Konferencia a veszélyhelyzeti kommunikációról
2007. szeptember 10-11-én első ízben rendezik meg a Veszélyhelyzeti kommunikáció című konferenciát a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának szervezésében, az NHH védnökségével. A téma egyre növekvő fontosságát az elmúlt években Magyarországon és a világ más országaiban bekövetkezett természeti, technológia, biológiai eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek és terrorista támadások indokolják. A két nap során a mintegy száztíz résztvevő egy plenáris ülésen (5 előadás), öt szekcióban (31 előadás), egy kerekasztal-megbeszélésen és egy külön fórumon (Tetra) kísérheti figyelemmel a konferencia eseményeit.
A Csókány Péter, az NHH biztonsági igazgatója elnöklésével megtartott plenáris ülésen elhangzott, hogy a BMF hagyományt kíván teremteni és minden évben szeretné megrendezni a konferenciát. A rendezéssel olyan fórumot kívánnak létrehozni, ami lehetőséget biztosít a katasztrófa- és veszélyhelyzetek kezeléséhez szükséges távközlési, informatikai, médiatechnológiai feladatok, valamint a kapcsolódó nemzetközi és magyar szabályozási kérdések, valamint a kormányzati feladatok felvetésére, és az egyes területeken érintett szakemberek eszmecseréjére. Kiderült, a konferencia szervezőinek és támogatóinak nem titkolt szándéka, hogy felhívja a közvélemény, az érintett szervezetek, valamint szakemberek figyelmét a téma rendkívüli aktualitására, és e területen a jelenlegi magyar valóságra.
Kovács Oszkár (GKM) az elektronikus hírközlés európai keretszabályozási súlypontjairól tartott előadásában megemlítette, hogy a közúti forgalomban megvalósítandó automatikus segélykérő szolgáltatással kapcsolatos kutatást épp most zárja le az EU. A gépjárműbe épített berendezéssel baleset vagy egyéb probléma estén automatikus segélyhívás-generálást hivatalosan először, ez év végétől Finnországban vezetik be. Az egységes EU-s bevezetésről egyetértési nyilatkozatot írnak alá, ennek jelenleg már 61 aláírójáról lehet tudni.
Sándor Csaba (MeH EKK Védelemszervezési Iroda) az Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Programot (EPCIP) és annak tükrében a hazai elektronikus hírközlést mutatta be.
Solymos Péter (Magyar Telekom) bemutatta a T-Com hálózatát, külön kitérve a tartalékolt, védett rendszerek, kerülőutak kialakítására, a forgalomtorlódásra, forgalomirányításra, a segélyhívók (104,105, 107, 112) irányításában betöltött szerepre. Hangsúlyozottan mutatta be a hálózatfelügyeletet, annak szerepét, lehetőségeit vészhelyzet esetén.
Jusztin Tamás (GTS Datanet) prezentációjában áttekintette az alternatív távközlési szolgáltatók nézőpontjából a veszélyhelyzeti kommunikáció szabályozási környezetének anomáliáit. Foglalkozott az ágazati minisztérium e téren végzendő teendőit kijelölő, valamint a veszélyhelyzeti kommunikáció terén fealadattípusokat meghatározó, 2004. évi rendeletekkel. Ezekből levezetve megállapította, a teendőket illetően eddig senki sem kereste meg a az alternatívokat, sem a hatóság, sem a kormányzat részéről. Az alternatívok nem tudnak a veszélyhelyzeti kommunikáció adatszolgáltatási rendszeréről. Nem tájékoztatták őket, ki és hogyan biztosítja a szükséges pénzeszközöket. A GTS Datanet eddig nem kapott konkrét feladatmeghatározást, illetve olyan iránymutatást, mit hogyan kell szolgáltatónak megvalósítania a veszélyhelyzeti kommunikáció terén. Továbbá: a helyi hurokátengedés, a nagyker/kisker szolgáltatások, a közvetítőválasztás kapcsán a veszélyhelyzeti szerepkörök szerintük tisztázatlanok.
A konferencia első napján a következő négy szekcióban folyt a munka: veszélyhelyzeti kommunikációs hálózatok; lakossági riasztás-segélykérés-tájékoztatás; szervezeti szintű kommunikációs megoldások; működésfolytonosság-adatvédelem.
Telekom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Telefonunk biztonsága a személyes biztonságunk
Az okostelefonok óriási segítséget jelentenek a hétköznapokban, és a munkától kezdve a szórakozáson át a pénzügyekig mindent intézhetünk rajtuk. Ezzel együtt azonban komoly veszélynek is kitehetjük magunkat – már ha nem figyelünk arra, hogy óvjuk a személyes adatainkat, és illetéktelenek ne férhessenek hozzá készülékünkhöz. Az alábbiak figyelembevételével nemcsak eszközünktől, hanem személyes adatainktól is távol tarthatunk másokat.
Vissza a valóságba a Nokia 3210-zel
25 évvel az eredeti megjelenése után a Human Mobile Devices (HMD) idén újra elhozza a legendás Nokia 3210-et – most megújult, izgalmas "Y2K" arany, tengerkék és sötétszürke színekben. A cél pedig ezúttal sem más, mint összekötni az embereket – csakhogy ezúttal a képernyőtől való elszakítással.
A Rakuten Viber itthon is bevezeti a hívószám azonosítást Android felhasználói számára
A Rakuten Viber, a privát és biztonságos üzenetküldés és hangalapú kommunikáció globális vezetője bemutatja új hívóazonosító funkcióját, amely nemcsak megvédi a felhasználókat a spamektől, de segítségével a felhasználók maguk dönthetik el, hogy mikor válaszolnak ismeretlen hívásokra. A hívószám-azonosító funkció mostantól Magyarországon is elérhető az Android-felhasználók számára, így ők is élvezhetik az ezzel járó hatékony spam-védelem előnyeit. A hívószám-azonosító funkciónak köszönhetően a Viber-felhasználók egy figyelmeztető üzenetet kapnak a Vibertől, amikor ismeretlen számról érkezik a hívás, amit a rendszer „biztonságosnak” vagy „potenciálisan spamnek” jelöl.
Megérkeztek a HMD legújabb nyomógombos telefonjai
Ínycsiklandó tech csemegével készült a Human Mobile Devices (HMD), a vállalat ugyanis épp most mutatta be legújabb kreációját, egy különleges klasszikus telefonokból álló válogatást a Nokia 215 4G, a Nokia 225 4G és a Nokia 235 4G készülékekből. A három kis nyomógombos csoda a szivárvány színeiben érkezik, 23 990 Ft fogyasztó árról indulva.
A tíz gigabites 5.5G-t használó innovatív eszközöket mutatott be Budapesten a Huawei
Már világszerte tesztelik az 5G sebességének tízszeresére képes 5.5G mobilhálózatokat, az ezeket használó eszközök várhatóan még az idén megjelennek a kereskedelmi forgalomban.