reklámozni akar valamit; ennek a feladója azután bekerül a "fehérlistába", s legközelebb már ő se pottyan a szemetesládába.

A pozitív módon is kiszűrt leveleket külföldi utazásaim előtt átirányítom egy titkos, senki más által nem ismert tartalék levélládába, amely egyetlen weboldalon sem lelhető fel, és a szállodai - sokszor nem is olcsó - internetezések keretében már csak ezt a "feketén-fehéren" megszűrt tartalék postafiókot nézegetem, az oda érkező harminc-negyven hasznos levelet válaszolom meg, a "szemét1" és "szemét2" mappa gyomlálgatását pedig elhalasztom hazaérkezésem utánra.