Prim Hírek

A nyáron kihirdetett törvénynek a közfeladatot ellátó, illetve jogszabály-előkészítő szervekre vonatkozó szabályai január 1-jén lépnek hatályba, a legfelsőbb bírósági és ítélőtáblai határozatok közzétételére vonatkozóak pedig 2007. július 1-jén.

Saját honlapon kell közérdekű adatait közzétennie a Köztársasági Elnök Hivatalának, az Országgyűlés Hivatalának, az Alkotmánybíróság Hivatalának, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának, az Állami Számvevőszéknek, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
Hivatalának, a Legfőbb Ügyészségnek, a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzések Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Rádió és Televízió Testületnek, továbbá az országos illetékességű közigazgatási szerveknek, így különösen a minisztériumoknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, az országos kamaráknak, a megyei, fővárosi közigazgatási hivataloknak.

A közfeladatot ellátó szervek személyzetére, szervezetére, tevékenységére, működésére, valamint gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatokhoz való hozzáférést bárki számára, díjmentesen és személyazonosítás nélkül kell biztosítani.

Az adatvédelmi biztos ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése nem mentesíti a közfeladatot ellátó szerveket az alól a kötelezettségük alól, mely szerint egyedi adatigénylés esetén a kért adatokat az igénylő rendelkezésére kell bocsátaniuk.

"A közérdekű adatállományok közötti hatékony és gyors eligazodás érdekében a törvény rendelkezik a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékének létrehozásáról, amely jegyzék az adatokra vonatkozó egységesített tárgymutatóval rendelkezik. (...) A rendszer
működtetése az informatikai és hírközlési miniszter feladata. A törvény hatályba lépéséig hátralévő igen rövid időre tekintettel különösen aggasztó, hogy a törvény végrehajtását szolgáló rendeleteket még nem hirdették ki" - áll az adatvédelmi biztos közleményében.

A törvény a jogalkotás társadalmi nyilvánosságának megerősítése érdekében arra kötelezi a jogszabály-előkészítő minisztériumokat és országos hatáskörű szerveket, hogy saját honlapjukon tegyék közzé a jogalkotási koncepciókat, a jogszabálytervezeteket, amelyek közös adatbázisa a kormányzati portálról is elérhető.

Az előkészítő szerv köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy a közzétételtől számított 15 napon belül bárki véleményt nyilvánítson, észrevételt tegyen és az érdemi hozzászólásokra az előkészítő köteles válaszolni is a honlapján.

Az Országgyűlés honlapján nem csak az egyes törvényjavaslatokat, de a kapcsolódó módosító javaslatokat, és a javaslat vitáját rögzítő összes jegyzőkönyvet is közzé kell tenni.

Jelenleg a hatályos jog megismerése, a Magyar Közlöny írott változatához való hozzájutás sokak számára jelentős anyagi terhet jelent. Ennek kiküszöbölése érdekében a törvény a minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivatalos lapjai mellett elrendeli a Magyar Közlöny internetes közzétételét is, továbbá a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményének közzétételét, ami a jogszabályok éppen aktuális napon hatályos szövegét tartalmazza.

A helyi önkormányzati rendeletek közzétételéről a belügyminiszter az erre a célra fenntartott honlapon gondoskodik.

Péterfalvi Attila közleménye szerint az említett szabályok érvényesülését nagyban akadályozhatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek adott felhatalmazás, mely szerint az igazságügy-miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye mint adatbázisnak a szerzői jogi törvény szerinti kimásolásához szükséges hozzájárulás gyakorlásának részletes feltételeit.

"Álláspontom szerint az adatbázis-előállítókra vonatkozó szerzői jogi védelmet nem lehet alkotmányosan a jogszabályok gyűjteményére, és így végső soron a jogrendszer egészére vonatkoztatni, különösen nem lehet díjfizetéshez kötni a kimásolást. Maga a szerzői jogi
törvény 106/A. §-a kifejezett kivételt tesz az adatbázisok előállítói védelmének szabálya alól a közérdekű adatok vonatkozásában" - tartalmazza Péterfalvi Attila közleménye.

Az adatvédelmi biztos a bírósági határozatok nyilvánossága kapcsán arra emlékeztetett, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény 2007. július 1-jétől elrendeli a táblabíróságok és a Legfelsőbb Bíróság által hozott érdemi határozatok, és az ezekkel a határozatokkal felülbírált vagy felülvizsgált alsóbírósági döntések közzétételét.