Cisco Broadband Barométer: internet felhasználás terén még nagyok az elmaradásaink
Kovács Attila, 2007. április 24. 14:05
A felmérés négy technológiai platformon (xDSL, kábel-modem internet, szélessávú fix vezeték nélküli, egyéb kapcsolattípus) méri a kapcsolatok számát és az átlagos havi díj összegét, emellett hat felhasználói szegmensben (háztartások, nagy-, közepes- és kisvállalatok, oktatási intézmények valamint államigazgatás) vizsgálja a kapcsolatok alakulását, és nem utolsó sorban képet ad az egyes országok főbb internet-szolgáltatóiról. A kutatás elsősorban szabályozó testületeknél és távközlési szolgáltatókkal készített interjúkra alapul. A tanulmányt informatikai, hírközlési és oktatási tárcáknál végzett adatfelvétellel valamint a nyilvános negyedéves pénzügyi jelentések és nemzeti statisztikai és szabályozó hatóságok adataival egészítették ki az IDC szakemberei.
Papp István utalt a World Economic Forum 2007 Globális Információs Technológiai Jelentésére is, amely a Networked Readiness Index révén méri az országok információtechnológiai felkészültségét, erősségeit és gyengeségeit, és az informatikának az adott gazdaság versenyképességére gyakorolt hatását. A 2007. márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előre lépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve. „A helyzetünk tehát a régióban kedvező, mégis érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezekben a 28., 34., illetve a 40. helyet foglaljuk el, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésünkre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradásunk, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet.” – mondta Papp István.
A szélessávú kapcsolatok száma és aránya
A kutatás szerint 2006 decemberében Magyarországon a szélessávú kapcsolatok száma elérte az egymilliót, amely 25%-os növekedést jelent a hat hónappal korábbi, és 55%-ot az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. Ezen belül 476 600-ról 611000-re nőtt az xDSL (+28%), 307200-ról 373000-re a kábel-internet (+21%), 8800-ról 9040-re a fix vezeték nélküli (+7%) és 8030-ról 8450-re (+5%) az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.
A szélessávú internet robbanásszerű terjedésével párhuzamosan drasztikusan csökken a mára elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma, a félév során 176 ezerről 83 ezerre eset vissza.
Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (1 086 000 ezer) a szélessávú kapcsolatok (1 000 000 db) aránya is tovább növekedett, elérve a 92%-ot, amely 10%-kal magasabb a félével korábbi állapothoz képest.
A szélessávú internetpenetráció a háztartások körében 16%-ról 20%-ra emelkedett, amely még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38%-os európai átlagtól.
Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 39%-ről 47%-ra (+23%) nőtt a negyedév végére, amely elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, tekintve a közép- és nagyvállalati piac meglehetős telítettségére.
Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a mezőnyt 10%-kal, ezt követi Lengyelország 8,4%-kal (fél évvel korábban 7%), míg a harmadik Csehország 7,5%-kal (korábban 6,1%). További példák a környező országokból: Oroszország 2,1% (korábban 1,4%), Ukrajna 0,7% (korábban 0,5%). A fenti arányok nem tartalmazzák az internethozzáférést Wi-Fi eszközön keresztül.
Ugyanezeket az országokat tekintve a háztartások átlagos szélessávú internet-ellátottsága terén szintén hazánk vezet, a hat hónap alatt mért 25%-os növekedést követően 20,7%-kal. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatok aránya Lengyelországban16,5-ről 20,1%-ra, Csehország 12,7-ről 15,8%-ra, Oroszországban 2,1-ről 3,3%-ra emelkedett. A bővülés üteme Oroszországot leszámítva mindenhol 20-25% között mozgott, azaz jelentős előnyre a régióban senki nem tett szert. Az alacsony szintről induló Oroszországban 50% körüli volt a növekedés üteme.
Sávszélesség: minimális növekedés
2006 második felében jellemzően változatlan maradt a távközlési cégek sávszélesség-kínálata, azaz nem került sor jelentősebb sávszélesség-bővítésre. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 800 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 Mbps-os európai átlagtól
A mért időszakot követően – 2007 elején – több szolgáltató bejelentette, hogy még idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához. A jövőben az inkumbens szolgáltató ADSL2+ szolgáltatásának elindításától várható a sávszélesség bővülése. 2006-ban azonban még csekély volt az ADSL2+ területi lefedettsége.
A legelterjedtebb sávszélesség továbbra is a 257-512 kbps (45,6%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (23,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg 256 kbps alatt már csak 9,1%. A 256 kbps alatti kategóriában 2%-os csökkenés történt, e fölött minden kategóriában csupán mintegy 1-1%-os növekedés volt tapasztalható.
Előfizetési díjak
A szolgáltatók a jelentősebb árengedmények helyett inkább az internetkapcsolat és a telefonszolgáltatás együttes értékesítésére összpontosítanak. A távközlési cégek nagy érdeklődést tapasztaltak a fogyasztók részéről az ilyen csomagok iránt, amely a magasabb értékesítési adatokban is megmutatkozott. Az egyik szolgáltató arról számolt be, hogy a 2006-ban megkötött új szerződések mintegy 75%-át a kombinált telefon- és internetszolgáltatás tette ki. A kombinált csomagok előfizetői jellemzően alacsonyabb telefondíjakat vagy ingyen lebeszélhető perceket kapnak az internet mellé.
Piaci versenykörnyezet
A három vezető szolgáltató – a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel – az előfizetések számát tekintve együttesen a piac 70%-án osztozott 2006 IV. negyedévében. Együttes piaci részesedésük 2006. II. negyedévében még csak 66% volt.
Amennyiben a WLR és Bitstream hozzáférés lehetősége töretlenül bővül, a következő évben az alternatív szolgáltatók piaci részesedésének növekedésére lehet számítani.
Szélessáv az iskolákban
A Sulinet program sikeres megvalósításának eredményeképpen a magyar iskolák szélessávú internet-ellátottsága 100%-os. 2006-ban minden Sulinet-végpont szélessávra váltott; a már meglévő végződési pontok sávszélessége megnőtt. A Sulinet program tartalomfejlesztése lassú ütemben halad, emiatt a meglevő hálózat nem elég jól kihasználható. A Közháló üzemeltetőivel 2006-ban két évre kötött új szerződést a kormány. 2008-ig nem várható a hálózat jelentős fejlesztése, az anyagi forrásokat jelenleg az üzemeltetésre fordítják.
Szélessáv a közigazgatásban
A kormányzati intézmények internetes ellátottsága magas, de még mindig van néhány vidéki kormányzati szerv, amely nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal.
Ösztönző és gátló tényezők
A szélessávú internet iránti keresletet Magyarországon az alábbi tényezők ösztönzik:
Ř értéknövelt szolgáltatások (pl. IPTV, VoIP) szélesebb kínálata,
Ř az új előfizetőknek kínált akciós árengedmények,
Ř a két vagy három távközlési szolgáltatást tartalmazó szolgáltatáscsomagok (Double Play, Triple Play).
A lakossági felhasználók nagyon árérzékenyek. Ebben a szegmensben a további piaci bővülés annak függvénye, hogy a szolgáltatók megfizethető áron színvonalas szolgáltatást nyújtsanak.
A kisvállalkozások esetében a B2B elektronikus kereskedelem adhat lökést a szélessávú internet-ellátottság további bővülésének. Mivel egyre általánosabb, hogy a beszállítók a világhálón keresztül bonyolítják üzleti tevékenységüket, a kis cégek idővel mind jobban rászorulnak majd az internethasználatra. A nagy sebességű internetkapcsolat a beszállítókat és a vásárlókat összekötő fontos üzleti csatornává válik.
Az EU strukturális alapjai értékes anyagi forrást jelentenek az ország számára, amelyek közvetlenül segíthetik a nagy sávszélességű internethálózat fejlesztését. A kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait 2006 novemberében véglegesítette és nyújtotta be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. Az egyes pályázatok kiírása 2007 januárjában kezdődött.
Az informatika és a szélessávú infrastruktúra fejlesztése az NFT több operatív program fontos célkitűzései között szerepel, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és a különböző regionális operatív programok esetében. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) hivatalosan 2007. március 1-jén indult. A 2007 és 2011 közötti költségvetési időszakra 2,5 milliárd euró a GOP teljes költségvetése, amely az alábbiak szerint kerül felosztásra: Kutatás-fejlesztés: 857 millió euró, Kis- és középvállalkozások komplex fejlesztése: 734 millió euró, A modern üzleti környezet erősítése: 293 millió euró, JEREMIE (Mikro-, Kis- és Középvállalkozásokat támogató Közös Európai Források): 562 millió euró, Technikai segítségnyújtás: 92 millió euró.
A jövő trendjei
A piaci verseny fokozódik a helyi hurkon, amely szélesíti a választékot, csökkentheti az árakat, javíthatja a szolgáltatások minőségét és növelheti a lefedettséget. Az alternatív hálózatok kiépülésével nő a lefedettség a kistelepüléseken, változatosabbá válik a technológiai kínálat (FTTx). Az állami támogatás szerepe továbbra is fontos marad, növekszik az önkormányzati fenntartású hálózatok száma, és terjednek az e-kormányzati megoldások.
A tartalmak és szolgáltatások tovább fejlődnek a felhasználók által leginkább igényelt területeken: IPTV, on-demand szórakoztatás, Internetbank, E-egészség, E-kormányzat, távoktatás, VoIP, e-kereskedelem.
Papp István utalt a World Economic Forum 2007 Globális Információs Technológiai Jelentésére is, amely a Networked Readiness Index révén méri az országok információtechnológiai felkészültségét, erősségeit és gyengeségeit, és az informatikának az adott gazdaság versenyképességére gyakorolt hatását. A 2007. márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előre lépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve. „A helyzetünk tehát a régióban kedvező, mégis érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezekben a 28., 34., illetve a 40. helyet foglaljuk el, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésünkre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradásunk, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet.” – mondta Papp István.
A szélessávú kapcsolatok száma és aránya
A kutatás szerint 2006 decemberében Magyarországon a szélessávú kapcsolatok száma elérte az egymilliót, amely 25%-os növekedést jelent a hat hónappal korábbi, és 55%-ot az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. Ezen belül 476 600-ról 611000-re nőtt az xDSL (+28%), 307200-ról 373000-re a kábel-internet (+21%), 8800-ról 9040-re a fix vezeték nélküli (+7%) és 8030-ról 8450-re (+5%) az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.
A szélessávú internet robbanásszerű terjedésével párhuzamosan drasztikusan csökken a mára elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma, a félév során 176 ezerről 83 ezerre eset vissza.
Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (1 086 000 ezer) a szélessávú kapcsolatok (1 000 000 db) aránya is tovább növekedett, elérve a 92%-ot, amely 10%-kal magasabb a félével korábbi állapothoz képest.
A szélessávú internetpenetráció a háztartások körében 16%-ról 20%-ra emelkedett, amely még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38%-os európai átlagtól.
Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 39%-ről 47%-ra (+23%) nőtt a negyedév végére, amely elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, tekintve a közép- és nagyvállalati piac meglehetős telítettségére.
Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a mezőnyt 10%-kal, ezt követi Lengyelország 8,4%-kal (fél évvel korábban 7%), míg a harmadik Csehország 7,5%-kal (korábban 6,1%). További példák a környező országokból: Oroszország 2,1% (korábban 1,4%), Ukrajna 0,7% (korábban 0,5%). A fenti arányok nem tartalmazzák az internethozzáférést Wi-Fi eszközön keresztül.
Ugyanezeket az országokat tekintve a háztartások átlagos szélessávú internet-ellátottsága terén szintén hazánk vezet, a hat hónap alatt mért 25%-os növekedést követően 20,7%-kal. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatok aránya Lengyelországban16,5-ről 20,1%-ra, Csehország 12,7-ről 15,8%-ra, Oroszországban 2,1-ről 3,3%-ra emelkedett. A bővülés üteme Oroszországot leszámítva mindenhol 20-25% között mozgott, azaz jelentős előnyre a régióban senki nem tett szert. Az alacsony szintről induló Oroszországban 50% körüli volt a növekedés üteme.
Sávszélesség: minimális növekedés
2006 második felében jellemzően változatlan maradt a távközlési cégek sávszélesség-kínálata, azaz nem került sor jelentősebb sávszélesség-bővítésre. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 800 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 Mbps-os európai átlagtól
A mért időszakot követően – 2007 elején – több szolgáltató bejelentette, hogy még idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához. A jövőben az inkumbens szolgáltató ADSL2+ szolgáltatásának elindításától várható a sávszélesség bővülése. 2006-ban azonban még csekély volt az ADSL2+ területi lefedettsége.
A legelterjedtebb sávszélesség továbbra is a 257-512 kbps (45,6%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (23,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg 256 kbps alatt már csak 9,1%. A 256 kbps alatti kategóriában 2%-os csökkenés történt, e fölött minden kategóriában csupán mintegy 1-1%-os növekedés volt tapasztalható.
Előfizetési díjak
A szolgáltatók a jelentősebb árengedmények helyett inkább az internetkapcsolat és a telefonszolgáltatás együttes értékesítésére összpontosítanak. A távközlési cégek nagy érdeklődést tapasztaltak a fogyasztók részéről az ilyen csomagok iránt, amely a magasabb értékesítési adatokban is megmutatkozott. Az egyik szolgáltató arról számolt be, hogy a 2006-ban megkötött új szerződések mintegy 75%-át a kombinált telefon- és internetszolgáltatás tette ki. A kombinált csomagok előfizetői jellemzően alacsonyabb telefondíjakat vagy ingyen lebeszélhető perceket kapnak az internet mellé.
Piaci versenykörnyezet
A három vezető szolgáltató – a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel – az előfizetések számát tekintve együttesen a piac 70%-án osztozott 2006 IV. negyedévében. Együttes piaci részesedésük 2006. II. negyedévében még csak 66% volt.
Amennyiben a WLR és Bitstream hozzáférés lehetősége töretlenül bővül, a következő évben az alternatív szolgáltatók piaci részesedésének növekedésére lehet számítani.
Szélessáv az iskolákban
A Sulinet program sikeres megvalósításának eredményeképpen a magyar iskolák szélessávú internet-ellátottsága 100%-os. 2006-ban minden Sulinet-végpont szélessávra váltott; a már meglévő végződési pontok sávszélessége megnőtt. A Sulinet program tartalomfejlesztése lassú ütemben halad, emiatt a meglevő hálózat nem elég jól kihasználható. A Közháló üzemeltetőivel 2006-ban két évre kötött új szerződést a kormány. 2008-ig nem várható a hálózat jelentős fejlesztése, az anyagi forrásokat jelenleg az üzemeltetésre fordítják.
Szélessáv a közigazgatásban
A kormányzati intézmények internetes ellátottsága magas, de még mindig van néhány vidéki kormányzati szerv, amely nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal.
Ösztönző és gátló tényezők
A szélessávú internet iránti keresletet Magyarországon az alábbi tényezők ösztönzik:
Ř értéknövelt szolgáltatások (pl. IPTV, VoIP) szélesebb kínálata,
Ř az új előfizetőknek kínált akciós árengedmények,
Ř a két vagy három távközlési szolgáltatást tartalmazó szolgáltatáscsomagok (Double Play, Triple Play).
A lakossági felhasználók nagyon árérzékenyek. Ebben a szegmensben a további piaci bővülés annak függvénye, hogy a szolgáltatók megfizethető áron színvonalas szolgáltatást nyújtsanak.
A kisvállalkozások esetében a B2B elektronikus kereskedelem adhat lökést a szélessávú internet-ellátottság további bővülésének. Mivel egyre általánosabb, hogy a beszállítók a világhálón keresztül bonyolítják üzleti tevékenységüket, a kis cégek idővel mind jobban rászorulnak majd az internethasználatra. A nagy sebességű internetkapcsolat a beszállítókat és a vásárlókat összekötő fontos üzleti csatornává válik.
Az EU strukturális alapjai értékes anyagi forrást jelentenek az ország számára, amelyek közvetlenül segíthetik a nagy sávszélességű internethálózat fejlesztését. A kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait 2006 novemberében véglegesítette és nyújtotta be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. Az egyes pályázatok kiírása 2007 januárjában kezdődött.
Az informatika és a szélessávú infrastruktúra fejlesztése az NFT több operatív program fontos célkitűzései között szerepel, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és a különböző regionális operatív programok esetében. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) hivatalosan 2007. március 1-jén indult. A 2007 és 2011 közötti költségvetési időszakra 2,5 milliárd euró a GOP teljes költségvetése, amely az alábbiak szerint kerül felosztásra: Kutatás-fejlesztés: 857 millió euró, Kis- és középvállalkozások komplex fejlesztése: 734 millió euró, A modern üzleti környezet erősítése: 293 millió euró, JEREMIE (Mikro-, Kis- és Középvállalkozásokat támogató Közös Európai Források): 562 millió euró, Technikai segítségnyújtás: 92 millió euró.
A jövő trendjei
A piaci verseny fokozódik a helyi hurkon, amely szélesíti a választékot, csökkentheti az árakat, javíthatja a szolgáltatások minőségét és növelheti a lefedettséget. Az alternatív hálózatok kiépülésével nő a lefedettség a kistelepüléseken, változatosabbá válik a technológiai kínálat (FTTx). Az állami támogatás szerepe továbbra is fontos marad, növekszik az önkormányzati fenntartású hálózatok száma, és terjednek az e-kormányzati megoldások.
A tartalmak és szolgáltatások tovább fejlődnek a felhasználók által leginkább igényelt területeken: IPTV, on-demand szórakoztatás, Internetbank, E-egészség, E-kormányzat, távoktatás, VoIP, e-kereskedelem.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
2024. december 21. 13:49
Az LG 2025-ös QNED evo termékcsaládja jelentős technológiai fejlődésen ment át
Az LG Electronics (LG) bemutatja a megújult, 2025-ös QNED evo termékcsaládját egy újonnan szabadalmaztatott, széles színskálát biztosító technológiával. A készülékek valódi 4K felbontású képet és akár 144 Hz*-es képfrissítési rátát tesznek lehetővé vezeték nélküli kapcsolódással, ultraalacsony késleltetéssel. Emellett a széria tagjai továbbfejlesztett mesterséges intelligencia alapú kép- és hangfeldolgozást, és személyre szabhatóságot biztosítanak a webOS 25-ön keresztül.
2024. december 21. 12:01
Új törvény szabályozza a kiberbiztonságot
A Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. A jogszabály új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A jogszabálynak meg nem felelő cég akár 10 millió eurós bírsággal nézhet szembe.
2024. december 20. 20:03
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.
2024. december 20. 18:11
A Huawei vezeti a globális okosórapiacot az IDC adatai szerint
A Huawei szállította a legtöbb okosórát világszerte az idei első három negyedévben az IDC friss jelentése szerint. A Huawei az egy évvel korábbi eladásaihoz képest 44,3 százalékkal több okosórát adott el, és 16,9 százalékos részesedéssel tartja piacvezető pozícióját az okosórák piacán. A gyártó idén több újdonsággal is megragadta a vásárlók figyelmét, köztük a HUAWEI WATCH FIT 3, a HUAWEI WATCH GT 5 és a HUAWEI WATCH D2 modellekkel.
2024. december 20. 16:50