Prim Hírek

A számítógép processzora egy 0 és 255 közötti egész számokból (Byte) álló (valamilyen hosszúságú) számsorozatot képes végrehajtani amit bináris fájlnak nevezünk. Ez a bináris fájl neve a háttértárolón EXE vagy COM végződésű így innen lehet tudni mi a funkciója. Ha egy bináris állományt nem programként akarunk futtatni hanem betöltjük a szövegszerkesztőbe akkor az minden Byte-ot az ASCII kódtábla szerint neki megfelelő betűvel vagy írásjellel próbál megjeleníteni. Ilyenkor egy értelmetlen zagyvalék jelenik meg a szövegszerkesztőben:


Ëè³�ű7®+Îã\¹Ÿÿìáÿ÷ÏÏöóŸ}ë»ÂuÝ“w]#Ê¡]FÜ«#»²ÎNå8N¯uæZ_÷CvzžN%


A programozó vagy fejlesztő az a szakember aki tudja mit kell tartalmazzon egy ilyen állomány ahhoz hogy értelmes funkcióval bíró alkalmazás legyen. Egy mai program bonyolultsága már lehetetlenné teszi hogy Byte-okból vagyis az eredeti kövekből építkezzünk, ezért magas szintű programnyelvet vagy valamilyen leíró nyelvet használunk, ami egy kvázi emberi nyelv, melynek révén megmodjuk hogy mit szeretnénk végeredményül. Lássuk pl. az alábbit:


a=0;
amíg(a<15)
a=a+1;


Ez programocska elszámol 0-tól 14-ig, de ugyanez a gép kódján -ami tényleges végrehajtásra kerül- kevésbé érthető és hosszabb. A valóságban még ennél is absztraktabb, magasabb szintű kódot írunk, amit végül a fordítóprogram konvertál a processzor nyelvére konkrétan az .EXE állományba. A forráskód mindig egy szöveg. Megfeleltethető az építőiparban a ház tervrajzának amelyben a tervező a téglák végleges helyével nem foglalkozik, az a kőműves dolga. A programfejlesztésnél a kőműves szerepét a fordítóprogram látja el. Egy nagyméretű program gyakorlatilag áttekinthetetlen és módosíthatatlan a forráskód nélkül. A forráskódnak nem csak konkrétan a programoknál van szerepe hanem minden számítógépen prezentált adat esetében. Egy formázott szöveg forráskódja pl. így fest:

Új remény a gyógyításban

Sikeresen pótolták a súlyos betegség miatt...
Az idegszövet és a szklerózis multiplex

Amit ha egy böngészőprogrammal betöltünk akkor így néz ki:

Új remény a gyógyításban
Sikeresen pótolták a súlyos betegség miatt...
Az idegszövet és a szklerózis multiplex


A forrás tehát egy metaszöveg amit emberi ésszel könnyen fel lehet fogni, átírni, módosítani, a bináris pedig a gép nyelve, amivé a fordító (a böngészőknél ezt html parser-nak nevezzük, az animációknál ray-tracer...) azt lekonvertálja. A folyamat szigorúan egyirányú, míg a fordító másodpercenként millió és millió sort képes lekonvertálni addig visszafelé csak verejtékes kézi munkával lehet napi egy-két sort. Ha nem szeretném hogy a programomhoz más is hozzáférhessen (vagyis belemódosítson) vagy lássa, mit hogyan csinálok, akkor a forrást nem adom ki a kezemből.
Még egy példa:


// ------------------------------
// creates the cube
// ------------------------------
#macro unitbox()
#local COL=;
union{
difference{
box{<-0.5,-0.5,-0.5>,<0.5,0.5,0.5>}
box{<-0.45,-0.45,-1>,<0.45,0.45,1>}
box{<-1,-0.45,-0.45>,<1,0.45,0.45>}
box{<-0.45,-1,-0.45>,<0.45,1,0.45>}
txtBox(COL)
}
box{-0.45,0.45 texture{pigment{White*1.4}}}

Ez egy a PovRay nevű (ez is egy szabadszoft) programhoz készített forrás, a lefordított bináris fájl pedig egy GIF, JPG, vagy BMP képállomány:

Itt is megtehetem hogy készítek egy saját forrást majd az abból kiszámított fotót közreadom, az eredeti forrást pedig nem hozom nyilvánosságra.

Mindezek alapján nevezzük zárt forráskódúnak vagy zárt kódnak az olyan programot vagy alkotást melynek készítője nem köti orrunkra az eredeti forrást, míg nyílt forráskódú vagy egyszerűen csak nyílt kódú amikor a szerző mellékeli a forráskódot vagy eleve csak azt adja ki és a fordítást a felhasználóra hagyja. Ezek alapján a szabad szoftver az amikor a szerző mellékeli a forráskódot és deklaráltan engedélyezi annak bármilyen célra történő módosítását, felhasználását, azzal a megkötéssel hogy az így készült termék is szabad szoftver kell legyen.

A szólásszabadság

egyik legfontosabb alapelve hogy a szerzőt megilleti a publikálás joga. Ez nem csupán holmi írói szervezetek mániája, hanem bármilyen alkotó tevékenység eredményéül keletkezett egy mű - legyen az képzőművész vagy író produktuma - a szerzőt megilleti a szabad publikálás joga amit nem csak a Magyar Alkotmány rögzít. Ez érvényes Európában pillanatnyilag a programozó írta számítógépes programokra és azok forráskódjára is.