Prim Hírek

Adózás előtti éves eredmény (1998): 1127,6 millió Ft

Business Online: - Miért van szüksége egy hagyományosan műsorszóró cégnek arra, hogy új területeken, nevezetesen a távközlésben is szerencsét próbáljon?

Hegedűs Sándor: - Alapvető kereskedelmi érdek, hogy mérethatékonyabban működjünk, és ennek a követelménynek alapvetően akkor tudunk megfelelni, ha bővíteni igyekszünk tevékenységi körünket. Ezzel a törekvésünkkel valójában a világtrendet követjük, tehát igazából nincs benne semmi meglepő. Azokon a területeken lehetünk sikeresek, ahol valamilyen specialitása van a cégnek, tehát ahol a nagymértékű konkurencia ellenére is meg tudunk élni. Ilyen például a DCS 1800-as mobiltelefon-rendszer, ahol 20 százalékos tulajdonrésszel már megjelentünk a Vodafone cégben. Ezt fontos együttműködési területnek látjuk, a Vodafone szolgáltatásai lehetőségeket jelentenek számunkra, és fordítva: vannak olyan képességei az Antenna Hungáriának, amelyeket a Vodafone tud majd speciális szolgáltatások kialakítására hasznosítani. A műsorterjesztés és a távközlés más ágai elég közel állnak ahhoz, hogy a két terület szinergikus hatásait is ki tudjuk használni, és a közös műszaki lehetőségek jótékony hatással lehetnek egymásra.

B. O.: - Reményeik szerint hogyan oszlik meg a jövőben a bevétel a hagyományos műsorszórási, illetve a távközlési terület között?

H. S.: - A cég árbevételének 11 százaléka már 1998-ban is az üzleti kommunikációs területről származott. A klasszikus műsorterjesztés közvetlenül körülbelül 60-70 százalékkal részesedik, közvetve ez 80-90 százalék körüli. Az arány a jövőben nyilvánvalóan változni fog, az a tervünk, hogy az abszolút értékben is növekvő forgalom mellett az üzleti kommunikációs szolgáltatásokból származó bevétel részesedése a következő három éven belül elérje az egyharmadot.

Kábeles leányzó

B. O.: - Az Antenna Hungária többségi tulajdonlásával működő Eurotel Rt.-ben néhány hete jelentős részesedést szerzett a Vivendi Telecom. Milyen hasznot várnak ettől a szakmai kapcsolattól?

H. S.: - A Vivendi jelentős távközlési tapasztalatokkal rendelkezik, már Magyarországon is régóta üzemeltet helyi telefonhálózatokat, ezért úgy gondoljuk, hogy szakmailag jelentős és kompetens partnert sikerült bevonni az Eurotelbe. Fontosnak tartjuk, hogy Eurotel leányvállalatunkon keresztül bővüljenek optikai adatátviteli kapacitásaink, ami hasznos kiegészítője a mi - alapvetően rádiós - technológiánknak. Ezt a vezetékes képességet is mindenképpen birtokolnunk kell, ha a távközlési szerepvállalásunkat komolyan gondoljuk.

B. O.: - Nem okozhat-e gondot a későbbekben, hogy a Vivendi a PartnerCom nevű, szintén hazai vállalatán keresztül egyúttal versenytársa is lehet az Antenna Hungáriának?

H. S.: - A verseny és az együttműködés szerintem nagyon jól megfér egy ilyen konstrukcióban. Üzleti kapcsolatunkban nyilván érdemes mérlegelni, esetleg összehangolni, hogy mely piaci szegmensekben, hogyan, milyen formában lépünk fel, de közösen bizonyára meg fogjuk találni a megoldást arra, hogy mindkettőnk számára piacbővülési lehetőség nyújtson az új közös cég.

B. O.: - Az Eurotel tulajdonlásán túl elképzelhető-e távlati együttműködés vagy szövetség a Vivendi és az Antenna Hungária között?

H. S.: - Kétségtelen, hogy folynak az előkészületek az Antenna Hungária privatizálásáról, de ez nincs közvetlen összefüggésben az Eurotelnél szükségessé vált szakmai- és tőkebefektetéssel, amelynek apropója, hogy a benne rejlő jelentős hálózati kapacitást kellő időben kamatoztatni tudjuk. A mostani ügyletet tehát legfeljebb úgy lehet tekinteni, mint cégcsoportunk privatizációt megelőző lépését.

B. O.: - Korábban Ön is szükségesnek és az Eurotel egyik pozitívumának említette a kábeles budapesti infrastruktúrát. Gondoltak-e arra, hogy országos kábelhálózat építésébe fogjanak?

H. S.: - Erről kicsit korai beszélni. A konkrét terv ma az, hogy a budapesti kábeles adatátviteli szolgáltatást célozzuk meg ezzel a céggel. Utána logikusan továbbgondolható, hogy ha az itteni hálózatépítési és -üzemeltetési tapasztalatok kedvezőek, akkor ki lehet-e terjeszteni országosan vagy legalább regionálisan.

A technológia fogságában

B. O.: - Az Antenna Hungária jelenlegi, különböző sebességű, de mindenképpen rádiós alapú adatátviteli kínálata mennyire elegendő a már ma is erős versenypiacon?

H. S.: - A piaci részesedési arányokat bizonyos mértékig eleve meghatározza, hogy milyen technológiát birtokol egy szolgáltató. Biztos, hogy az abszolút méretnövekedésnek komoly korlátot állít a mikrohullámú átvitelen alapuló technológia, ezért jelenlegi adottságaink mellett olyan piaci réseket kell tudnunk betölteni, ahol a rádiós szolgáltatások hasznos kiegészítők lehetnek, például a back-up szolgáltatásoknál.

B. O.: - Előfordult-e, hogy az Antenna Hungária azért volt kénytelen visszautasítani egy ügyfelet, mert a technológia hiányossága miatt nem tudott megfelelő megoldást ajánlani?

H. S.: - Valóban vannak olyan, nem a mi profilunkra szabott ügyféligények, amelyeknél lehetőségünk sincs versenyképes ajánlatot tenni. Ha eleve látható, hogy a versenytársak az igényekhez jobban igazodó megoldást tudnak kínálni, nem is pályázunk.

B. O.: - Nézzük az érem másik oldalát. Kinek és miért érdemes az Antenna Hungáriát választani?

H. S.: - Szemben a vezetékes adatátviteli szolgáltatásokkal, a rádiós technológián alapuló összeköttetések sokkal gyorsabban telepíthetők. Ha változnak az ügyfelek telephelyei, akkor rugalmasan áthelyezhetők a végpontok, az eszközök, és bizonyos konstrukciókban olcsóbbak is az adatátviteli tarifáink. A piacnak jócskán vannak ilyen igényeket támasztó szegmensei.

B. O.: - Ez csak üzleti ajánlat és műszaki lehetőség az Antenna Hungária részéről, vagy valóban vannak tényleges felhasználói és forgalma is? H. S.: - Konkrétan definiált szolgáltatási skálánk van, megfelelően kialakított árképzési struktúrával. Ezekhez rendszerint az általunk ajánlott berendezéscsaládot választják ügyfeleink.

Aszimmetrikus platformkísérletek

B. O.: - Vegyük sorra a skála elemeit. Milyen szerepük van az internetbusinessben?

H. S.: - Internetszolgáltatók szolgáltatójaként belföldi gerinchálózati és nemzetközi összeköttetéseket tudunk nyújtani, alapvetően rádiós technológiával. Ezen a területen készülünk piacunk innovatív bővítésére, sőt konkrét internetszolgáltatói tevékenység elindítására is gondolunk. Új lehetőség az Antenna Hungária számára az aszimmetrikus szolgáltatás elindítása. Két ilyen platform bevezetési kísérletei már a múltban megkezdődtek. Az egyik szolgáltatásban az internethez szükséges kétirányú adatforgalom egyik, jóval nagyobb sávszélesség-igényű oldalát az AM-mikro rendszer egyik digitalizált csatornáján biztosítjuk. Az Eutelsat digitális platformján pedig a műholdas vissziránnyal tudjuk a szolgáltatást nyújtani. További fejlesztési terveink között szerepel például a speciális tartalomszolgáltatás.

B. O.: - A két említett kísérlet mikortól válhat üzleti szolgáltatássá?

H. S.: - Ezeket jelen pillanatban még szolgáltatási platformkísérletnek lehet nevezni. Azt vizsgáltuk, hogy a technológiánk alkalmas lesz-e az internetfelhasználói szokásokhoz illeszkedő aszimmetrikus platformok megteremtésére. Az internet használati módjából logikusan következik, hogy az előfizetőtől a szolgáltató felé irányuló - alapvetően navigálási jellegű - forgalom döntően sokkal kisebb, mint a visszafelé jövő, immár nagy tömegű adatot hordozó forgalom, s a mi technológiánk alkalmasnak tűnik ennek szállítására. Annyit megállapíthattunk, hogy az elképzelések jók, és ezen a területen van keresnivalónk.

B. O.: - Elmondható ez a műholdas platformról is, vagy az alapvetően többre képes?

H. S.: - A műholdas technológia másra is alkalmas, nagyobb kapacitású, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a felhasználói oldalon drágább készülék szükséges a vételhez, s ez korlátozó tényező lehet. A berendezés ára persze folyamatosan csökken, ezért nekünk azt kell vizsgálni, hogy mennyire és mikor érdemes a piaci igények elé mennünk az ilyen jellegű szolgáltatásokkal. Kérdés, hogy a jellemzően egyirányú, nagy sebességű adatátvitel is részét képezheti-e a korszerű internetszolgáltatásnak. Nekem meggyőződésem, hogy igen, hiszen az üzleti szegmensnek speciális informatikai igényei vannak.

Már kézben a mobiltelefon

B. O.: - Korábban már szó volt a DCS 1800-as rádiótelefonról. Ehhez a szolgáltatáshoz az Antenna Hungária mit tesz hozzá szakmailag, infrastrukturálisan, azon túl, hogy tulajdonos?

H. S.: - Egyrészt az országos lefedettségű, digitális transzport SDH-hálózat rendelkezésre bocsátása fontos szakmai hozzájárulás, amiről már írásbeli megállapodás is született. Hasonlóan lényeges a szervizszolgáltatás nyújtása az új cég számára. Az országos hálózatirányító központot, nagy örömünkre, szintén az Antenna Hungária épületében helyezték el, ami egyben kifejezi az együttműködési szándékot és a bizalmat a két cég között. Egyébként számos további együttműködési elképzelésünk van. Ezekről konkrét tárgyalások ugyan még nem folynak, de közös fejlesztéssel olyan új szolgáltatásokat vezethetünk be, amelyek bizonyos értelemben e cégcsoport specialitásai lehetnek.

Ugrásra kész Tetra

B. O.: - Evezzünk új vizekre. Mikor lehet szolgáltatás az egy éve működő kísérleti Tetrából?

H. S.: - Ez sok mindentől függ, elsősorban a szolgáltatásokat igénybe venni kívánó ügyfélkör igényeitől. Reméljük, hogy a kormányzat hamarosan dönteni fog a szolgáltatás indulásáról. Mi készen állunk, ezt bizonyítja a több mint egyéves tesztperiódus, amelyben jelentős technológiai háttérszolgáltatókkal egy nagyon fontos és Európában egyedülálló kísérletet hajtottunk végre.

B. O.: - Pozitív döntés esetén mikor lesznek képesek országos lefedést elérni, ami nélkülözhetetlen a teljes értékű szolgáltatáshoz?

H. S.: - Erőforrásainkat és tartalékainkat mozgósítva, s természetesen partnereinkkel együttműködve rövid időn belül képesek vagyunk arra, hogy országos szinten is elinduljon a Tetra-szolgáltatás.

B. O.: - Milyen esélyeket lát cége számára a civil Tetra szolgáltatásában?

H. S.: - Mindenképpen az volna a gazdaságilag racionális döntés, ha a civil és a készenléti Tetrát egy szolgáltató kezében vonnák össze, hiszen a mérethatékonyság érve nem változott. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egy viszonylag szűk ügyfélkört érintő szolgáltatás két szolgáltatót eltartson.

B. O.: - Ugyanakkor hallani egy másik hazai aspiránsról, a Hungária Rádiótelefon Kft.-ről, amely korábban az Antenna Hungária érdekeltségéhez tartozott...

H. S.: - Változatlanul azt gondoljuk, hogy az Antenna Hungária, szakmai felkészültsége és infrastrukturális háttere révén, megfelelő stratégiai szövetségesekkel képes e szolgáltatás nyújtására.

Tévéműsorok kábelen, hullámokon

B. O.: - A már említett, hagyományos AM-mikróra milyen jövő vár?

H. S.: - Több fórumon hangoztattuk, hogy a szolgáltatás megújítására törekszünk. Technológiailag a rendszer kódolatlansága okoz gondot. Ezt a legtöbb kábeltévés versenytárs is kifogásolja, de emellett úgy érzékeljük, hogy a változó törvénykezési környezet is inspirál bennünket a probléma orvoslására. Másfelől a tartalom, a műsorválaszték megújítása a másik olyan lehetőség, amellyel élni kívánunk. Az AM-mikro alternatívát nyújt a kábeles technikákkal szemben, s így egészséges konkurenciát tud teremteni. A kódolás segítségével pedig regisztrált ügyfélkört tudunk a szolgáltatással elérni, és ez érdeke a versenypiac minden szereplőjének. Ezek a fejlesztések hangsúlyosan szerepelnek jövő évi terveink között. Mint sokcsatornás műsorterjesztő infrastruktúra, az AM-mikro is alkalmas más funkciókra. Elképzelhető a rendszer részbeni továbbdigitalizálása, ezáltal adatátviteli közegként is hasznosítható a kapacitás egy része.

B. O.: - Vannak-e olyan terveik, hogy az AM-miko rendszerű műsorelosztás mellett valódi kábeltévésként is piacra lépjenek, hálózatokat építsenek, vásároljanak, üzemeltessenek?

H. S.: - Nagyon kis előfizetői számmal, de jelen vagyunk a ktv-piacon. Ugyanakkor egyelőre jelentősebbnek tartom a már kezünkben lévő AM-mikrós technológiát és ügyfélkört. Ebből az adottságból kiindulva az a reális sorrend, ha most az AM-mikróra fókuszálunk, s a piaci igényeket és viszonyokat folyamatosan elemezve gondolkodunk azon, hogy milyen sorrendben érdemes (vagy érdemes-e egyáltalán) a kábeltelevíziós piacra lépni.

B. O.: - Elképzelhető-e, hogy Budapest környéke mellett vidéken is indítanak AM-mikrós rendszereket?

H. S.: - Az AM-mikro megújítási tervei jelenleg alapvetően a budapesti rendszerre vonatkoznak.

B. O.: - És vajon a lakossági telefonszolgáltatás belefér-e a cég filozófiájába?

H. S.: - Amint az IP-telefónia valósággá lesz, és internetes terveink artikuláltakká válnak, akkor, úgy gondolom, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni.

Lányok, lányok

A privatizáció előtt álló műsorszóró vállalat nemcsak várja a befektetőket, hanem maga is befektet. A távközlési profil szempontjából talán legjelentősebb az Eurotel Rt., amelyben november közepén a Vivendi Telecom közvetve (mint a TEL-SYS Kft. új tulajdonosa) 35,5 százalékos tulajdonrészt szerzett.

A Budapesten 170 kilométer hosszú optikai hálózatot üzemeltető Eurotel másik tulajdonosa, a 64,5 százalékot birtokló Antenna Hungária együttműködési megállapodást kötött a magyar távközlés egyik legdinamikusabban fejlődő szereplőjével, a Vivendi Telecommal, amelyben egyeztették a közös társaság követendő üzletpolitikáját, valamint együttműködésük módját. A két szakmai befektető hátterének és tapasztalatainak révén magas színvonalú budapesti hálózat (City Network) alakulhat ki, új alternatívát nyújtva a felhasználóknak. Ezen működik már hosszabb ideje a GIRO bankközi adatátvitelét szolgáló virtuális magánhálózat. A másik sikeres AH-leány az 1990-ben alakult Hungaro DigiTel Kft., amely a VSAT-szolgáltatások piacán szerzett figyelemre méltó részesedést. A leányvállalatok között érdemes még megemlíteni az Antenna-BHG Adástechnikai Kft.-t (ABA), amelynek tevékenysége (híradástechnikai alkatrészek fejlesztése, gyártása, javítása, szerelése) a jogelődök révén több mint 60 éves múltra tekint vissza.

A Matáv és az Antenna Hungária által 1992-ben alapított Hunsat Egyesülés a nemzetközi űrtávközlési szervezetekben (Intesat, Eutelsat, Inmarsat) képviseli Magyarországot, s kvázi tulajdonosként részesedik is e szervezetek üzleti forgalmából.

Antennet

Az internetpiacon három formában is jelen van az Antenna Hungária, egyrészt professzionális gerinchálózati szolgáltatóként, másrészt pedig két platformkísérlettel, az AM-mikrós Antennettel és a műholdas digitális platformmal.

"Gerinces" megoldásait elsősorban internetszolgáltatóknak, kábeltévéseknek, valamint a nagy IP-kapacitásigényű vállalatoknak, szervezeteknek kínálja. Hálózata két ponton csatlakozik a nemzetközi rendszerhez. A meghatározó irány az egyik legnagyobb európai internet-gerinchálózathoz, az EBONE-hoz kapcsolódik, míg az amerikai Sprint hálózathoz történő csatlakozás kizárólag tartalékként üzemel, műholdon keresztül.

A kísérleti Antennet alapja egy hagyományos modemmel elérhető, teljes körű internet-hozzáférés, amely kiegészül az Antenna Hungária AM-mikro budapesti műsorelosztó rendszerének egyik csatornáján keresztül sugárzott, egyirányú, digitális adatátviteli lehetőséggel. Az eredetileg televíziós célokra használt átviteli csatornát MPEG-2/DVB-C kódolással tették alkalmassá digitális adatok továbbításra. Ennek révén vált lehetségessé, hogy a felhasználó felé irányuló adatmennyiség lényegesen nagyobb sebességgel érkezzen, míg az internet felé irányuló forgalom mindvégig a modemen keresztül történik (az egy felhasználó felé irányuló átviteli kapacitás átlagosan 2 Mbps).

Az Eutelsat irányításával 1995-ben indult meg a digitális multimédia-platform kialakítására és bevezetésére irányuló kutató-fejlesztő munka. Ennek célja a PC alapú internet-hozzáférés, az adatszórás, valamint a MPEG-2/DVB szabványú digitális műsorszórás integrálásával alapot teremteni a jövő interaktív multimédiás szolgáltatásai számára. A műholdas hálózat lehetővé teszi az átviteli kapacitás ugrásszerű növelését, egészen a felhasználó számítógépéig. Az "égi technológia" jóvoltából a szolgáltatás azonos minőségben, egyidejűleg elérhető a műhold "lábnyoma" alatt mindenhol, nagyvárosokban és vidéki falvakban egyaránt. A rendszeren belül a szolgáltatás elérési sebessége felhasználónként 2 Mbps-ig, a letöltés sebessége pedig 40 Mbps-ig növelhető. A DVB szabványos technológiája biztosítja a felhasználó számára az elfogadható szintű árakat. A számítógépbe illeszthető áramköri kártya ma már elérhető az egyéni előfizetők számára is.

Hálószövés

Amikor az Antenna Hungária elhatározta, hogy kiépíti országos digitális mikrohullámú gerinchálózatát, alapvető célja az volt, hogy a hazai és nemzetközi igényekhez alkalmazkodva a műsorszórói feladatok ellátása mellett kialakítsa a távközlési szolgáltatásokhoz elengedhetetlenül szükséges műszaki-technikai alapokat. Az 1998-tól működő nagy sebességű hálózatban alkalmazott átviteli berendezések a korábbi analógnál lényegesen jobb átviteli minőséget, nagyobb üzembiztonságot és nagyobb átviteli kapacitást nyújtanak költséghatékonyabb ár mellett. Mindezen túl rugalmas és a mindenkori igényeknek megfelelő forgalmi konfigurálhatóság jellemzi a rendszert. A teljes gerinchálózat híradástechnikai berendezéseit a japán NEC szállította.

A mikrohullámú hálózat 51 állomásból áll, és meghatározó módon az Antenna Hungária jelenlegi infrastruktúráját, adótelephelyeit használja fel. A rendszer a legmodernebb digitális fizikai átviteli rétegre, az SDH-ra épül. Öt, egyenként 155 Mbps kapacitású gyűrűből épül ki, amelyek közül a keleti és a nyugati kettős. Az alkalmazott USHR (egyirányú öngyógyító gyűrű) topológia igen nagy megbízhatóságot biztosít, mert a hálózat megszakadása esetén a forgalom lehetőség szerint a gyűrűn a másik irányba terelődik át. Az SDH fizikai átviteli közegként szolgálhat olyan perspektivikus rendszereknek, mint az ATM vagy a széles sávú ISDN.

Üzlet antennán át

A távlati távközlési tervek mellett menedzselt és/vagy felügyelt bérelt vonali (adatátviteli) szolgáltatást már ma is kínál az Antenna Hungária. Elsődleges és hagyományos tevékenységéből adódóan ennek is az országos digitális mikrohullámú gerinchálózat az alapinfrastruktúrája, amelynek 51 csatlakozási pontja van. A felhasználók azonban általában nem a gerinchálózati csomópontok, vagyis az antennák közvetlen közelében helyezkednek el. A végpontokat ezért a gerinchálózattal úgynevezett elérési (felhordó) hálózat köti össze. Ennek - kapacitás és hatótávolság függvényében - két típusa van, a kis sebességű átvitelt biztosító, pont-multipont (PMP) kapcsolatot nyújtó, illetve a közepes és nagy sebességű átvitelt biztosító, ún. pont-pont összeköttetésekből álló, mikrohullámú berendezésekkel megvalósított rendszer. Mindkét típusú elérési hálózattal bármilyen átviteli és hálózati struktúra, topológia (két pont közötti, fa, csillag, gyűrű stb.) megvalósítható. Legnagyobb előnyük a vezetékes hozzáférési hálózatokkal szemben a jóval gyorsabb és költséghatékonyabb telepíthetőség.

A kis sebességű átvitelt (64, 128, 256 kbps) biztosító PMP rendszerekkel a bázisállomás mint központ és a maximálisan 40 km-es hatósugárban elhelyezkedő, aránylag kis forgalmú végpontok között alakítható ki csillagtopológiájú, vezeték nélküli összeköttetés. A szolgáltatáshoz szükséges berendezéseket az SRTelecom és a NEC biztosítja.

Közepes és nagy sebességű átvitelt biztosító berendezésekkel alapvetően 512 kbps, 1024 kbps, 2 Mbps vagy annál nagyobb sebességű (tipikusan 2x2 .... 16x2 Mbps), két pont közötti összeköttetést lehet megvalósítani. A szolgáltatáshoz szükséges végberendezéseket az Ericsson szállítja.

A garantált sávszélességű, napi 24 órában folyamatosan rendelkezésre álló, digitális, menedzselt adatátviteli szolgáltatások magukban foglalják a beruházás, a kiépítés, az összeköttetés biztosításának költségeit is. Mindennek csak havi fix szolgáltatási (bérleti) díja van, tehát egyszeri belépési (telepítési) díjat nem kell fizetni.

A havi szolgáltatási díjak mértéke függ az igénybe vett sebességtől, valamint a végpontok egymástól való földrajzi távolságától. A földrajzi viszonyok alapján kidolgozott díjstruktúrában 6+1 díjövet alakítottak ki. Az árszerkezet alapvetően tartalmaz kedvezményeket azzal, hogy a nagyobb sebességű összeköttetések fajlagosan olcsóbbak. A felhasználók további kedvezményhez juthatnak a szerződéses kötelezettségvállalás hossza, illetve a nagyobb végpontszám alapján.